Tisztában vagyok vele, hogy egy ország nem tud eltévedni. Ez ugyanolyan képtelenség, mint a népek közötti barátság.
Az azonban világosan látszik, hogy az ország vezető politikai pártjai és azok vezetői képtelenek rátalálni arra az útra, amely a modern, hatékony és szerethető Magyarország kialakulásához vezetne.
Mielőtt félreértés lenne, ezért nem csak a kormány a felelős, hanem a teljes magyar elit is. Az ország 25 éve a mesék, a vágyak és az indulatok fogságában van. Képtelen érthető és világos válaszokat adni a kor kihívásaira. A központi társadalmat befolyásoló és irányító elv a hatalom mindenáron való megtartására épül, úgy, hogy lehetőleg a konfliktusok számát és mélységét minimalizálja. Képtelenek észrevenni, hogy éppen ez a politika hozza a társadalmi konfliktusok mélyülését és az indulatok egyre agresszívebbé válását.
Az egész magyar politika kétségbeejtően maradi trükköket használ és sok esetben a legprimitívebb ösztönökre épít. Maximalizálja a szavazatát és ezzel együtt minimalizálja annak a lehetőségét, hogy az ország felzárkózzon a fejlett világ középmezőnyéhez. Az „elit” egy része tudás ellenes, ami kifejeződik az oktatás, kutatás finanszírozásában és a politikai alapú beavatkozások növekvő számában, elég csak a szakok korlátozására, vagy a gimnáziumi oktatás csökkentésére gondolni.
A világban új honfoglalás zajlik!
A virtuális honfoglalás, a permanens ipari és szolgáltatási forradalom új tereket alakít ki, lerázva a földhöz ragadás sok korlátját, a gondolkodást a papírról átteszi egy virtuális térbe, amelynek elfoglalása és kitöltése a szemünk láttára zajlik. Ez a fajta modernizáció új dimenzióba helyezi a tudás, a tér, a munka és vélhetően a vagyon és tőke fogalmát is.
Mi ezzel szemben Klébersberg Kunó világába megyünk vissza, ami a virtuális térből visszatekintve, sokkal jobban hasonlít a szellemi rabszolgaságra, mint egy hatékony oktatási vállalkozásra. A magyar „elit”egy része szándékosan csökkenti a tudáshoz való hozzáférést, elitesíti az oktatást és kifejezett szándékában áll a szellemi janicsárság kialakítása, a hatalma védelme és biztosítása érdekében.
Szerencsénkre az unió kinyitott egy másik világot és ez lehetővé teszi azt, hogy igaz saját költségen, de mára már tömegesen tanuljanak külföldi oktatási intézményekben a magyarok. A gond ezzel csak az, hogy vélhetően az életüket más országokban fogják leélni és szellemi valamint tudományos teljesítményük nem a magyar GDP-t fogja bővíteni. A világ hálózatosodik, miközben hazánkban szinte minden területen a vertikális függőségi rendszert erőltetik. A hálózatosodás alapeleme, hogy tértől, időtől függetlenedve jöhetnek létre olyan rendszerek, amelyek képesek az optimalizálni működésüket, cél orientáltak és országoktól, nemzetektől függetlenek. A virtuális honfoglalás és a hálózatosodás újra értelmezi a hitet, az erkölcsöt, a vágyainkat és félelmeinket. Más típusú gondolkodást és együttműködést követel, kulturális „olvasztóedénnyé” válhat, feloldja az országhatárokat, átértékeli a nyelvet és annak hatását. Éppen ezért kell megérteni ezt a világot, mert sikert és örömet hozhat, de a felkészületlenség, meg nem értés olyan kulturális károkat okozhat, amely károk nem rehabilitálhatóak.
Tudatos politika kell ahhoz, hogy a kultúránkat és nemzeti identitásunkat meg tudjuk őrizni és ezzel együtt sikeresen integrálódhassunk az új világba!
