Minden rendben az Esztergom-Budapest vonal felújításának költségével?

Az Esztergom-Budapest vasútvonalról írt cikkünk után kaptunk hideget-meleget, csak azt nem, hogy itt minden rendben.

A NIF Zrt. még azzal is megtisztelt bennünket, hogy minden képünket kommentálta. A minimum, hogy nevetségessé próbálnak tenni, de ez bennünket nem zavar, hiszen ilyen világban és ilyen országban élünk. A szakértőjüket az sem zavarta, hogy egy félredobott betonelemmel kapcsolatban leírja, hogy hamarosan tető kerül rá. Kíváncsian várjuk.

De térjünk a lényegre, arra, hogy ennyi szemét és nem tisztességes munka után, amit észleltünk és fotóztunk, a szerkesztőségünk nyugtalan lett. Az Esztergom-Budapest vasútvonal kivitelezésének minősége miatt. Felvetődött bennünk a kérdés, hogy vajon a költségek rendben vannak-e?

Vizsgálat tárgyává tettük a Berlin-Drezda vasútvonal teljes rekonstrukciójának költségét, - amely részletesen megtalálható a Wikipédián - néhány apróbb művelet után megállapítottuk, hogy a két ár között nincs is nagy különbség, hiszen a németek 174.2 km hosszan végezték el a teljes rekonstrukciót 802 millió Euróból, ami kilométerenként 300 Ft/ Euró áron számolva, 1 milliárd 381 millió forint, a magyar ár , 1 milliárd 318 millió forint. Mivel nem vagyunk vasúti szakértők, a dolgot rendben lévőnek is találhattuk volna, csak volt egy kis bökkenő, a német vasútvonal 2x2 vágányos és villamosított, valamint a sebessége 160 km/óra, kiépítve 200 km/órára.

Egyetlen szintbeli kereszteződése sincsen, zajvédő falak vannak 80 km hosszan, a biztosító berendezések ennek megfelelően lettek kiépítve, a megállóhelyek és pályaudvarok német alapossággal átépítve.

Ez volt az a pillanat, amikor elállt a lélegzetünk, mert minimum dupla árért kaptunk egy össze nem hasonlítható, minőségében megkérdőjelezhető, torzszülöttet. A matematikai műveletet tovább folytatva ezt a vonalat villamos felsővezetékkel, 160-200 km/óra sebességre képes pályával, kellett volna megkapnunk 656 millió forint kilométerenkénti áron. Ehelyett kaptunk egy dízel szerelvényes süllyedős, nem kellően tömörített, lassú szárnyvonalat, amelynek a környezetében, rendetlenség és hazugság van.

Az Esztergom-Dorog szakaszon, használt 1986-s gyártású sínekkel, 1981-87 között gyártott, használt, töredezett, repedt talpbetonokkal, földön fekvő kábelekkel, törött beton elemekkel, beázó kábelekkel, (lásd Leányvár állomás), lassító jelekkel, szükségtelen földmunkákkal.

Egy olyan vonalat, ahol 59,3 milliárd forint elköltése után a menetidő szinte semmit sem változik. Ez egy igazi magyar vircsaft, már csak az a kérdésünk, mikor hoz dr. Völner államtitkár úr nemzetközi szakértőket a pálya műszaki és pénzügyi felülvizsgálatára?

2010-ig az igazság és tisztesség bajnoka volt, lássuk mi maradt belőle!

a Szerkesztőség