Minden jel arra mutat, hogy 2015-ben 70 milliárd forint támogatásból kell gazdálkodnia a fővárosi tömegközlekedésnek, annak ellenére, hogy egy friss, átfogó gazdálkodási tervezet alapján legalább 85 milliárdra volna szüksége.
A városvezetés keresi a lehetőségeket, de nincs könnyű helyzetben, hiszen nem igazán van mód e tervezett támogatási összegek átcsoportosítására: ha máshonnan vesznek el, akkor másutt jelentkezik majd hiány.
A kormányzatnak kell valamiképpen megoldania, hogy a tavalyi tőkeinjekcióhoz hasonlóan idén is képes legyen 15 milliárddal pluszban hozzájárulni a tömegközlekedés ügyéhez. Tavaly ez az összeg 24 milliárd forint volt, melyet év közben megtoldottak mindezen felül 9 milliárd forinttal.
Tarlósék felhívták a figyelmet arra, hogy a budapesti tömegközlekedésre fordítandó összegek évről évre egyre csak nőnek, hiszen a megvalósított fejlesztések rengeteg kiadással járnak, ugyanakkor a bevétel alig, vagy egyáltalán nem nő.
Persze érdemes tudni, hogy sehol a világon nem termel profitot a tömegközlekedés, hiszen amellett, hogy alapvetően nincs ilyen feladata, nem is volna esélye ilyesmire, hiszen darabonként több ezer forintért kellene értékesíteni a vonaljegyeket ahhoz, hogy nyereséggel legyen képes működni a rendszer.
Tarlós István, Kocsis Máté (tanácsnok) és Bagdy Gábor (főpolgármester-helyettes) arról is beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy a 2014-ben átadott 4-es metró ugyan sokat javított a Budapesti közlekedés szervezettségén, ellenben hatalmas költségei vannak a metróvonal működtetésének, arról nem is beszélve, hogy az építkezésre fordított összegek jelentős része hitel alapú volt, tehát annak törlesztése is gátat szab a nagyobb összegek felhasználhatóságának.
A főpolgármester a kormányzati támogatás mellett bízik az Európai Uniós pályázatok sikerességében is, hiszen a 3-as metróvonal szerelvényeinek, illetve pályaszakaszának jelentős korszerűsítése szinte minden összeget felemészt majd.
Sosem volt könnyű a budapesti tömegközlekedés helyzete, s úgy tűnik, hogy soha nem is lesz az.
