Háborúba megy a magyar!
A zavaros ország értékelő beszéde után, gecizés közben a III/III-as ügynöki tevékenységgel vádolt miniszterelnök kívül keres olyan ellenséget, amely méltó lehet arra, hogy a zavaros belpolitikai helyzetét részben kiegyensúlyozza. Erre kitűnően alkalom a Szíriában zajló háborúban való részvétel. Ez egy olyan terület, ahol nagy valószínűséggel meghal valaki.
Mi kell egy hatalmon lévő kormánynak, ha a hatalma megkérdőjeleződik: háború! A háborúnak vannak hősei, élők és holtak!
Az élőket ki lehet tüntetni, a holtakat pedig nagy díszelgés közben eltemetni. A legfontosabb, hogy folyamatosan lehet a médiában szerepeltetni és szerepelni.
Ezért kell 150 katonát kiküldeni, nem pedig azért, mert ezt kérik a szövetségeseink. A szövetségeseink azt kérték, hogy ne építsük meg orosz pénzből Paksot, ne legyen Déli-Áramlat, ne legyen illiberális demokrácia, ezeket a kéréseket nem hallottuk meg, mert logikusak és célszerűek voltak a haza szempontjából, de nem Orbán szempontjából.
Háborúba megy a magyar, földrajzilag távoli helyre, olyan szerepkörbe, ami ugyan kockázatos, de szerepében megalázó. Veszélyes posztokon lesznek a katonáink őrök, éjjeli őrök, olyan alig katonák, akik teljesen célpontok lesznek, akkor, amikor Orbán itthon díszeleg.
Sajnálom őket és magunkat, hogy egy nevetséges szerepbe betolva kell végezni a szolgálatukat!
(Címlap: Magyar katonák Irakban - Fotó: mno.hu - A kép illusztráció!)
Csiripa Sándor
