Szíjártó kétségbe esve tiltakozik, hogy neki nincs köze senkihez és semmihez, nem tud semmiről semmit, semmilyen ügyben.
Olyannak tűnik, mint egy GULÁG táborból szabadult rab, aki még az ágytársára sem emlékszik, meg arra sem, hogy ott járt.
Mitől van ez a nagy tiltakozás? Hiszen semmilyen kockázatban sincs, mert régen elvesztett mindent, amit tisztességnek, tartásnak, vagy Magyarország érdekének neveznek. Szervezte az Azeri gyilkos kiengedését, az illiberális demokrácia buta tartalmatlan és rendszerbe nem illő ideológia terjesztését.
Ordenáré módon helyezi haverjait állásokba-pozíciókba, drága autóval kedveskedik futsalos beosztottainak. A legdurvább, amit elkövetet, hogy védtelenné tette Magyarországot külpolitikai szempontból. Nagy gyakorlatú diplomatákat tett félre, észre sem veszi, hogy kezd körülöttünk egy gazdasági Kis-Antant létrejönni.
Magyarország sehol sem létezik a gazdasági és politikai listákon, csak azoknál, akik a kizsákmányolást magas szinten végzik. Diplomáciai sikerként éli meg a külföldi beruházásokat, miközben a gyárakban az emberek éhbérért dolgozva, minden nap megélik az önmagukhoz képesti leszakadást, a kiéheztetés kilátástalanságát.
Egyházi középiskolát végzett, de nem tanult semmit az egyházának tanaiból. Sem a mértékletességet, sem az alázatot, sem a kiállást, csak a papi dőzsölést és erkölcstelenséget, amit még Ferenc pápa is szóvá tett.
A spermák közt egy igazi kisgecinek látszik, akinek nem számít az ország és benne a társadalom igénye, csak a maga sajátos sikere.
Sokat és sokan, szenvedünk még tőle.
(Címlap: origo.hu)
Csiripa Sándor
