Az idén szeptemberben kezdődő egyetemi és főiskolai tanévre összesen 105 ezer diák adta be a jelentkezését, derült ki a felsőoktatási államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatójából.
Az adatok nem sokban térnek el a tavalyi számoktól.
A felsőoktatási alapképzésre összesen 68 597 leendő diák adta be a jelentkezését, ami akárhogy nézzük, külön kiemelve mégiscsak 1,6%-os csökkenést jelent a tavalyi évhez képest.
Egyelőre nem készült statisztika azzal kapcsolatban, hogy mi miatt döntött úgy több mint másfél százalékkal több diák, hogy nem kíván részt venni a hároméves alapképzések egyikén sem, azonban az osztatlan képzések sikere részben magyarázhatja a számokat.
Osztatlan rendszerű képzésre 10 400 leendő hallgató adta be a felvételi papírokat. A 10 000 fölé emelkedett jelentkezői létszám 6%-os növekedésnek felel meg, így röviden kijelenthetjük, hogy az alapképzésből eltűnt 1,6% is bőven képviselteti magát az osztatlan képzésekre való bejutás első lépcsőjén.
A felsőfokú szakképzések évről évre egyre népszerűbbek, függetlenül mindennemű politikai baklövéstől és ellenzéki megmozdulástól. Az a kérdés persze az egyetemisták képzéséhez hasonlóan a szakképzések kapcsán is feltehető, miszerint lesz-e elég hely, ahol az ilyen hatalmas számban kiképzett szakembereket fogadni tudják? Csak remélni tudjuk, hogy igen, s a szakemberek nem külföldön keresnek majd lehetőséget a tisztességes élethez.
Ha a kormány betartja ígéreteit a releváns munkahelyek megteremtésével kapcsolatban, akkor akár még bizakodóak is lehetünk.
A műszaki képzések még mindig viszik a pálmát: a jelentkezők 16%-a szeretne a jelek szerint valamilyen műszaki pályán elindulni.
A gazdaságtudományi szakok népszerűségüket tekintve nem sokkal maradnak el a műszakiaktól, a dokumentumokat leadók 15%-a szavazott bizalmat az egyetemeken induló a gazdaságtudományi képzéseknek.
Az abszolút nyertes mind közül a gazdaság és menedzsment volt idén is.
