HTML

Naptár

augusztus 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Friss topikok

A pedagógusok meg hallgatnak.

Már hallom is a fülemben a visító hangokat, az anyázásokat, azokért, amik ezen sorok között találhatóak.

Figyelem a médiát és világosan látszik, hogy Orbán nem akar a tanárokkal szóba állni. Szinte egyetlen pont sincs a politikájában, amivel egyetértek, de ezzel a magatartásával igen.

Mit kezdjen velük, kivel, vagy kikkel álljon szóba? A vinnyogókkal-üvöltőkkel, a károgókkal vagy azzal a csendes többséggel, amelyik időtlen idők óta becsülettel végzi a munkáját, alapvetően nem a jólétben.

Kikkel álljon szóba, azokkal, akik nap, mint nap, gyerek lelkeket nyomorítanak azzal, hogy nem arra kíváncsiak, hogy mit tudnak a diákjaik, hanem arra, hogy mit nem?

Azokkal, akik alig egy órával járnak a tananyagban előrébb, mint az általuk tanítottak?
Azokkal álljon szóba, akik képtelenek a gyerekeiket normálisan nevelni, akiknek nincs rendezett családi életük?
Azokkal álljon szóba, akik képesek az általuk tanított tanulók közül magántanítványokat fogadni és a megkapott pénzért a gyereknek előnyt biztosítani?
Azokkal álljon szóba, akik a gyerekeken élik ki dühüket, frusztráltságukat?
Vagy azokkal, akik sógor-komaság útján kerültek be a tantestületbe?

Sokáig tudnám a sorokat írni, csak közben azon járnak a gondolataim, hogy ezek a szavak pont azokat sértik, akik ezt nem érdemlik meg! Azokat, akik mintát és tudást adnak a tanítványaiknak, akik a megalázó bérükből még mindig színházba és moziba járnak, azokat, akik legalább a miliőben fenntartják a polgári létet, azokat, akikre mély szeretettel gondolok a mai napig.

Pedig azok, akikről utoljára írtam megtartották az óráikat, csiszolták az elménket, tudást, emberséget, tartást adtak, halk szóval és nem erőszakkal. A jó pedagógus sosem írt be az ellenőrzőmbe, a hülye tanár meg teleírta, ezzel is bizonyítva az alkalmatlanságát. A jó pedagógus ismerte és ismeri a szülőket, a családot és az élethelyzetet, amiben élnek, a tanár csak egy vödör sz*rral önti le a szülőket.

Kutya világban élünk, óriási a nyomor és az elszegényedés éppen ezért kellene szembenézni a helyzetünkkel tanárként és szülőként és közösen megtalálni azt az utat, ami tanárokat visszahozza a pedagógusi pályára, a szülőket pedig a való világba, a felelős együttgondolkodásba és együttműködésbe.

Na, ez az a pont, amikor Orbán kénytelen lesz a helyzettel szembenézni, és az így felvetett problémákra világos választ adni!

Sajnos ezt az írást pont azok fogják elolvasni akiket nem sért!

(Címlap: egy rossz tanár - a kép illusztráció! - Forrás: northjersey.com)

 

Büki Ervin

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://civilhetes.blog.hu/api/trackback/id/tr568039266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A gondok már az iskolakezdésnél kezdődnek. Emlékszem a saját tanítónénimre. Voltak elvárások, nem is kevés, de nem volt teljesíthetetlen. Sosem volt büszke a tudására, de úgy néztünk rá, mint egy kétlábonjáró tudástárra.

Amikor a sajátjaimat írattuk be, akkor már az igazgatónő (hülye liba) azzal kérkedett, hogy ő ott a "felettes", és elvárja a tiszteletet.

Úgy gondolom, hogy egy tanítónéni lexikális tudásának nem kell soknak lennie, hisz nem az egyetemen vagyunk, de ha nem tudja a tanulást megszerettetni a nebulóval, vagy a tudás tényének tiszteletét nem tudja átadni, akkor alkalmatlan a feladatára. Többet ront, mint amennyit építőleg tesz az oktatáshoz.

Pedagógusnak lenni hivatás, és nem foglalkozás. Minden egyéb ebből következik. A jó példák csakúgy, mint a hivatástudat hiányából adódó fröcsögés.
süti beállítások módosítása