A hivatalosan még kitöltési idő alatt lévő kérdőívekből már 11 ezer beérkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez, melyben az új életpályamodellel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk a pedagógusoknak.
Az eddigi eredmények alapján nagyobb a felelősség és a teher, ugyanakkor a munkaidő növekedésével nem nőttek arányosan a fizetések.
A 2013-ban hivatalosan is bevezetett új pedagógus életpályamodell az eddig megkérdezett tanítók és tanárok szerint nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az korábban 22 tanórában és további 18 szabadon beosztható munkaórában meghatározott heti munkaidő kívülről tekintve nem sokban változott. 22-26 tanóra tartható hetente, s a maradék időt felkészülésre és dolgozatjavításra fordíthatják a nevelők. Hozzá kell tenni azonban, hogy akik 26 órát tartanak öt nap alatt, azok számára vajmi kevés a megmaradó 8 óra. Így kénytelenek túllépni a 32 órás keretet, ellenben a túlóra kifizetése a legtöbb esetben nem történik meg.
A 11 ezer pedagógus 82%-a számol be arról, hogy 2013 szeptembere óta legalább tízszer fordult elő, hogy kénytelen volt túllépni a 32 órás munkaidőt, de azok aránya is 62%, akik rendszeresen több időt töltenek az otthoni felkészüléssel a limitált 8 óránál.
Ugyanakkor 90%-uk állítja, hogy nőtt a munkaterhelés, s az eddig elemzett adatok alapján a megkérdezettek 85%-a úgy érzi, hogy romlott a teljesítménye a többletterhelés következtében, s ez komoly kihatással van a munka minőségére is.
Érdekes adat, hogy a 11 ezer kérdőív tanúsága alapján a megkérdetett pedagógusok 97%-a nem ért egyet azzal, hogy a megnövekedett elváráshorizonthoz képest kielégítő volna a béremelés mértéke, illetve az előmeneteli lehetőség.
A PSZ az összes kérdőív beérkezését és elemzését követően márciusban eljuttatja az adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának, s elmondásuk alapján kíváncsian várják a hivatalos reakciót az irrelevánsnak és szakmaiatlannak semmikképpen sem nevezhető pedagógusi közvélemény-kutatás eredményeire.
