HTML

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

Amikor az iszlám állam és más muszlimok által elkövetett rombolás képei tárulnak elénk, feladatunk annak tudatosítása, hogy mindebbe az iszlámot belevinni bűn, bárki is teszi. Ha nem lettek volna muszlim tudósok, akik vallási indíttatásból felfedezték a világot, hogy ezzel felismerjék Isten teremtésének hatalmasságát, majd ha ezt nem közvetítették volna az emberiségnek, akkor Európa még mindig a sötét középkorban bolyongana.

Igaz, most is ott bolyong, mert, ahogy a muszlimok egy csoportja visszatért az iszlám előtti sötétségbe, amit ma Iszlámnak nevez, úgy Európa is visszakanyarodott, legalábbis azzal, amit a keresztényi értékrenddel és az inkvizítorokat is megszégyenítő fogalmazással elénk tár. Vezető politikusaink, gondolkodásunkat meghatározó személyiségeink félretájékoztatása után most lássuk, mit hozott az igazi Iszlám az emberiségnek. Csupán egy töredéket közlök.

Muszlim tudósok, felfedezők, arabok, perzsák és törökök több száz évvel jártak Közép Európai kortársaik előtt. Hatással volt rájuk Arisztotelészi filozófia, a Platónt követők köre, Eukleidész, Archimédesz, Ptolemaiosz és mások. A muzulmánok számtalan felfedezéssel és könyvvel gyarapították az orvostudományt, sebészetet, fizikát, kémiát, csillagászatot, geometriát és más tudományterületeket.

Az alábbi bemutatás csak néhány olyan muszlim tudós életművét ismerteti a sok ezer közül, akik munkássága megváltoztatta a világot.     

Abu Nasr Al-Farabi (872 – 950)

Abu Nasr Al-Farabi

Alpharabius néven is ismert. Arab tudós, filozófus, a középkori gondolkodás megreformálásának kiemelkedő alakja.


Al-Battani (858 – 929)

Al-Battani

Albatenius néven is ismert. Arab matematikus, tudós és csillagász, akinek a jelenleg is használatos év és évszakhosszak meghatározását köszönhetjük.

Ibn Sina (980 – 1037)

Ibn Sina

Avicenna néven is ismert. Perzsa filozófus, tudós, aki az Arisztotelészi filozófia továbbfejlesztője és az orvostudomány egyes diszciplínáinak létrehozója volt.

Ibn Battuta (1304 – 1369)

Ibn Battuta

Shams ad-Din néven is ismert. Arab utazó, tudós, aki Rihlah címen megírta a történelem leghíresebb útleírását.

Ibn Rushd (1126 – 1198)

Ibn Rushd

Averroes néven is ismert. Arab filozófus, tudós, aki Arisztotelész és Platón munkáit kommentálta, magyarázta, majd kiegészítéseivel a kor számára érthetővé tette.

Muhammad ibn Musa Al-Khwarizmi (780 – 850)

Muhammad ibn Musa Al-Khwarizmi

Algoritmi, vagy Algaurizin néven is ismert. Munkássága a hindu-arab számok és az algebra koncepciójának európai matematikába való bevezetése miatt vált híressé.

Omar Khayyam (1048 – 1131)

Omar Khayyam

Perzsa matematikus, asztrológus, költő, a híres Rubaiyat (négysorosok) megalkotója.

Thabit ibn Qurra (826 – 901)

Thabit ibn Qurra

Thebit néven is ismert. Arab matematikus, orvos és csillagász, aki a Ptolemaioszi rendszert először továbbfejlesztette. A statika tudományának megalapozója.

Abu Bakr Al-Razi (865 – 925)

Abu Bakr Al-Razi

Rhazes néven is ismert. Perzsa alkimista, filozófus, a történelem egyik legnagyobb orvosa. 

Jabir Ibn Haiyan (722 – 804)

Jabir Ibn Haiyan

Geber néven is ismert. A kémia arab atyja, akinek munkássága az alkímia és metallurgia megalapozását jelentette.

Ibn Ishaq Al-Kindi (801 – 873)

Ibn Ishaq Al-Kindi

Alkindus néven is ismert. Arab filozófus, tudós, aki elsők között volt muszlim vándor-filozófus

Ibn Al-Haytham (965 – 1040)

Ibn Al-Haytham

Alhazen néven is ismert. Arab csillagász, matematikus, az optika alapelveinek megalapozója, akit híressé tettek tudományos kísérletei.

Ibn Zuhr (1091 – 1161)                    

Ibn Zuhr

Avenzoar néven is ismert. Arab orvos, sebész, aki megírta az Al-Taisir Fil-Mudawat wal-Tadbeer (Terápia és Diéta Egyszerűsítésének Könyve) művét, ami hatással volt az orvostudomány fejlődésére.

Ibn Khaldun (1332 – 1406)

Ibn Khaldun

Arab történetíró és történész, aki kora első nem vallási nézetekre alapozott filozófiáját fejlesztette ki. A modern történelemtudomány, szociológia és gazdaságtan előfutára volt.

Ibn Al-Baitar (1197 – 1248)

Ibn Al-Baitar

Arab tudós, botanikus és orvos, aki szisztematikusan feljegyezte a középkori muszlim orvosok felfedezéseit.

 

Abdel Rahman Mihalffy Sejk Eu.Halal Fatwa Wien

40 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://civilhetes.blog.hu/api/trackback/id/tr977922324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez tény. Az arab világ Nyugat-Európa előtt volt, amikor az barbárságba esett az V. században. Viszont Kelet-Európa akkor is az arabok előtt járt.
Talán minden kor emberének hiányossága, hogy más népeket csak az adott korban viselt leghangosabb dolgaik alapján ítél meg. Mintha divat lenn, bár inkább mutat szűklátókörűséget, hogy nem veszünk tudomást a csendesebb, de sokszor mégis súlyosabb tényekről.
Pedig hány népnek volt tündöklő történelme mind tudományos, mind társadalmi értelemben? Ki tartja számon vajon az amerikai ősi kultúrákat, vagy a kínaiak hatalmas műveltségét? Társadalmi szinten kevés ismerettel rendelkezünk még a "közeliekről", mint Egyiptom, Sumer, Hellas, Róma, de Angkorról már a legtöbb esetben említést sem tesznek az iskolában.
Most azt hisszük, hogy a nyugat szellentette a passat-szelet, de pár század múlva (ha lesz aki még jegyzi az időt), a korunkat valószínűleg mint kultúrális zsákutcát fogják emlegetni, amiben a nihillizmus mutatta meg önpusztító kiteljesedését. Se általános műveltség, sem vallási tolerancia, sem személyes tisztelet, lassan kihal a jómodor. Minden fejlődésünk alapja és motorja a hadiipar, kisebb részben a vagyonosodás. A gondolkodók ide rossz korba születtek.

Nagyon jó cikk. Kell hogy olykor valaki szélesítse az ismereteket, hogy ne csak Herostratusokra emlékezzünk, hanem Deinokrateszekre is.
Nagyon jó cikk. Rengeteg régi muszlim tudóst lehetne felsorolni, akik az emberi civilizáció fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak. De a mai korszakban is vannak jelentős muszlim tudósok. A többségének az átlag nyugati a nevét sem hallotta. Néhánynak ugyan hallotta a nevét, de soha nem gondolta volna róla, hogy muszlim, mert hírekben ez nincs megemlítve.
@fehérfarkas: Az "objektív" és "szabad" média csak akkor tartja fontosnak közölni a hovatartozást, ha ezzel valami előnyhöz jut. Az ember, a tudós, a feltaláló, a gondokodó nem számít, csak ha az ő érdekükben teszi a dolgát.
Mi meg csak kapjuk a virtuális szómát, míg el nem készül az valódi. Szép új világ.
@F.M.J.:

Önmagában nincs azzal bajom, ha az emberek nem tudják egy tudósról a vallási hovatartozását.
A problémám azzal van, amikor a tömegmédia úgy állítja be, mintha a muszlimok mind primiítevek, barbárok lennének, és sokan csupán a töegmédiából tájékozódnak.
@fehérfarkas: Valami ilyesmire akartam én is rámutatni, de talán kicsit túlfogalmaztam. Egyetértek veled.
@fehérfarkas: "nincs azzal bajom, ha az emberek nem tudják egy tudósról a vallási hovatartozását"
- Azt még hozzátenném, hogy nekem van vele bajom. Akkor ne tegyék hozzá, ha majd nem azt halljuk, hogy amerikai tudósok felfedezték, meg angol kutatók kimutatták, stb. Amíg így van, addig igenis hangozzanak úgy a hírek, hogy muszlim filozófus szerint..., vagy Szír régészek festaurálták...
@F.M.J.:

Van számos muszlim tudós, akiknek a nevét sokan hallották/olvasták, de nem tudják muszlimok.
Kerimovról 1987-ig niltan beszélni sem szabadott (akkor írtak róla előszö nyilvánosan a Pravdában), de az ateista Szovjetunióban a vallási hovatartozásról írni tabu volt. De az oroszokkal nincs is semmi bajom, mert ők korrekten viselkednek a muszlimokkal kapcsolatban (a másik oldalról pedig az orosz tudósokat is ugyanúgy "elfelejti megemlíteni" a Nyugat, meg negligálja mint a muszlim tudósokat - meg lehet nézni azon tudományos felfedezések elnevezéseit, ahol utólag tették hozzá az orosz felfedező nevét, pedig időrendben az orosz fedezte fel előbb).

Érdemes megnézni a mai muszlim tudósok közül néhány mennyire a fő nyugati trendekkel szembe menve ért el világhírnevet, pl. a közgazdaságban, ahol rideg emberetelen, pénztőke felhalmozó kapitalista mechanizmus helyett bevezette a humán értéket, bevezette az emberi értéket: pl. Mahbub ul Haq a GDP számítás helyett az országok fejlettségére a HDI (human developement index) és a HDR (human developement report) számítását dolgozta ki, vagy Mohammed Yunus a szegények bankja (Grameen Bank) alapításával.

Nézzük meg, hogy a 20-21. sz-ban milyen híresebb muszlim tudósok vannak (a lista közel sem teljes):
Az első nő, aki Fields-díjat nyert (ez a matematika Nobel-díja), az iráni Maryam Mirzakhani kapta tavaly
Essam Heggy - NASA Mars Exploration Program tagja
Kerim Kerimov - a szovjet űrprogram alapítója, a Vostok 1 űrrepülő, és a Salyut és Mir űrállomások vezető tervezője
Ahmed Hassan Zewail - kémia, Nobel-díj
Abdus Salam elméleti fizikus és Nobel-díjas (1990-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja)
Mohammed Yunus, a szegények bankja (Grameen Bank) alapítója, aki ezért Nobel-díjat kapott
Mahbub ul Haq, a HDI (human developement index) és a HDR (human developement report) kidolgozója
dr. Mostafa Kamal Tolba - 17 évig az UNEP (ENSZ környzetevédelmi programja) vezetője
Sheikh Muszaphar Shukor, aki a biomedicai űrkutatások egyik kiemelkedő személye és egyben Malajázia első űrhajósa
prof. Elasayed Elsayed Wagih - biotechnológia
prof. Hamed Goher - óceánográfus
prof. Fahmy Ibrahim Mikhail - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
Ali Moustafa Mosharafa pasha - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
dr. Mamdooh Wanas - csillagász
Samir Amin - közgazdász
Rashad Khalifa - kémia
Mostafa A. el-Sayed - nanotechnológia
Faten Zahran Mohammed - biokémikus
Essam E. Khalil - HVAC rendszerek
Moustapha Kassem - fizikus, endrocrinológus
Ayub K. Ommaya idegsebészt, az Ommaya reservoir feltalálója
2014 augusztusának női fizikusa díját (a világ 2. legnagyobb fizikus társasága adja oda) egy szaúdi részecskefizikus nő nyerte, a rijádi tudományegyetemről (National Center for Nanotechnology, King Abdulaziz City for Science and Technology (KACST) Riyadh).
és még sokan mások...
@fehérfarkas: A leírtak megerősítenek eddigi álláspontomban melyet fentebb már jegyeztem. Amit viszont tételesen felsoroltál tiszteletet parancsolnak mind az iszlám világ szellemi életének, mind a lexikális ismereteidnek. Én ehhez már érdemben nem tudok mit hozzátenni. Elismerésem a tájékozottságodnak!
@F.M.J.:

Nem volt köztünk vita, hanem inkább tényekkel támasztottam alá a közös álláspontunkat :)
@F.M.J.:

Érdemes megnézni, hogy a muszlim országok felsőoktatási intézményeinek száma hogyan változott a gyarmatosítás vége óta.

Marokkóban 27 egyetem van, és itt volt a világ első mai napig folyamatosan működő egyeteme (itt tanult II. Szilveszter pápa (eredeti neve: Gerbert d'Aurillac) is, aki a mi István királyunknak a szent koronát adta, és ő vezette be európában a római számok helyett az ún. arab számokat): az al-Karaouine(1947-ben modern egyetemmé tették, viszont 1975-ben a modern tudományos oktatást áttették az újonnan létrehozott Fezi Egyetembe),
a gyarmati időszakban 2 tudományos intézet épült

Egyiptomban van a világ 2. legrégebbóta folyamatosan működő egyeteme a 972-ben Kairóban alapított al-Azhar (iszlám vallástudományokat valamint a filozófiát és logikát ugyanúgy tanítottak itt, mint pl. csillagászatot vagy orvostudomnyokat, de egy rövid ideig még Alhazen, az optika atyja is tanított itt; Szaladin idejében pedig az orvosképzése volt messze földön híres),
jelenleg 46 egyeteme van,
az 1952-es nasszeri puccs előtt a királyság korszakában 5 egyeteme volt (a királyság idején Egyiptomban még az államtitkárokat is Anglia nevezte ki)

Irakban 54 felsőoktatási intézmény van, köztük Bagdadban a középkorban 2 is működött már: 1065-ben a Nizammiya (ma University of Bagdad néven működik) és 1233-ban az al-Mustansiriya Egyetem, ami viszont a mai napig működik, és a középkorban neves muszlim matematikusok, fizikusok, mérnökök és csillagászok tanultak és tanítottak itt (pl. az algebra atyjának tarzott al-Khwarizmi, a modern korban pedig Indonézia 4. miniszterelnöke tanult itt)

Szíriában 26 felsőoktatási intézet van,
a gyarmati időszakban csupán 1 egyetem volt volt

Jordániában felsőoktatási intézmények száma: 50
(Jordánia nem volt gyarmat, hanem a britek hozták létre Nagy-Szíria, Irak és az arábiai-félsziget csücskének területeiből, ezért a gyarmati időszaka max Irak és Nagy-Szíria gyarmatosítása részeként értelmezhető)

Pakisztáni egyetemek száma: 127
a gyarmati időszakban 8 egyetem volt Pakisztánban (de oda csak a briteket kiszolgáló indiai arisztokrácia gyermekei járhattak - akkoriban Pakisztán még nem létezett, hanem India része volt)

Indonéziai felsőoktatási intézmények száma: 179
az első indonéz egyetem 1948-ban jött létre (a gyarmatosítók kivonolása előtti utolsó évben)

Malajziai felsőoktatási intézmények száma: 68
a gyarmati időszakban nem volt felsőoktatási intézet a Malajziát létrehozó államokban

25 felsőoktatási intézmény van Palesztinában (Gázában és a Nyugati Parton/Ciszjordániában)

Persze a mennyiség önmagában semmit nem mond el a minőségről, de Afrikában több egyiptomi egyetem is bent található a 10 legjobb afrikai egyetem között.

Iránt meg Törökországot nem említem meg, mert azok nem voltak gyarmatok - így náluk a gyarmatosítás oktatással kapcsolatos hatásáról nem lehet beszélni.

Már a középkorban is építettek egyetemeket az iszlám világban (persze ezeken kívül még voltak fontos iskolavárosok a középkorban, mégha nem is egyetemi szintűek, mint pl. Szamarkand, Cordoba, Damaszkusz):

Year 859 Fes, Morocco/ University of Al-Karaouine - Considered the oldest continuously-operating degree-granting university in the world by the Guinness Book of World Records.
Year 975 Cairo, Egypt/ Al-Azhar University
Year 1065 Isfahan, Iran/ Nizamiyya - One in Isfahan and another in Baghdad.
Year 1233 Baghdad, Iraq Mustansiriya University
Year 1327 Timbuktu, Mali/ University of Sankore
Year 1453 Istanbul, Turkey/ Istanbul University
Year 1531 Sarajevo, Bosnia and Herzegovina/ Gazi Husrev Beg Medresa

Csak összehasonlításul közlöm, hogy az első európai egyetemet 1088-ban Bolognában alapították, a párizsit (más néven: Sorbonne) 1090-ben, az oxfordit 1096-ban, a cambridget 1209-ben;
a kínai hunani egyetemet pedig 976-ben alapították;
az első magyar egyetemet pedig 1367-ben alapították (ez ma a Pécsi Tudományegyetem).

A fentiek jól mutatják, hogy a gyarmatosítás előtt is és után is az iszlám világban egyaránt fejlettebb volt az oktatási rendszer és a tudományos élet mint a gyarmati időszakban.

Az iszlám világban oktatás és tudományok terén a legfejlettebb a 3 évtizede szankciók alatt levő Irán. Valamint Törökország, Malajzia és Tunézia, de Pakisztán és Jordánia sem áll rosszul.
Az iszlám országok tudományos munkáinak a felét Irán és Törökország készíti.
A muszlim országok közül Irán, Törökország, Malajzia és Tunézia költi GDP arányosan a legtöbbet a K+F-re, és a 100.000 főre jutó tudósok száma is ezekben a legmagasabb a muszlim országok közül.
A Science-Matrix és a Web of Science szerint Iránban és Törökországban a tudományos publikációk száma a világ átlagának négyszeresével növekszik.
Az iráni tudományos publikációk száma az elmúlt évtizedben 575%-kal(!!!) növekedett (SCImago adatai), és 3x annyi könyvet produkál, mint az összes arab ország együttvéve.
Nanotechnológiában a világon megjelenő cikkek 4%-át Irán adja, a muszlim országokénak pedig a 42%-át.
@F.M.J.:

Ha érdekel, hogy miért Irán az iszlám világban tudományosan a legfejlettebb, sőt a világ top 15 tudományos országa közé került be annak ellenére, hogy 3 évtizede nemzetközi szankciók alatt áll + volt egy 8 éves háborúja (nem ő kezdte, hanem őt támadták meg) + Nyugaton csak "Genosz tengelye"-ként (Axis of Evil - ifj. George Bush 2002. január 29-i kongresszusi beszéde) ismert, akkor szívesen összefoglalom.
Persze egyetlen egy mondatba is össze tudom foglalni: Avecenna, al-Khwarizmi és Omar Kayyam, meg az ókor egyik legnagyobb tudományos központjának, a Gondeshapur Egyetem országáról beszélünk. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!
@fehérfarkas: Elnézést a késői jelentkezésért, áldoznom kellett a jövedelemszerzés oltárán.

Én magam töredéknyi infóval rendelkezem az iszlám világ tudományos életével kapcsolatban. Valójában nem is számít az érdeklődési területembe. Egész más úton jutottam el a legalább felületes ismeretszerzésig.

Már gyerekkoromban is renitens gondolataim voltak, mert a gondolkodás nem állt messze tölem, így könnyen felismeretm az önmagával ellentmondó dogmatikus tanokat. Később feltűnt, hogy amennyiben valaki nyitottabban áll a világ dolgaihoz, akkor érdekes beszélgetéseket tudok folytatni vele. Így ma már minden érdekel, főleg azok a dolgok, amikről axiómaszerően nyilatkoznak meg a közéletben, mert azok többnyire égbekiáltó ostobaságokat tartalmaznak.
Ezért foglalkoztam többek között a Koránnal, az arab világ jelenségeivel, meg az irántuk tanúsított általános elutasítással. Sosem jártam az arab világban, és nyilvánvaló, hogy az ismereteim messze elmaradnak a tiédhez képest. Ezt nem szégyellem, nem lehetünk mindenben jártasak, de nem is vagyok büszke rá. Az viszont felmerült bennem, hogy valószínűleg tudnál olyan cikket írni, ami az arab világot tekintve ismeretekkel alig rendelkező, de nem feltétlen elfogult emberek számára alapokat adna a további érdeklődéshez. Ha már megírtad régebben, úgy is jó. A saját blogfelületem célja olyan világkép bemutatása, ami különbözik az általában elfogadott "normalitásoktól", de attól még (meggyőződésem szerint) érthető összefüggéseken alapszik. Egy átfogó, nem túl hosszú, de kellő igényességű cikk egy jártas embertől igazán jól megférne rajta. Ilyet még nem kértem senkitől, remélem érdekel a dolog!
@F.M.J.:

Köszi a megtiszteltetést :) Ez már a 2. blog, ahová felkérnek, hogy írjak ilyen témában cikkeket :)
Szívesen írok, de általában lusta vagyok a cikkíráshoz, ezért lasson írodnak meg. A téma érdekel, de egy cikknél a helyesírástól a nyelvhelyességig rengeteg mindenre figyelni kell. Ezért eddig csak 2 cikkem készült el.
Ez a 2 cikk Szaúd Arábiát mutatja be. Nem azért mert a szaúdi királyság a kedvenc arab vagy muszlim országom, hanem mert itt Nyugaton tévesen ezzel az országgal általánosítják és mossák össze az egész iszlám világot. De ha ez így van, akkor bemutatom azt, hogy Szaúd Arábia nem olyan fekete-fehér, és nem olyan elmaradott, és nem olyan szörnyű középkori kegyetlen állapotok uralkodnak ott, ahogy azt itt Nyugaton sokan hiszik. És most e hónapban fog megjelenni egy 3. cikkem azon a blogon, amelyik a nagy riválist, Iránt mutatja be. Pont az ellenkező végletet :)

Azért ezzel 2 országgal kezdtem azon a blogon, mert a nyugati média ezt a 2 országot szokta a legtöbbször felhozni fekete bárányként, hogy az iszlám az fú mocsoda elmaradot sötét középkori dolog (az ISIS az egy terrorszerevzet!!! és nem állam!!!, akármennyire is államként próbálja beállítani a nyugati média és egyes nyugati politikusok - így az ISIS-t nem fogom államként kezelni, és nem fogom államként bemutatni), miközben a valóság messze más, mint amit a nyugati média róluk lefest.
Nem azt mondom, hogy mindenben egyetértek amik ebben a 2 országban történnek. Messze nincs így. Erkölcsi értékítélet nélkül tárgyilagosan próbálom ezt a 2 országot bemutatni (és a későbbiekben más muszlim országokat is).

kkbk.blog.hu/2015/03/11/szaud_arabia_a_titokzatos_kiralysag_1_resz
kkbk.blog.hu/2015/07/16/mekka_az_iszlam_legszentebb_varosa

A te blogodon, ha egyetértesz velem, akkor elsőnek azt írnám le, hogyan látják a közel-keletiek a saját régiójukat a Tóra/Biblia/Korán tekintetében, amivel könnyebb megérteni, hogy miért olyan vallásosak ott az emberek. Nemcsak a muszlimok, hanem az ottani zsidók, keresztények és zoroasztrók is sokkal mélyebben vallásosabbak, mint az európaiak. Ugyanis a Tóra/Ószövetség, Újszövetség, Korán történetei ott azokon a területeken játszodtak. Az nekik nemcsak vallási mese, hanem valós történelem is.
Ezért látja a közel-keleti ateista is a muszlimokhoz, keresztényekhez és az őslakos zsidókhoz (=akik nem Európából aliyáztak oda, hanem évszázadok óta ott laknak) hasonlóan - csak ő nem szószerint veszi, hanem történelmi események vallási, mitológiai elemekkel történt kiszinezésének.

Azután pedig egy a közel-keleti időtávot foglalnám össze áttekinthetően, hogyan követték egymást a civilizációk, és hogyan hatottak egymásra. Hiszen ne felejtsük el, hogy a mai modern nyugati tudományok is az ókori és középkori közel-keleti tudományokra épültek rá, azokat fejlesztették tovább (illetve bizonyos esetekben a mai napig azokat használjuk: pl. az idő vagy a szögek felosztása, vagy az algebra, vagy a kamera elve, stb).
Ha egyetértesz akkor ezekkel kezdeném, mint általános bemutatókat, amelyekkel a magyar olvasóid könnyebben átláthatnák és megérthetnék a közel-kelet történelmét, amely kihatással van a jelenre is :)
És persze képeket is tennék a cikkekhez, hiszen a vízualitás nemcsak könnyebben emészthetővé teszi, hanem élvezetesebbé, látványosabbá, valamint az emberek jobban elhiszik azt, amit nemcsak olvasnak, hanem a saját szemükkel látnak is. :)
@fehérfarkas: Azt hiszem értjük egymást. Elolvastam a két cikket. Nagyon jók. Beleolvastam a kommentekbe is, bár mikor (szokás szerint) megjelentek a szemellenzős nemzőszervek, akkor inkább lapoztam. Az azonban biztos, hogy ezek az írások már valamennyi alappal rendelkező haladóknak valók.
Magam is úgy gongolom, hogy egy sokkal alapabb témaválasztást kellene eszközölni, ami kedvet csinál a tájékozódásra.
Amúgy meg ne kapkodd el! Eddig próbáltam én is kellő előkészítéssel feltölteni a saját fogalmazásaimat, és látom, hogy te is adsz a részletekre. Szeretem az alapos dolgokat. Ha már írsz, a kedvemért, vagy inkább a kevés olvasóm kedvéért ne add le a színvonalat. Szívesen kivárom az igazit.
@F.M.J.:

Az az igazság, hogy annyi csalás van az egészben, hogy a leendő első 2 cikk szövege már meg van írva, csupán cikk minőségűre kell átalakítanom :)

Meg van egy olyan félig kész, ami arról szól, hogy a vallások nem tudományellenesek, hanem ellenkezőleg: az emberiség nagyon sokat köszönhet a vallásoknak a tudományok terén. Az ókori Egyiptomtól és Babilontól elindulva a középkori muszlim tudosókon át a keresztény tudósokig bezárólag. Ez külön részletekben van meg, és egybe kellene még gyúrnom, ezért ez egy későbbi cikk lenne :)
(ebben az a dúrva, hogy különböző vitákban ezeket az infókat felhaszáltam a kereszténységet megvédeni - és közben kiderült, hogy maguk a keresztények közül alig páran tudtak ezekről. A legtöbb magyar keresztény még csak nem is hallott a híres keresztény tudósokról. És aki hallott róluk, azok többsége is csak mint egyházi személyről hallott, a tudós oldalát az illetőknek nem is ismerte)

Meg van egy teljesen kész, ami egy nyomtatott kispéldányszámú újságban jelent meg: a muszlim országok idegenforgalmáról szól, hogy a 9/11 utáni iszlám ellenes nygati propaganda ellenére évente több mint 150 millió külföldi látogat muszlim országokba.
(az adatok 2-3 évesek, de azóta érdemi változás nem történt sem a muszlim országok, sem a világ idegenforgalma tekintetében)

Viszont van pár technikai kérdés: hogyan tudom feltenni a blogodra? Képeket lehet-e tenni hozzájuk? És, ha igen, akkor hogyan?
@F.M.J.:

Egyik cikkem sem tudományos mű annak ellenére, hogy sok adattal vannak teli. Az olvasmányosságra, és az adatok közti összefüggésekre megyek rá, hogy jobban meg lehessen érteni azt a világot amiben élünk :)
Ezért szeretem a képeket is mellékelni, mert az emberek többsége vízuális, és így jobban megragad bennük :)
@F.M.J.:

Most jelent meg Szaúd Arábiáról ez a cikk az index.hun: index.hu/kulfold/2015/10/13/szaud_arabia/
A szerzőn nagyon létszik, hogy már kezében az ásó, hogy temesse a szaúdi királyságot, csak az pechjére még nem dobta fel a talpát.
Teli van féligazságokkal a cikk, amiket a saját prekoncepcióival egészít ki, és az összefüggéseket is ahhoz igazítja, hogy mihamarabb temethesse az országot.

Gazdaságilag temeti az országot, hogy az olcsó olaj miatt eladósodik, de arról egy szót sem ír, hogy 2005-ben milyen grandiózus fejlesztések kezdődtek el már az lajkorszak utáni időkre készülve: új iparvárosok létrehozása (KAEC, JEC, MKC), az egész Közel-Kelet legnagyob pénzügyi negyedének létrehozása (KAFC), ahová a világ nagy multijai invesztálnak dollár milliárdokat, sivatagon keresztüli gyorsvasút kiépülése, a főváros metróhálózatának kiépítése (egyszerre 6 metróvona épül). Hatalmas méretű egyetemek épültek és épülnek újabbak.
A lakossági adatok is eléggé tévesek, ha a szerző negligálja azt a tényt, hogy a szaúdi lakosság közel fele küldöldi vendégmunkás, expat. A szaúdi születésűek számára a munkanélküliség mást jelent mint számunkra magyarok számára.
Ráadásul azt is negligálja a szerző, hogy Szaúd Arábiában milyen társadalmi változások történtek. 100 évvel ezelőtt a lakosság 95%-a beduin volt, a most született gyerekek 95%-a városban születik. Sőt, ma már a lakosság 88%-a városlakó. Sőt, a lakosság fele 3 metropoliszban lakik: Rijád, Dzsidda, Dammam-Khobar metropolisz régió.

És még rengeteg pontatlansággal van teli a cikk. Ha mondjuk ezt egy egyetemen írná zh-ként, akkor a tanár egy nagy egyessel küldené helyre, hogy látom fiam a tanayag 20%-át megjegyezted, de a maradék 80%-át még meg kell tanulnod.

Ja, és persze a cikk szerzője megemlíthetné, hogy a mostani nagyon alacsony olajár nem a szaúdi királyságnak olyan nagy veszteség, ahol a legolcsóbb az olaj kitermelése, hanem az USA palaolaj kitermelésének tett keresztbe, aminek iszonyatos magas költségű a kitermelése. És, ha még 5 évig maradnak ezek az alacsony olajárak, akkor az USA palaolajbiznisze bedőlhet. Ha meg nőni fognak az olajárak, az viszont nemcsak az USA palaolaj termelését menti meg, hanem Szaúd Arábia bevételeit is növelni fogja.

De persze a legfontosabbat a cikk szerzője szintén kihagyta: az összes muszlim ország közül pont a wahhabita Szaúd Arábia a legnagyobb szövetségese.
A keresztényeket védő szekuláris szír kormányt pedig az USA az ellenségnek tartja (2002. januári kongresszusi beszédében ifj. George Bush a Gonosz tengelyének = Axis of Evil evezte).
Vagyis a cikk szerzője minél jobban lehúzza Szaúd Arábiát, annál jobban lehúzza a Nyugatot és az USÁ-t is, hogy pont ez az ország a legnagyobb szövetségesünk.
@fehérfarkas: Kicsit eltűntem, és egy darabig megint távol leszek, csak pár szóban válaszolok.

Egyre komolyabbnak vélem az ismereteidet az arab világról. Felmerült bennem a kérdés, hogy miért nem indítasz saját blogot? Én csupán szemléletváltást, vagy inkább módosítást generáló cikket szerettem volna kérni tőled, de te egy egész tananyaggal tudsz szolgálni. Kár lenne ezeket magadban tartani, sokaknak tudnál sok újságot közvetíteni.

Az ajánlatom természetesen most is él, de szerintem a kereteket érdemes lenne átgondolni. Egy tematizált blogra linkelni, ahhoz kapcsolódni a mélyebb ismeretek terjesztése érdekében sokkal hatékonyabbnak tűnik, mint egy sok egyébb témával foglalkozó, és többféle stílusban íródott felületen megjelenni. Ha mégis jó ötletnek tartod nálam kifejteni az ismereteidet, én megtisztelőnek tartom, de félő, hogy jelentékteleníti az anyagot.

A döntés a tiéd, a technikai részleteknek még utána kell néznem, de bizonyára megoldható. A felvetésem nem viszakozás, csupán konstruktív javaslat.

Köszi az indexes linket, valóban okoz fejtörést, de jobban megvizsgálva vannak ellentmondásai, tehát a pont nálad. :)
@F.M.J.:

Meg van az új poszt is a másik blogon :)
kkbk.blog.hu/2015/10/14/iran_az_iszlam_vilag_tudomanyos_fellegvara
Irán - az iszlám világ tudományos fellegvára
alcíme: Irán tényleg a Gonosz hatalma? - avagy ami a nyugati mainstream médiából kimarad
(kellett egy hangzatos alcím is, ami felhívja a figyelmet - mert a főcím sokak számára túúlságosan tudományos és unalmas)

Mások is kérdezték miért nem indítok saját blogot.
Volt egy kezdeményezésem, de aztán elhalt a lendület. Egy blogot folyamatosan fent kell tartani, és nem engedheti meg magának az ember azt a luxust, hogy meló vagy lustaság vagy éppen ihlet hiányában fél vagy 1 évig ne írjon semmit.
4 évvel ezelőtt csináltam sajátot, de a lelkesedés alábbhagyott, amikor melóhelyet váltottam, mert már kevesebb időm maradt rá:
sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=ElemzoCsabi&id=1294226024
sgforum.hu/forum.php3?ujsag=ElemzoCsabi

Aztán lehet, hogy majd egyszer újra készítek saját blogot, de az nem mostanában lesz, mert nem tudnám folyamatosan frissíteni - a melóhelyem túlságosan leszívja ehhez az energiáimat.
@F.M.J.:

Mindjárt kész az első posztom, de a hossza miatt inkább 2 részre szedem. A Közel-keletet fogja bemutatni más megvilágításban, mint ahogyan az a magyar médiából megismerhető. Az aktuálpolitika helyett társadalmi, kulturális, civilizációs dolgokra helyezem a hangsúlyt.
Hova küldhetem, vagy hogyan töltetem fel?
@Civilhetes:

Köszi :)
Képeket hogyan lehet hozzá feltölteni? Bele a szögbe is lehet képet szerkeszteni, vagy a végén/elején fog csak megjelenni?
@fehérfarkas: Alapból csak galéria van - oda töltsd fel őket, de ha az írás végére odaírod, hogy melyik kép hova kerüljön, akkor a szerkesztő át fogja oda rakni őket.
Azután pedig feltölti ide a blogra is.
Vagy a másik lehetőség, hogy elküldöd az írást képekkel együtt a szerkeszto@civilhetes.hu-ra.
(A képfeltöltéses kérdést pedig vettük és hamarosan megengedjük az editor használatát.)
@fehérfarkas: civilhetes.net/sajat-tartalom-bekuldese

Időközben megoldottuk, hogy a tartalomba is illeszthess képet
@fehérfarkas: Egy kicsit kimaradtam a dolgokból, de nem vesztem el. Megnéztem az ajánlott linkjeidet. Szerintem egyáltalán nem gond, ha sokáig nem ír valaki a blogjára. Sokkal kevésbé probléma, mintha sürün lenne üres szövegekkel feltöltve, csak hogy "élőbnek" tűnjön. Persze ez csak egy vélemény a saját szemszögemből.

A cikkednek örülök, a technikai részleteknek egyelőre nem tudtam utána nézni, de valahogyan biztosan megoldható.
A feltöltésre javasolnám, hogy küldd meg a cikket e-mailben a "profil"-ban található címre, és feltöltöm. Ha nem bírnék a feladattal, akkor segítséget fogok kérni, mert ez nekem elég ingoványos terep, de nem adom fel.

Látom, közben C7 is bejelentkezett a megjelentetésre. Ha ő lesz a befutó, akkor a linket fogom osztani. Ezen nem fogunk összeveszni, de örülnék, ha engem tisztelnél meg vele.
@F.M.J.: @Civilhetes:

Hogy ne legyen vita, mindkét blogra fogok írni posztot :)
Mivel FMJ kért meg először, hogy írjak az ő blogára, ezért úgy illik, hogy az övére fogok először írni. Uána pedig a Civilhetesre. Nem pont ugyanazt fogom leírni.
A keleti világot fogom mindegyikben bemutatni, de kicsit más oldalról megközelítve. A C7 mostani posztja nagyon jó lehetőség, hogy ide a keleti világ, az iszlám, a Közel-kelet, a vallás és a tudomány kapcsolatával kezdjek. Mintha ezt a posztot folytatnám (hiszen ez a poszt is muszlim tudósokat mutat be) :)

Van egy ókori sorozatom, amely az Éden kerttől és Éva sírjától indul el (ez a bevezető cikk inkább csak hipotézis, de a közel-keleti népek történelemfelfogásának megértéséhez fontos - a cikkből kiderül, hogy miért), majd azután már konkrét történészi és régészeti dolgok alapján mutatja be a közel-keleti civilizációk, és időrendben a hellenista görög civilizációnál fejeződik be (Konstantinápoly bemutatását még nem írtam meg, az még a jövő zenéje). A cikkek azt mutatják be, hogyan épül rá egyik civilizció a másikra, hogyan adódik át egyik civilizáció tudása a másiknak.
És persze köztük több cikk is szól a mai Szíria és Irak területének történelméről, amit jelenleg sajnos az ISIS, al-Nusra Front és egyéb terrosista csoportok a szemünk előtt pusztítanak el (szó szerint a szemünk előtt, mert a youtube-on, hiradókban, interneten nézzük, hogy éppen mikor mit hol pusztítanak el).
A cikkek képekkel rendesen el vannak látva - úgyhogy nemcsak szöveg, hanem látnivaló is van :)
A mottó: "Aki nem ismeri a (saját) múltját, az nem tudja a (saját) jelenéből és jövőjéből a legjobbat kihozni, mert ezt csak a múltból való tanulás révén lehet elérni."
"He does not know his past cannot make the best of his present and future, for it is from the past that we learn." - Sheikh Zayed bin Sultan Al Nahyan (az Egyesült Arab Emirátusok Alapítója, Abu Dhabi korábbi emírje)
@Civilhetes:

Nem felejtettem el a cikkeket, csak teljesen elhavazódtam melóügyben. De most jön majd egy kis lazítás, és lesz egy kis időm is :)

És ott a kérdés, hogy a kb. 25 részes sorozatnak is helyt adnátok-e?
Lehet, a sorrendet egy kicsit megváltoztatnám, és előre venném a szír és iraki területek történelmét, meg az izraeli területekét is, hiszen a hazai médiába bekerülő aktuálpolitikai hírek ezekről a jönnek. És nyilván így ezek a cikkek nagyobb kattintásszámra tehetnek szert, ami a blog nézettségét is növelheti.
Persze ezek a cikkekben szó sincs aktuálpolitikáról. A brit és francia gyarmatosítással befejeződik mindegyik. Viszont az olvasók ezek alapján ezen területek kultúráját, történelmét, híres személyiségeiket ismerhetik meg. És megismerhetik azt, hogy a sokak által primitív barbárnak tartottak valójában milyen hatalmas történelmi múlttal, vallási sokszínűséggel, kifinomult művészetekkel rendelkeznek.

FMJ blogján a 4 részes sorozat általánosságban mutatja be a Közel-kelet múltját, itt meg konkrét területekre lebontva van, és ezért is kb 25 részes.

De ez előtt a már beígértet fogom elküldeni, és most végre majd lesz egy kis szabadidőm is rá :)
@fehérfarkas: A válaszunk igen! Nincs terjedelembéli korlát és annyit írsz, amennyit érzel.
Sokan leszólják a muszlim országokat, hogy nem költenek az oktatásra és tudományokra. Ez nem igaz. Hogy ki mennyit költ az oktatásra az elsősorban pénz kérdése, mert az oktatási infrastruktúra fenntartása és fejlesztése sokba kerül. Ezért nem csodálható, ha a legtöbbet költők között nem a nagyon szegény fekete-afrikai országok találhatóak.

A világ 700 legjobb egyeteme között (QS World University Rankings 2014) 50 muszlim országbeli egyetem van:
Törökország 8 egyetem
Malajzia 7
Egyesült Arab Emírségek 7
Kazahsztán 6
Szaúd Arábia 5
Indonézia 3
Libanon 3
Jordánia 2
Egyiptom2
Irán 2
Bahrein 1
Katar 1
Omán 1
Pakisztán 1
Azerbajdzsán 1

Összehasonlításul:
Magyarországnak 3 egyeteme (Szegedi Egyetem, Debreceni Egyetem, ELTE) van bent a top 700 között
www.topuniversities.com/university-rankings/world-university-rankings/2014#sorting=rank+region=+country=+faculty=+stars=false+search=

- Az Egyesült Arab Emirátusok a teljes kormányzati költségvetésének 25%-át oktatásra költi.
- Szaúd Arábiában pedig jelenleg 1,2 millió szaúdi jár a 25 állami és 30 magán egyetem valamelyikére, valamint ezen felül több mint 160 ezer szaúdi tanul külföldön. A Szaúdi Királyság a GDP kb 10%-át költi oktatásra. Ez a világon az egyik legmagasabb arány.
- Irán a kormányzati költségvetés 20%-át, a GDP-jének pedig 5%-át költi oktatásra. És jelenleg Iránban 4,5 millió egyetemista van, és 60%-uk lány.
- Malajzia a GDP 5,93%-át (2011-es adat) költi az oktatásra, de volt olyan év is (2002-ben), amikor a GDP 7,66%-át költötte oktatásra.
- Törökország a GDP 6%-át költi oktatásra, a teljes kormányzati közkiadásoknak pedig a 13%-át.
- Jordánia a GDP 5%-át költi oktatásra.
- Indonézia a délkelet-ázsiai régió országainak többségénél többet költ az oktatásra, de a fentebb említett országokhoz képest kevesebbet: a kormányzati költségvetés 16%-át (ezt a jövőben 20%-ra tervezik emelni), a GDP-jének pedig a 3,4%-át.
Több mint fél év után elkészültem a cikkemmel.
Ez Marokkó és a nyugati világ kapcsolatát mutatja be.
Több mint fél év után elkészültem a cikkemmel.
Ez Marokkó és a nyugati világ kapcsolatát mutatja be.
@Civilhetes:

Feltöltöttem képekkel az általatok megadott civilhetes.net/sajat-tartalom-bekuldese felületre :)
@Civilhetes:

A direkt aktuálpolitikát kihagyja a cikk, és egy szóval sem említem benne az aktuálpolitikai kérdéseket, de ennek ellenére nagyon is aktuálpolitikai. Hiszen Magyarországon az iszlám, muszlimok, bevándorlók napi szinten szerepelnek a kormány éppen aktuális propagandája szerint: ha bevándorlókról van szó, akkor az iszlám az ellenség, ami ellen a keresztény Európát meg kell védeni, de ha muszlim befektetőkről van szó, akkor az iszlám az emberiség egyik legnagyobb civilizációja. Ez a cikk pedig egy muszlim ország és Európa 13 évszázados kapcsolatát mutatja be (benne azt a 8 évszázadot is, amikor Afrika legészaknyugatibb és Európa legdélnyugatibb része egy közös iszlám birodalomba tartozott).
Ilyen szempontból ez aktuálpolitika is, mert arról is szól, hogy valóban olyan-e az iszlám és Európa kapcsolata, ahogyan azt a kormány a propagandájában beállítja.
Remélem az is feltűnik, hogy az 1400-as évek után semmi, senki! A nyomtatás feltalálása után, ők ott ragadtak a középkorban!
@NekemNemEzKell: "Remélem az is feltűnik, hogy az 1400-as évek után semmi, senki! A nyomtatás feltalálása után, ők ott ragadtak a középkorban! "

A középkorban ragadás nem igaz. Az iszlám világ nem egyformán fejlődött. Nagy visszaesés volt, amikor Spanyolország területén 8 évszázad után teljesen megszűnt a muszlim birodalom (1492-ben szűnt meg az utsó emírség az Ibériai-félszigeten), és a muszlimok el lettek üldözve, épületeiket lerombolták, könyveiket elégették.
Keleten pedig a 13. sz-ban a mongol hódítások rombolták le az iszlám civilizáció központjait: Bagdadot, Damaszkuszt, Iszfahánt, Sirázt, Heratot, Szamarkandot.
Vagyis keleten és nyugaton egyaránt le lett rombolva és el lettek pusztítva az iszlám civilizáció tudományos és gazdasági központjai.
A 16. sz-ra szerveződött újjá az iszlám világ. Ekkor 2 évszázadig 3 nagy iszlám birodalom élte a virágkorát: az Oszmán Birodalom, A Szaffavida Perzsa Birodalom, és a Nagy Moghul Birodalom Indiában.
Aztán a 18. sz-tól kezdve az európai gyarmatosítók a muszlim területeket is meghódítják és gyarmatosítják. És mi ott olyan tudományos és gazdasági központokat nem hoztunk létre, mint a muszlimok Cordobában, Toledóban vagy Sevillában. Mi a muszlim területeket csak kizsákmányoltuk.

Nemcsak a középkori muszlim tudósoknak köszönhet sokat a világ, hanem az újkorban az Ottomán Birodalom is tudott jelentős tudományos dolgokat felmutatni.
Taqi ad-Din Szulejmán szultán fiának, II. Szelimnek lett a hivatásos csillagásza, majd az őt következő III. Murádnak. III. Murád szultán finanszírozta meg a csillagvizsgálójának a megépítését. Pl. modern földgömb és a 3 digites/kijelzős óra.
Az isztambuli Taqi al-Din (1525-1585) csillagvizsgálója (1575-ben kezdődött az építése, és 1577-ben készült el) a 16. sz-ban a világ egyik legnagyobbja volt (Ulugh Bég szamarkandi és Tycho Brahe uraniborgi csillagvizsgálóinak riválisa), és ő találta fel a keretes szextánst, amelyet Tycho Brahe is átvett. A csillagászati katalógusa pedig pontosabb volt Brahe és Kopernikusz csillagászati katalógusainál.
Ő alkotta meg a 3 kijelzős/digites (óra, perc, másodperc) órát.
Ő volt az első matematikus, aki a Sin 1° értékét pontosan meghatározta.
És ő készítette el a legkorábbi maihoz hasonló vagy más néven „modern kinézetű" földgömböt is.
Giovanni Branca 1629-es találmányát egy évszázaddal megelőzve Taqi ad-Din már 1551-ben leírta a gőzturbina működését.
Ahogyan számos más dolgot is feltalált, de ezek a leghíresebbjei :)
Serefeddin Sabuncuoglu (15. sz.), aki nagy hatással volt az európai gyermekgyógyászati sebészet fejlődésére. Az Imperial Surgery nemcsak az első török nyelvű orvosi könyv 1465-ben, hanem az első baleseti sebészeti képes atlasz.
Észak- és Dél-Amerika pontos térképét egy török kapitány készítette el: Piri Reis 1513-ban.
A leghíresebb építészük és mérnökük Mimar Sinan volt (16. sz.), aki több kb. 360 épületet épített (mecseteket, iskolákat, fürdőket, kórházakat, vízvezetékeket, karavánszerájokat, palotákat, stb), aki emiatt az európaiak a "török Michelangelo" névvel illettek.

Nézzük meg, hogy a 20. sz-ban milyen híresebb muszlim tudósok vannak (a lista közel sem teljes):
Essam Heggy - NASA Mars Exploration Program tagja
Kerim Kerimov - a szovjet űrprogram alapítója, a Vostok 1 űrrepülő, és a Salyut és Mir űrállomások vezető tervezője
Ahmed Hassan Zewail - kémia, nobel-díj
prof. elasayed elsayed wagih - biotechnológia
prof. Hamed Goher - óceánográfus
prof. Fahmy Ibrahim Mikhail - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
Ali Moustafa Mosharafa pasha - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
dr. Mamdooh Wanas - csillagász
Samir Amin - közgazdász
Rashad Khalifa - kémia
Mostafa A. el-Sayed - nanotechnológia
Faten Zahran Mohammed - biokémikus
Essam E. Khalil - HVAC rendszerek
Moustapha Kassem - fizikus, endrocrinológus
Mahbub ul Haq, a HDI (human developement index) és a HDR (human developement report) kidolgozója
Abdus Salam elméleti fizikus és nobel-díjas (1990-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja)
dr. Mostafa Kamal Tolba - 17 évig az UNEP (ENSZ környzetevédelmi programja) vezetője
Mohammed Yunus, a szegények bankja (Grameen Bank) alapítója, aki ezért Nobel-díjat kapott
Sheikh Muszaphar Shukor, aki a biomedicai űrkutatások egyik kiemelkedő személye és egyben Malajázia első űrhajósa
Ayub K. Ommaya idegsebészt, az Ommaya reservoir feltalálója
Az első nő, aki Fields-díjat nyert (ez a matematika Nobel-díja), az iráni Maryam Mirzakhani kapta tavaly.
2014 augusztusának női fizikusa díját (a világ 2. legnagyobb fizikus társasága adja oda) egy szaúdi részecskefizikus nő nyerte, a rijádi tudományegyetemről (National Center for Nanotechnology, King Abdulaziz City for Science and Technology (KACST) Riyadh).
és még sokan mások...

Ma már nem az iszlám civilizáció a világ tudományos központja mint 1000 évvel ezelőtt. A gyarmatosítás alóli felszabadulás óta a muszlimok nagyon erős lépéseket tesznek azért, hogy fejlesszék az oktatásukat és tudományos eredményeiket.

folyt...
@fehérfarkas: @NekemNemEzKell: folyt...

Sokan leszólják a muszlim országokat, hogy nem költenek az oktatásra és tudományokra. Ez nem igaz. Hogy ki mennyit költ az oktatásra az elsősorban pénz kérdése, mert az oktatási infrastruktúra fenntartása és fejlesztése sokba kerül. Ezért nem csodálható, ha a legtöbbet költők között nem a nagyon szegény fekete-afrikai országok találhatóak.
Persze ez fordítva is igaz, hogy azok az országok tudnak gazdaságilag jobban teljesíteni és ezáltal gazdagodni, amelyek az oktatásra minél többet költenek.

folyt... (Iránt külön említem meg)

A világ 700 legjobb egyeteme között (QS World University Rankings 2014) 50 muszlim országbeli egyetem van:
Törökország 8 egyetem
Malajzia 7
Egyesült Arab Emírségek 7
Kazahsztán 6
Szaúd Arábia 5
Indonézia 3
Libanon 3
Jordánia 2
Egyiptom 2
Irán 2
Bahrein 1
Katar 1
Omán 1
Pakisztán 1
Azerbajdzsán 1

Összehasonlításul:
Magyarországnak 3 egyeteme (Szegedi Egyetem, Debreceni Egyetem, ELTE) van bent a top 700 között
www.topuniversities.com/university-rankings/world-university-rankings/2014#sorting=rank+region=+country=+faculty=+stars=false+search=

Az Egyesült Arab Emirátusok a teljes kormányzati költségvetésének 25%-át oktatásra költi.
Szaúd Arábiában pedig jelenleg 1,2 millió szaúdi jár a 25 állami és 30 magán egyetem valamelyikére, valamint ezen felül több mint 160 ezer szaúdi tanul külföldön. A Szaúdi Királyság a GDP kb 10%-át költi oktatásra. Ez a világon az egyik legmagasabb arány.
Irán a kormányzati költségvetés 20%-át, a GDP-jének pedig 5%-át költi oktatásra. És jelenleg Iránban 4,5 millió egyetemista van, és 60%-uk lány.
Malajzia a GDP 5,93%-át (2011-es adat) költi az oktatásra, de volt olyan év is (2002-ben), amikor a GDP 7,66%-át költötte oktatásra.
Törökország a GDP 6%-át költi oktatásra, a teljes kormányzati közkiadásoknak pedig a 13%-át.
Jordánia a GDP 5%-át költi oktatásra.
Indonézia a délkelet-ázsiai régió országainak többségénél többet költ az oktatásra, de a fentebb említett országokhoz képest kevesebbet: a kormányzati költségvetés 16%-át (ezt a jövőben 20%-ra tervezik emelni), a GDP-jének pedig a 3,4%-át.

Érdemes megnézni, hogy a muszlim országok felsőoktatási intézményeinek száma hogyan változott a gyarmatosítás vége óta.

Marokkóban 27 egyetem van, és itt volt a világ első mai napig folyamatosan működő egyeteme (itt tanult II. Szilveszter pápa (eredeti neve: Gerbert d'Aurillac) is, aki a mi István királyunknak a szent koronát adta, és ő vezette be európában a római számok helyett az ún. arab számokat): az al-Karaouine (1947-ben modern egyetemmé tették, viszont 1975-ben a modern tudományos oktatást áttették az újonnan létrehozott Fezi Egyetembe),
a gyarmati időszakban 2 tudományos intézet épült

Egyiptomban van a világ 2. legrégebb óta folyamatosan működő egyeteme a 972-ben Kairóban alapított al-Azhar (iszlám vallástudományokat valamint a filozófiát és logikát ugyanúgy tanítottak itt, mint pl. csillagászatot vagy orvostudomnyokat, de egy rövid ideig még Alhazen, az optika atyja is tanított itt; Szaladin idejében pedig az orvosképzése volt messze földön híres),
jelenleg 46 egyeteme van,
az 1952-es nasszeri puccs előtt a királyság korszakában 5 egyeteme volt (a királyság idején Egyiptomban még az államtitkárokat is Anglia nevezte ki). Azóta ma már 29 állami és 39 magán felsőoktatási intézmény működik az országban.
Persze a mennyiség önmagában semmit nem mond el a minőségről, de Afrikában több egyiptomi egyetem is bent található a 10 legjobb afrikai egyetem között.

Irakban 54 felsőoktatási intézmény van, köztük Bagdadban a középkorban 2 is működött már: 1065-ben a Nizammiya (ma University of Bagdad néven működik) és 1233-ban az al-Mustansiriya Egyetem, ami viszont a mai napig működik, és a középkorban neves muszlim matematikusok, fizikusok, mérnökök és csillagászok tanultak és tanítottak itt (pl. az algebra atyjának tarzott al-Khwarizmi, a modern korban pedig Indonézia 4. miniszterelnöke tanult itt)

Szíriában 26 felsőoktatási intézet van,
a gyarmati időszakban csupán 1 egyetem volt volt

Jordániában felsőoktatási intézmények száma: 50
(Jordánia nem volt gyarmat, hanem a britek hozták létre Nagy-Szíria, Irak és az arábiai-félsziget csücskének területeiből, ezért a gyarmati időszaka max Irak és Nagy-Szíria gyarmatosítása részeként értelmezhető)

Pakisztáni egyetemek száma: 127
a gyarmati időszakban 8 egyetem volt Pakisztánban (de oda csak a briteket kiszolgáló indiai arisztokrácia gyermekei járhattak - akkoriban Pakisztán még nem létezett, hanem India része volt)

Indonéziai felsőoktatási intézmények száma: 179
az első indonéz egyetem 1948-ban jött létre (a gyarmatosítók kivonolása előtti utolsó évben)

Malajziai felsőoktatási intézmények száma: 68
a gyarmati időszakban nem volt felsőoktatási intézet a Malajziát létrehozó államokban

25 felsőoktatási intézmény van Palesztinában (Gázában és a Nyugati Parton/Ciszjordániában)
@fehérfarkas: @NekemNemEzKell: folyt... (Irán)

Most nézzünk néhány tényadatot a mai Irán tudományos eredményeivel kapcsolatban:

1. Az iszlám világban oktatás és tudományok terén a legfejlettebb a 3 évtizede szankciók alatt levő Irán. Valamint Törökország, Malajzia és Tunézia, de Pakisztán és Jordánia sem áll rosszul.
2. Az iszlám országok tudományos munkáinak a felét Irán és Törökország készíti.
3. A muszlim országok közül Irán, Törökország, Malajzia és Tunézia költi GDP arányosan a legtöbbet a K+F-re, és a 100.000 főre jutó tudósok száma is ezekben a legmagasabb a muszlim országok közül.
4. A Science-Matrix és a Web of Science szerint Iránban és Törökországban a tudományos publikációk száma a világ átlagának négyszeresével növekszik.
5. Az iráni tudományos publikációk száma az elmúlt évtizedben 575%-kal(!!!) növekedett (SCImago adatai), és 3x annyi könyvet produkál, mint az összes arab ország együttvéve.
6. Nanotechnológiában a világon megjelenő cikkek 4%-át Irán adja, a muszlim országokénak pedig a 42%-át.
7. Irán jelenleg az El Nem Kötelezett Országok (Non-Aligned Movement = NAM, még a hidegháború idején jött létre azon országokból, amelyek egyik nagy tömbhöz sem, vagyis sem az USA-nak, sem a Szovjetuniónak nem akartak alávetni magukat, jelenleg 120 ország az állandó tagja, és 17 ország a megfigyelő státuszú tagja) elnökségét tölti be és először rendeznek a NAM számára tudományos és technológia összejövetelt, amelyet Teheránban tartottak.
8. Ezzel a NAM országok számára a jövőt, a kitörést, az új korszakot akarja Irán megmutatni és elindítani: a tudományos és technológiai fejlődés útjára kell lépniük a NAM országoknak.
9. Az iráni kormány több tagjának van amerikai egyetemen szerzett PhD-ja, mint az amerikainak.

10. Magfúzió technológia területén a világon a 6. helyen áll
11. Az őssejt kutatásban a 4. helyen áll a világon
12. Az Institute for Scientific Information (ISI) 2008-as listáján Irán a tudománytermelő országok közül kémiából a 32., fizikából a 46., biológiából az 56. helyen áll, 2014-ben a nanotechnológia terén a 7. helyen.
13. Több mint 320.000 középiskolásnak (high school) tanítanak nanotechnológiát, és 5 diákolimpiát tartanak nanotechnológiából, és 49 laboratórium foglalkozik nanotechnológiával.
14. 17 egyetemen posztgraduális képzésben 25.000 nanotechnológia szakértőt képeznek.
15. 148 iráni cég foglalkozik nanotechnológiával.
16. 2012-ben már 31 tudomány- és technológia parkja (science and technology park) volt.
17. Több mint 1500 tudásalapú cég működik az országban.
18. Fejlett géntechnológiai laborjai vannak, vannak saját génkeresztezett állatai (első 10 ország között van a génkeresztezett és klónozott állatok tekintetébe)
19. gyorsan fejlődik a robotika tudománya, és iráni mérnökök és egyetemisták intelligens robotokat terveznek, és Irán azon országok közé tartozik, ahol robotversenyeket rendeznek (ugyanúgy, mint Angliában, USÁ-ban vagy Japánban), idén 2015-ben is (15 országból vesznek rajta részt)
20. Az SJR (spanyol ponzorálású tudományos adatbázis) listáján Irán a a tudományos publikációk számának tekintetében
21. A citation indexe alapján Irán 2005-ben a 49. helyen állt
22. Egy 2002-es brit kormányzati tanulmány szerint Irán a világ 30. legnagyobb tudományos hatású országa
23. A kutató központjai (research centre) közül a top 1000-ben 3 intézettel is szerepel
24. Iránnak van saját űrprogramja, űrtechnológia gyártása, űrügynöksége, és űrkilövő állomása és az első 10 országok közé tartozik, amelyek műholdat lőttek ki az űrbe
25. Van saját nukleáris programja, és egy közel-keleti regionális részecskegyorsító építését tervezi - persze, csak ha nyugat ezt hagyja, mert jelenleg a normál nukleáris programját is ott próbálja meg akadályozni a nyugat, ahol csak tudja
26. Sokaknak furcsának tűnik, de a '79-es forradalom óta az iráni egyetemeken olyan vendég előadok is tartottak órákat, mint Stephen Hawking, a Nobel-díjas Kurt Wüthrich és Pierre-Gilles de Gennes, stb
27. 1979-es forradalom óta az egyetemisták száma 100 ezerről 2 millióra emelkedett
28. A vallási vezetésű ország miatti közhiedelemmel ellentétben kiemelkedően magas az egyetemeken a nők aránya, a fizika szakon 80%
29. Az ICT szektorban több mint 150 ezren dolgoznak

Iránról ezt nagyon kevesen tudják, hogy tudományosan mennyire fejlett a nemzetközi szankciók ellenére is. De ezen miért is csodálkozunk, hogy Irán a világ top 15 tudományos országa közé bekerült, amikor Avecenna, al-Khwarizmi és Omar Kayyam országáról beszélünk?
Iránban ezen tudósoknak ma szobraik vannak, és utcákat, tereket, intézményeket neveztek el róluk.
süti beállítások módosítása