A Magyar Gyorsulási Szövetség (MGYSZ) a Legfőbb Ügyészség ügyészei ellen azért tett feljelentést, mert jogellenes cél elérése érdekében a hivatali kötelezettségét egyenes szándékkal megszegve, a hivatali helyzetét a beosztásukból eredő lehetőségeiket visszaélő módon kihasználva kívánják a Magyar Nemzeti Autósport Szövetséget jogtalan előnyhöz juttatni, az MGYSZ-nek pedig jogtalan hátrányt okozni.

C7: Megkérdeztük az MGYSZ elnököt mire alapozzák a feljelentésüket?

Kurtyán Ferenc elnök elmondta: Elegünk lett abból, hogy ügyészségi segédlet mellett páros lábbal tiporják jogainkat. Akik a technikai sportban jártasak tudják, hogy évek óta küzd az MGYSZ a törvényben biztosított jogainak érvényesítéséért. Beadványainkban kifejezetten felhívtuk a figyelmet arra, hogy az MNASZ 2004-es nyilvántartásba vétele jogellenes és a törvény szerint semmis. Ennek ellenére az ügyészi válasziratok törvényesnek tűnő látszat intézkedésekkel próbálják homályban tartani a jogellenes működést.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az MNASZ-ben olyan politikusok töltöttek be tisztséget, mint pl. Rogán Antal, Gyulai Zsolt, Tarlós István. Ettől még nem törvényszerű, hogy a jogellenes működés ellenére kapott támogatások, közpénzek visszafizetésére ne kerüljön sor, hiszen ezt költségvetési csalásnak nevezi a törvény.

Ezzel azt mondja, hogy a felsorolt politikusok tudták, hogy az MNASZ jogellenesen működik?

Kurtyán Ferenc: Persze hogy tudták! Gyulai Zsolt MNASZ elnökként a 2012. október 28-i közgyűlésen saját maga vallotta be, hogy 2004-óta nincs törvényes alapszabályuk, Rogán Antal ekkor elnökségi tag volt. Ezek után nem mondhatja egyikük sem, hogy nem tudtak róla, hiszen jegyzőkönyvbe is foglalták. Mikor kiderült, hogy iratbetekintés során lefényképeztük a jegyzőkönyvet és eljárást kezdeményeztünk, menekült mindenki az MNASZ elnökségből, mint patkányok a süllyedő hajóról. Azonnal lemondott mindenki az elnökségi tagságáról, de ez a tényeken nem változtat.

C7: Mi köze ehhez a Legfőbb Ügyészségnek?

Kurtyán Ferenc: Pusztán annyi, hogy a Kúriának az érvénytelenség jogkövetkezményével kapcsolatban kiadott 1/2010. (VI. 28.) PK. számú véleménye kimondja, hogy az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani. Ez alapján a bírósági nyilvántartásba vétel, mint joghatás semmisnek minősül, vagyis az MNASZ jogilag nem létező szervezet. Ezt a Legfőbb Ügyészség is pontosan tudja, hiszen olyan jogvégzett szakemberekből áll, akiknek a jogszabályismeret munkaköri kötelesség. Ha ennek ellenére az ügyészség figyelmét elkerülik a tömeges jogsértések, akkor csak egy válasz lehetséges, a hivatali visszaélés.

C7: Jött válasz a feljelentésre a Legfőbb Ügyészségtől?

Kurtyán Ferenc: Természetesen. Első körben 4 nap alatt elutasították azzal, hogy a bűncselekmény gyanúja hiányzik. Vicc az egész. A hivatali visszaélést igazoló iratokat, melyet maga az ügyészség küldött beadványainkra csatoltuk, hátha időközben véletlenül elvesztek. Tisztában vagyok vele, hogy baromi kellemetlen lehet, mikor a hóhért akasztják. de hát ez van. Állítólag még jogállam vagyunk, úgyhogy nem maradhat büntetlen egyetlen bűncselekmény sem.

C7: Akkor megállt az ügy?

Kurtyán Ferenc: Dehogy! Panasszal éltünk, melyet első körben azzal utasítottak el 30 nap múlva, hogy én nem vagyok sértett, így nem élhetek a panasz jogorvoslatával. Vicces nem hogy csak erre tellett? A feljelentés elutasítására csak 4 nap kellett erre az érthetetlen válaszra meg 30 nap. Gondolom törik a fejüket, hogy másszanak ki a kulimászból. Természetesen én is tudom, hogy nem én vagyok a sértett, hanem az MGYSZ, ezért nem én éltem panasszal, hanem a szövetségünk. Az meg bárki számára világos, hogy a nyilvántartásba vételünk papírja nem tudja aláírni sem a feljelentést, sem a panaszt, ahhoz szükség van a szervezet elnökére. Szóval nevetséges és teljesen jogellenes az elutasító határozatuk. 

C7: Hogyan tovább?

Kurtyán Ferenc: Megpanaszoltuk ezt a nonszensz elutasítást. Mármint az MGYSZ. Ha ezt is elutasítják, akkor mindenki számára teljesen világos lesz, hogy nem alaptalan a feljelentés. Van még jogorvoslat, melyet pótmagánvádnak nevez a jogszabály. Élni fogunk vele, ha a nyomozóhatóság nem hajlandó lefolytatni az eljárást, mert számára, vagy esetleg valamely ismert személy számára kellemetlen az ügy. Akkor is érvényt fogunk szerezni törvényes jogainknak, ha feje tetejére áll a Legfőbb Ügyészség a nagy erőlködésben, hogy meggátolja azt. Az Alapvető Jogok Biztosának is megküldtük panaszunkat a teljes iratanyaggal együtt. Minél többen vizsgálódnak az ügyben annál biztosabb, hogy fény derül arra mit takargat, vagy kit véd a Legfőbb Ügyészség.

(A sportszövetségek közötti ellentét még abban az időben kezdődött, amikor Gyurcsány Ferenc sportminiszter volt.)