Miközben az egész világ zengett a lehallgatási botránytól, az itthoni fél-királyi hírszolgáltatók elhallgatták a valódi esemény folyamatot. Butaság lenne azt hinni, hogy csak az USA hallgatta le a beszélgetéseket, megtették ezt a németek és az oroszok is.
Volt egy furcsa eseménysor a tavaszi magyar politika körül és ez a Viktátor viselkedéséhez kapcsolódik. Megépült a Moszkva – Budapest függővasút, amelyen a Viktátor, azóta is töretlenül függeszkedik. Hirtelen jóváhagytuk „Dunaszentgyörgyöt”, a hitelfelvételt, kiemelt támogatói lettünk egy gázvezetéknek, az orosz-ukrán háború következtében beállt embargó ellenzői és a sor folytatható.
Miért is tette ezt a Viktátor, hiszen ezek egyértelmű orosz érdekek - amihez természetesen az oroszoknak joga van - nem értem hol és mi benne a magyar érdek, még ha piros-fehér-zöld csomagolóanyaggal van burkolva az egész.
Logikai úton oda jutottam, hogy a Viktátor nem szabad ember, ergo nem szabad a magyarok főnöke. Az lehetett, hogy az áprilisi választások előtt megjelenhetett valaki egy dossziéval a Viktátor közvetlen környezetében, amelyben benne lehettet a közbeszerzéseken keresztül megfújt pénzek útja. A hálózat aki ezt lebonyolította, névvel telefonszámmal, lakcímmel, a telefonbeszélgetések hanganyaga, amit az első ember folytatott a „család” tagjaival.
Mivel az USA-nak nem volt akkor még érdeke a térségben a demokrácia meg nem nagyon érdekelte, csöndben volt. Jobb neki egy erős viktatúra, mint egy hőbörgős bizonytalan kesze-kusza ország. Igen ám, de hirtelen azt tapasztalták, hogy az oroszok olyat csinálnak, amire rég nem volt példa, bejönnek a gyümölcsösbe és átoltják a az almafát körtére.
Ezzel sem lett volna bajuk, ha nem jön az ukrán balhé, ha nem lenne ott a Kacsinszkij-fenyegetettség, ha a balkánon nem csak a fegyverek tartanának nyugalmat. Ez egyszerre sok lett nekik és elkezdték az amerikai érdekeket védeni.
Mindenki tudja, hogy nekik is van teljes körű iratanyaguk, hangfelvétellel, és mindennel. Hirtelen kitiltottak néhány embert, szóvá tették a demokráciát, megutálták a korrupciót, de igazából a Viktátort.
Amit mi nem láthatunk: az orosz után angolul is átadott dossziét.
Az elkövetkezendő hetek arról fognak szólni, hogy a Viktátor kinek a seggébe bújik majd vissza, nemzeti érdekekre hivatkozva. Az első jel Szerbiából fog jönni, amikor a szerbek kihátrálnak a vezetékből, ez lesz az a pillanat, amikor már tudni fogjuk, hogy a Viktátornak vége van.
Az oroszok nem nyelik le, az amerikaiak nem bocsájtanak meg, a kétharmad a töketlen ellenzékkel beszorul a parlamentbe. Csúnya idők jöhetnek ránk.
Szegény Magyarország, néhai köztársaság!