A Fidesz-KDNP tíz képviselője ugyanis abszolút többségben van a képviselőtestületben és szinte semmilyen ügyben nem működik együtt az új vezetővel. Meggyes pár hétig az irodáját sem volt hajlandó átadni utódának, az alakuló ülés után nem sokkal pedig megvonták a polgármester alapvető jogköreit, egyben deklarálták, hogy fél évig nem hajlandók alpolgármestert sem választani.
Közben mindennapos botrányok kísérték az önkormányzat életét, egy 2011. februári ÁSZ-jelentésből pedig az is kiderült, hogy a város törvénytelenül bocsátott ki kötvényeket az előző polgármester idején, svájci frankban felvett hitelei miatt emellett olyan mértékben eladósodott, hogy a működőképessége is veszélybe került.
Egy hónappal az önkormányzati választások után sikerült alpolgármestert választani Esztergomban: az LMP-s Batyikné Csőke Ágnes személyében. Tétényi Éva másik jelöltje Stámusz Andrea, a Jobbik képviselője volt. (Batyikné 2011 márciusában egészségügyi okokra hivatkozva lemondott pozíciójáról, azóta nincs alpolgármester.) De a dologhoz az is hozzátartozik, hogy a fideszesek Nyíri Attila MSZP-s képviselőt jelölték volna alpolgármesternek. Tétényi Éva azonban közölte, hogy továbbra is a legnagyobb frakcióból szeretne munkatársat maga mellé és mivel őt illeti a jelölés joga, további egyeztetéseket kezdeményez. A fideszes képviselők ezt követően elhagyták az alakuló ülés helyszínét, a polgármester pedig közmeghallgatást tartott a helyszínen.
Esztergom egy részében ez idő tájt az egyik este nem kapcsolták be a közvilágítást, mert az önkormányzat előző vezetése csaknem 80 millió forintos adósságot halmozott fel a világítást szolgáltató TIVI Kft.-nél. Ekkor még sokan nem sejtették, hogy ez nem lesz szokatlan állapot Esztergomban.
2011 márciusában a 25 milliárd forintos adósságának rendezéséről döntött Esztergom önkormányzatának képviselőtestülete. A meginduló adósságrendezési eljárás keretében támogatási szerződések felmondásáról, társadalmi szervezeteknek nyújtott pénzügyi segítség megszüntetéséről döntött az esztergomi képviselő-testület.
A helyi Fidesz-frakció a megindított adósságrendezési eljárást törvénytelennek tartotta. Tétényi Éva az együttműködés hiányára hivatkozva nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől a testület feloszlatását. A levelet 200 helyi lakos kíséretében gyalog vitte Esztergomtól a Parlamentig. A Fidesz pártvezetése abban bízott, hogy az esztergomi képviselőtestület feloszlatását kérő Tétényi rosszul jön ki a konfliktusból, és a végén esetleg még fel is függesztik a hivatalából.
Az alkotmány és az önkormányzati törvény értelmében az országgyűlést illeti meg az önkormányzat feloszlatásának a joga. Erre a kormány javaslatára akkor kerülhet sor, ha az adott képviselő-testület működése az alkotmánnyal ellentétes, ami akkor valósul meg, ha a képviselő-testület tartósan nem működik és működőképességének helyreállása, illetve működésének folytatása nem várható.
2011 májusában egy érdekes kezdeményezés bontott szárnyat. „Alsóház” néven árnyék képviselőtestület alakult a Városházán.
A testület 17 fővel kezdte meg munkáját. A civil kezdeményezésre létrejövő szervezet havonta ülésezik, tagjai pedig az önkormányzati választáson második helyezést elért jelöltek. A grémium valójában csupán javaslattevő fórum, amely közjogi döntéseket nem hozhat. Az eseményen Tétényi Éva is megjelent, ahol elmondta, hogy "megpróbáljuk megmutatni, hogy lehet a képviseleti demokráciában másképp gondolkodni, ilyen még nem volt Magyarországon". Nos, véleményem szerint a dologgal két probléma is van. Egyfelől maga Tétényi nyilatkozta nem sokkal győzelme után, hogy „lehet engem látványpolitizálással vádolni, de ennek itt és most vége.” Tehát korábbi önmagának mondott ellent azzal, hogy bár nem ő maga hozta létre, de megjelent egy ilyen abszolút látványpolitizáló szerveződés megalakulásán. Másfelől azonban visszatetsző hatású is lehet az, ha a valós problémák megoldása helyett (és ebből a szempontból lényegtelen, hogy a fideszes többség ezt akadályozza) egy teljes mértékben hatáskör nélküli, senki által meg nem választott, közjogilag nem létező testületre helyezik át a hangsúlyt. Persze szimbolikusan érthető ennek a testületnek a létrehozása, szándékai, de egy csőd szélén álló városban sokaknak bosszantó lehet az ilyen és ehhez hasonló „cirkusz”. A kezdeményezés egyébként idővel elhalt.
2011 júniusában Tétényi érdekes javaslattal ált elő. Úgynevezett kiegyezési csomagot terjeszt a helyi Fidesz-frakció elé. A kiegyezési javaslat lényege, hogy az önkormányzati választásokon mandátumot elnyert fideszes képviselők közül három lépjen vissza, és ezekben a körzetekben újra szavazhassanak az emberek annak érdekében, hogy "a kétharmados erőpolitikával ne lehessen a várost tovább megbénítani". Javaslata értelmében egy "belsős" alpolgármestert is jelölt volna, a jobbikos Stámusz Andreát, a másik alpolgármestert civilek vagy a KDNP helyi szervezete jelölhette volna. A Fidesz politikai zsarolásnak minősítette az ajánlatot. De tulajdonképpen teljesen lényegtelen, hogy a Fidesz ezt minek minősítette, ugyanis ez az ajánlat abszolút mellényúlás. Valószínűleg maga Tétényi is tisztában volt vele, hogy ezzel az ajánlattal nem fognak élni, hiszen ez irreális, sőt, dilettáns gondolat. A politikai racionalitással teljesen ellentétes természetű ötlet.
Azt gondolom, ez is bizonyítja, hogy Tétényi Éva nem rendelkezik politikusi erényekkel, híján van a politikai érzéknek. Az ilyen cselekedeteivel inkább csak élezi, mintsem enyhíti a meglévő konfliktusokat. Mint amikor rögötn az alakuló ülés elején teátrálisan feltette valamennyi fideszes képviselőnek azt a kérdést, hogy vállalják-e az alpolgármesteri tisztséget, a nemleges válasz hallatán a Tétényivel rokonszenvező jelenlévők zajos méltatlankodásban törtek ki. A fideszes képviselők az együtt nem működők hálátlan pozíciójába kerültek. Holott a polgármester már az alakuló ülés előtt tudta, hogy a fideszes képviselők fél évig nem kívánnak alpolgármestert állítani.
Mindeközben 2011 júliusában lényegében megszűnt a tömegközlekedés a városban, mert az önkormányzat három éve 112 millió forinttal tartozott a Vértes Volánnak. Bár a cég a helyközi járatok átszervezésével biztosította az alapvető ellátást, a helyiek életét így is nagyban megkeserítette a jóval szűkebb és ritkább buszkínálat. A helyzet csak 2014. elejére változott meg, amikorra is részlegesen visszaállt a helyi tömegközlekedés.
2011 év végére már olyan súlyos anyagi helyzet állt elő, hogy az önkormányzatnak mérlegelnie kellett, hogy a hitelezőket fizeti ki vagy bért fizetnek az önkormányzat alkalmazásában állóknak. A képviselőtestület egy novemberi ülésének határozatképtelensége miatt nem fizették ki a településen közétkeztetési feladatokat ellátó Hungastot, valamint a közvilágítást végző Tivi Kft.-t. A két cégnek összesen több mint 250 millió forinttal tartozott Esztergom. Ennek következtében nem volt közétkeztetés a gyermekintézményekben és a szociális központban, illetve újra megszűnt a közvilágítás.
Mindeközben a polgármesterről könyv jelent meg, aki nem mellesleg az országos médiában szinte hetente szerepelt, s láthatóan ezt nagyon élvezte/élvezi is. A könyv címe Itt állok, nem tehetek mást – Tétényi Éva az esztergomi Jeanne d’Arc. Jól szemlélteti a könyv címe azt a heroizálást, amit Tétényi esetében rendszerint alkalmaz a nem kormánypárti média. Tény, hogy valóban rendkívül nehéz feladatokkal kell megbirkóznia a polgármesternek munkája során, de az ilyen és ehhez hasonló túlzások kontraproduktívak lehetnek és éppen egy esetleges konszenzust, kiegyezést akadályozhatnak. A könyv bemutatóján hangzott el Tétényitől az a mondat, miszerint: „nem vagyok jó politikus, ember vagyok.” Meglehetősen populista és demagóg kijelentés egy olyan helyi politikustól, aki – ahogy arra később kitérek – az országos politikai felé kacsingat. Hasonlóan hangzatos, ám megkérdőjelezhető tartalmú annak folyamatos hangoztatása, hogy ő civil. Csakhogy a civilség éppen akkor ér véget, amint valaki belép a politikai világába, hivatalt vállal és a politika világának szabályai szerint tevékenykedik.
2012 májusában helyi népszavazásra került sor. A 11 kérdésben tartott népszavazást az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP közösen kezdeményezte. A kérdések között szerepelt, hogy a képviselő-testület átalakítsa-e a hulladékgyűjtésről szóló rendeletét, írjon-e ki nyílt pályázatot a piac, a temetkezés, a parkolás, az ingatlangazdálkodás, a hirdetésszervezés, a közétkeztetés és az élményfürdő üzemeltetésére. Külön kérdésben tudakolták a választópolgároktól, egyetértenek-e azzal, hogy az önkormányzattal kapcsolatos magánvádas perek költségeinek megtérítése közpénzből ne történhessen, illetve hogy töröljék az önkormányzat javára az esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogokat. Ám a népszavazás érvénytelen lett, mivel a jogosultak mindössze 35 százaléka vett részt rajta. Mindkét oldal a maga szempontjából pozitívnak értékelte a népszavazást. Tétényi szerint jó volt az arány, akik pedig elmentek nyilván mind vele értettek egyet (a legutolsó, 2009-es helyi népszavazáson 43 százalékos volt a részvétel, így erősen megkérdőjelezhető a Tétényi által jónak titulált 35 százalék). A Fidesz pedig mindamellett, hogy pénzkidobásnak minősítette a szavazást, úgy értékelte, az otthon maradók az ő igazukat támasztják alá. Azt gondolom, az igazság valahol a kettő között lehet, az azonban tény, hogy a Tétényi által folyamatosan hangozatott civilség és állampolgári részvétel a helyi ügyekben ezúttal nem mutatkozott meg.
http://civilhetes.hu/uj-korszak-kezdodik-ellenszelben
Bartus Tamás
