Különös módon úgy tűnik, hogy a minap feltételezett három lehetséges indíték közül mégiscsak a vallási vonatkozású elgondolás szempontjai alapján vette kezdetét Zaur Dadajev kihallgatása.
A férfi nem tagadta, hogy köze van Nyemcov halálához.
A mélyen hívő muzulmán Dadajev arról beszélt az őt kihallgató hatóságoknak, hogy honfitársainak muzulmán érzelmű tagjait rendkívül erősen érintették a politikus muzulmánokat támadó kijelentései és interjúi a január 9-i Charley Hebdo hetilap munkatársait ért terrortámadást követően.
Januárban Nyemcov Csecsenföld elnökét, Ramzan Kadirovot is erősen bírálta, miután a csecsen elnök felindultan minden muzulmánok ellenségének nevezte Mihail Hodorkovszkijt, aki felszólította a világ lapjait, hogy az elhunytakkal való szolidaritás jelképeként közöljenek karikatúrákat a lap egykori és jelenlegi munkatársainak tollából.
Borisz Dadajev a Szever elnevezésű csecsen belügyi zászlóalj helyettes parancsnoka volt, még év elején. Kadirov Dadajev elfogása után úgy nyilatkozott, hogy nem ismert jobb és hűségesebb katonát Dadajevnél soha életében, s igazi orosz hazafinak nevezte a gyilkossággal vádolt férfit.
A csecsen elnök szerint elképzelhetetlen, hogy Dadajev képes volna akkorát hibázni egy gyilkosság elkövetésével, hogy azzal ilyen formán veszélybe sodorja hazájának hírnevét.
Időközben kiderült, hogy a megkísérelt elfogása közben öngyilkosságot elkövetett fiatalember neve Beszlan Savanov, s hitelesnek mutatkozó források alapján ő is tagja volt a Szevernek.
Nem hivatalos információk szerint közben újabb két férfit fogtak el, akiknek közük lehet az orosz ellenzéki politikus meggyilkolásához. Ha igaznak bizonyulnak a hírek, akkor a mai napra már hétre emelkedett azok száma, akik a Nyemcov-merénylettel kapcsolatban kerültek letartóztatásra.
Nyemcov unokatestére közben azon véleményét hangoztatja a sajtóban, hogy minden kétséget kizáróan biztos benne: igenis Putyin keze van a dologban.
Egyre több az információ, de a köd is sűrűsödni látszik.
