Egy ördögi húzás a magyar politikában?
Szörnyű a politika, nem akar mást, mint mindent uralni, felzabálni, birtokolni és, ha kell, ellopni.
Orbán belpolitikai kudarcai szinte predesztinálják a politikáját arra, hogy valami nemzetközi konfliktus részesei legyünk, hiszen ez el tudja takarni azokat a problémákat, amelyek itthon vannak.
Az elején elmesélik, hogy rendkívüli módon felkészítettük őket, kitűnő a felszerelésük, valamint azt, hogy a magyar katona bármelyik más ország katonájánál jobb. Azután elmeséljük, hogy milyen fantasztikus szervezést igényelt a műveleti területre való eljuttatásuk, amiért kitüntetéseket lehet osztogatni, majd nap, mint nap tudósítani a helyszínről, hogy jól vannak, és fantasztikus fegyelemmel teljesítik embertelen körülmények között a szolgálatukat. Ki lehet utazni hozzájuk a miniszternek, miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek, meg a parlamenti bizottsági tagoknak, ez mind- mind média!
Aztán eljön egy nap, amikor meghal egy katona, kitüntetjük még a nagypapáját is és dacosan elmerengünk a katona hősi tettén, amikor is nem csinált mást csak őr volt, ezt fejlesztjük a magányos őr győztes csatájáig, aminek végül is áldozatává válik.
Majd meghal még néhány katona, halkuló zajban temetik őket, míg titok nem lesz belőle.
Sajnos közben a terroristák sem nyugszanak, néhány merényletet lenyomnak az országban, meghozzák a félelmet, amivel sok ember semmit sem tud kezdeni.
A végén már senki sem emlékszik, ki volt az a barom, aki kezdeményezte ezt a lehetetlen helyzetet a politikusok bujkálni fognak a téma elől, csak a miniszterelnök odázta el egy kicsit a szégyenteljes bukását néhány hulla árán!
Nem kérte ezt tőlünk senki, nem tudom, miért csináljuk, de unom már ezt a primitív világot!
Büki Ervin
