Az ember szíve szakad meg, amikor Biharkeresztes, vagy akár Olaszliszka és környékén,- sajnos a sor több száz település nevén keresztül folytatható - találkozik a mélyszegénység alatti szegénységgel, a felnőtteket még csak lenyeli az ember, de amikor előjönnek a gyerekek mindennek vége, nem marad más csak a szent döbbenet, a düh és végén a tehetetlenség.
Miközben nekik a semmi van üzenve, a szemünk láttára tüntetik el a pénzünket, amivel lehetne valamit tenni, segíteni.
Az a mocsok, ami az elmúlt időszakban ránk telepedett, ma már rosszabb, mint a chilei hegyeket beborító guanó. A társadalom kisebb része olyan ütemben piszkítja le a nagyobbik részét, amit már lassan emberi érzelmekkel kezelni nem lehet.
Jó érzésű magyar állampolgárok, valamit tenni kell, mert megnyomorodik az életünk, a környezetünk, de lassan az álmaink is.
Cinikus gazemberek lopják ki a szemünket, tüntetnek el olyan összegeket, amelyekkel társadalmi problémák tömegét lehetne kezelni. Amit a mostani bróker ügyben eltüntettek az 443 262 közmunkás egy évi 47 000 Ft-ja, 62,5 km autópálya, ez 65 963, 1,6 l Suzuki Vitára, 166 666 hektár szántóföld ára, kenyérre, húsra nem számolom, mert nem elég az írás terjedelme a számok leírásához.
A diákokat, munkába járókat préselik, fizessenek egyre többet a bérletekért, jegyekért, ebből az összegből évekig ingyen járhatnának.
A bajt még tetézik, hogy hazudnak, nem néznek a szemünkbe, hanem arcátlanul lopnak.
Miközben itt valakik dögre keresik magukat, a gyerekeink külföldre kényszerülnek, a pénztelenség miatt és ugyan ezen okból velük mennek orvosaink, ápolóink, kutatóink, vagy csak egyszerűen a képzett sofőrök, vasutasok, aki bír, menekül ebből a lelki, szellemi és anyagi nyomorból.
Lassan meg kell mutatnunk az erőnket!
„Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr”, a mostani rendszer szerint a pénz az úr!
Büki Ervin
