Falusi származásom és az ott gyűjtött tapasztalatok meghatározó élménye lett életemnek. Nem messze Orbán szülőhelyétől történt mindez. Az is közös bennünk, hogy alapvetően sváb környezetben nőttünk fel, mindegyikünk környezetét körbelengte a kitelepítések szomorúsága és az ebből adódó megosztottság.

25 éve figyelem az életét, olvasom a vele történt és meg nem történt eseményeket, életrajzát fejből tudom, az osztálytársai egy részét személyesen ismerem.

Sokáig azt hittem, hogy értem! Értettem a kifordulását az SZDSZ alól, értettem a befordulását a keresztény kurzus irányába, felfogtam a Torgyánnal történt „összefogását” is, kifejezetten szimpatikus és felelősségteljes volt az 1998-2000 közötti kormányzása, pragmatikus magyarázatot próbáltam találni a 2000-2002 közötti időszakra, de már igazából csak értettem, de nem szimpatizáltam vele.

A Medgyessy-időszakot megértettem, a Gyurcsány ámokfutására adott válaszait, már személyes sikere szempontjából hasznosnak, de társadalmilag károsnak érzékeltem. Belerángatta az országot egy olyan népszavazásba, amivel a felé irányuló szimpátiát maximalizálni tudta, de az ország hosszú távú hatékony kormányozhatóságát jelentős mértékben korlátozta.

Ebben az időszakában jutott róla eszembe a hatalomkufár elnevezés.

Feladott mindent ami érték volt az országban és alárendelte és beállította a hatalom szolgálatába. A tömegek itták szavát. Az érdekemberek meg hangosan tapsoltak, az értelmiség polgári kultúrával rendelkező része meg csendben félreállt.

2010-ben nagyon megverték magukat a szocialisták, romjaikon keresztül bejött a kétharmad világa és újra a gyerekkorának falusi kultúrája, az igazi kocsmakultúra. Ő nem az az ember, aki adja, hanem aki állja, ami minden falusi kocsma alapvetése volt. Forradalmat hirdetett, a fülke forradalmát, ami nem több, mint egy marhaság, ostya a tömegnek, pénz a közvetlen követőknek.

Hatalomra kerülésével elkezdődött a huhogás, hogy nem demokrata, majd, hogy diktatúrát épít, most már a diktátornál tartunk, rosszabb esetben a Viktátornál. Szerintem meg nem diktátor és nem is diktatúrát épít, hanem egyszerűen pénzt csinál, ezért nem értik a tudósok, az újságírók és a nép. Mindenki abból indul ki, hogy hit, meggyőződés, felelősség, ország és társadalom, kérdései mozgatják a gondolkodást.

Orbán meg úgy gondolkodik, hogy pénz, még több pénz és annál is több pénz. Rendes falusiként azt látta, hogy a rendszerváltók oligarchái az MSZP mögé álltak be, ezért a szocialisták birtokolták a hatalmat, ennyit és nem többet látott. Ebből vonta le azt a következtetést, hogy ha én csinálok oligarchákat, nagyobbakat és gazdagabbakat, mint a rendszerváltók akkor enyém lesz hosszútávon a hatalom. Orbán konkrétan szarik mindenre, ami a pénzen kívül van, viszont, ha bárki tőle függetlenül forrást teremt, vagy forráshoz jut, azt azonnal eltakarítatja és nem azért mert diktátor, hanem mert veszélyt jelent rá. Mondhatsz rá bármit, még ezt az írást is megírhatod, személyed kívül marad a TEK figyelő látószögéből, de ha az írásért kapsz 1 000 000 amerikai dollárt, azonnal bajod lesz, amit két módon oldhatsz meg, vagy behódolsz, vagy átadod a pénzt. Ennyit a diagnózisról! A következmények már lényegesen súlyosabbak! Buta ország, birka népség lettünk, nünükézünk olyan dolgokon, amelyeknek a jövőnkhöz semmi köze, közben önkorlátozók és gerinctelenek lettünk, Rákosi népe. A modern okos Magyarország képe odalett!

Gyakorlatilag nincs olyan, a világpolitikában számító szereplő, aki vele szóba állna és ez a falusi csávó, olyan emberek talpát kénytelen nyalni, akiknek a nevét csak a bűnözői rovatban illik leírni.

Elvesztettük a magyarság sokszor frenetikus érzését és lementünk a rovás értelmetlen világába. Mivel egyre több pénzre van szüksége a hatalmához, kivonja a forrásokat a nyugdíjból, oktatásból. Igazi krokodil, aki nem haragszik a gnúra csak éhes! Nem haragszik a nyugdíjasokra, csak a pénzük kell, nem haragszik az oktatásra csak a pénz kell. Ezért reménytelennek tűnik az egész ország és ezért olyan fontos, amit az ifjúság csinál, hangod ad a vágyaiknak, kritikát a mai kornak. Nem kell félni! Orbán érti, mi több veletek is érez, csak adjátok neki oda cserébe a pénzeteket!

Név és cím a szerkesztőségben

Ez a cikk első sorban a dohányosoknak szól, szóval előre is elnézést kérünk a nem dohányzó olvasóktól. Mondhatnánk, hogy jó nekik, nem csak az egészségük miatt, hanem azért is, mert eggyel kevesebb helyen verik át őket.

Nagyon szépen kidolgozott tipográfiával hívogatja a magának tömős dohányost a Marlboro aktív szenes filtere.

Ha belenézünk a hüvelybe, csak egy darabka szivacsot látunk benne, nyoma sincs a szenes résznek.

Vettünk egy Primus hüvelyt is, mert "aktív szénnel dúsított filterrel" hirdeti magát.

És tényleg... Van valami "szenes" a filterében.

A két "feláldozott" hüvelynél látható az eltérés. Balra a Primus, jobbra a Marlboro. Az hagyján, hogy a bal oldali filtert végégiéri az anyag, a Marlboroból láthatóan kispórolódott a szenes anyag.

Sokan hisszük azt, hogy a magyar politikai elit egy részét megzsarolhatták, mert annyira irracionális a működése az országnak, hogy az emberek automatikusan idegenkezűségre gondolnak.

Az ország közélete olyan, mint egy körtánc, ahol mindenki fog valakit. A kormányon lévők az ellenzéket, ügyészséggel, rendőrséggel, az ellenzék a kormánypártiakat a külföldön keltett bizalmatlansággal, a kormány a tőkét az átláthatatlan bosszúálló törvénykezéssel, a sajtó egy része a kormányt a dühével (lásd RTL Klub), a hamis pályázatok és túlfizetések rendszere a kormánypárt adminisztrátorait, a felsorolás hosszan folytatható lenne.

De

Szinte értelmetlen mindaddig, amíg nem jön egy külső vagy belső erő, amelyik rendet tesz. A kormány alkalmazottai az uralkodókat szolgálják már régen. Akiben szakmaiság, vagy a haza iránti elkötelezettség volt, azokat már Gyurcsány elkezdte lecserélni. Éppen ezért hiteltelen minden lépése, mert a szakértelmet prostituálta és a Fidesz csak új prostikat ültetett be.

A feltétlen lojalitás a megcsörrenő telefonhoz, a gondolkodás nélküli részrehajlás lett a mottója minden cselekedetnek. Ezért van igazuk a felháborodott fiataloknak, hogy a mostani pártokhoz kapcsolódó politikai elitnek így vagy úgy takarodnia kell. Az igazság még nem a megoldás, a kiabálás nem a győzelem, de a megszólalás és kiállás maga a siker.

Az elit kopottságát, értetlenségét jól mutatja Kuncze megszólalása, kioktató modortalansága, egyben mutatja az elmúlt 25 év hatalmi gőgjét és a nép lenézését. Orbán ennél rosszabb, mert meg sem hallja azokat a hangokat, amelyek az Ő múltba tekintő merev rendszerétől elütnek. Egy igazi küldetéstudatos ember, aki nincs tisztában a világ működésével, aki hungarocentrikus világával romba dönti hazánkat. A romok nem láthatóak, csak jelen vannak a megfélemlített lelkekben, az agyon mérlegelt cselekedetekben, a sunyi tekintetekben. Az új földesurak rosszabbak a régieknél, mert azok tudták, adni kell annyit a népnek amiből megél, földesek lettek ezek és nem urak!

Érthetetlen, ami itt történik. Miért kell egy szűk kisebbség, körülbelül 1000 ember pillanatnyi gazdagodása miatt milliókat tönkretenni, a kilátástalanságot nemzeti szimbólum szintjére lökni, visszahozni a megtört gerincű cselédséget? Amikor a világ építi a hálózatos társadalom rendszerét, ahol a gondolkodás szabadsága és a kreativitás, alapvető jog és kötelesség.

Miközben az egész világ zengett a lehallgatási botránytól, az itthoni fél-királyi hírszolgáltatók elhallgatták a valódi esemény folyamatot. Butaság lenne azt hinni, hogy csak az USA hallgatta le a beszélgetéseket, megtették ezt a németek és az oroszok is.

Volt egy furcsa eseménysor a tavaszi magyar politika körül és ez a Viktátor viselkedéséhez kapcsolódik. Megépült a Moszkva – Budapest függővasút, amelyen a Viktátor, azóta is töretlenül függeszkedik. Hirtelen jóváhagytuk „Dunaszentgyörgyöt”, a hitelfelvételt, kiemelt támogatói lettünk egy  gázvezetéknek, az orosz-ukrán háború következtében beállt embargó ellenzői és a sor folytatható.

Miért is tette ezt a Viktátor, hiszen ezek egyértelmű orosz érdekek - amihez természetesen az oroszoknak joga van - nem értem hol és mi benne a magyar érdek, még ha piros-fehér-zöld csomagolóanyaggal van burkolva az egész.

Logikai úton oda jutottam, hogy a Viktátor nem szabad ember, ergo nem szabad a magyarok főnöke. Az lehetett, hogy az áprilisi választások előtt megjelenhetett valaki egy dossziéval a Viktátor közvetlen környezetében, amelyben benne lehettet a közbeszerzéseken keresztül megfújt pénzek útja. A hálózat aki ezt lebonyolította, névvel telefonszámmal, lakcímmel, a telefonbeszélgetések hanganyaga, amit az első ember folytatott a „család” tagjaival.

 Mivel az USA-nak nem volt akkor még érdeke a térségben a demokrácia meg nem nagyon érdekelte, csöndben volt. Jobb neki egy erős viktatúra, mint egy hőbörgős bizonytalan kesze-kusza ország. Igen ám, de hirtelen azt tapasztalták, hogy az oroszok olyat csinálnak, amire rég nem volt példa, bejönnek a gyümölcsösbe és átoltják a az almafát körtére.

Ezzel sem lett volna bajuk, ha nem jön az ukrán balhé, ha nem lenne ott a Kacsinszkij-fenyegetettség, ha a balkánon nem csak a fegyverek tartanának nyugalmat. Ez egyszerre sok lett nekik és elkezdték az amerikai érdekeket védeni.

Mindenki tudja, hogy nekik is van teljes körű iratanyaguk, hangfelvétellel, és mindennel. Hirtelen kitiltottak néhány embert, szóvá tették a demokráciát, megutálták a korrupciót, de igazából a Viktátort.

Amit mi nem láthatunk: az orosz után angolul is átadott dossziét.

Az elkövetkezendő hetek arról fognak szólni, hogy a Viktátor kinek a seggébe bújik majd vissza, nemzeti érdekekre hivatkozva. Az első jel Szerbiából fog jönni, amikor a szerbek kihátrálnak a vezetékből, ez lesz az a pillanat, amikor már tudni fogjuk, hogy a Viktátornak vége van.

Az oroszok nem nyelik le, az amerikaiak nem bocsájtanak meg, a kétharmad a töketlen ellenzékkel beszorul a parlamentbe. Csúnya idők jöhetnek ránk.

Szegény Magyarország, néhai köztársaság!

Tények egy fecniről!

Már 2012-ben kapott kellő mennyiségű adatot a NAV ahhoz, hogy intézkedhessen.

Miért nem tette?

A Bunge több helyről származó információi szerint 2011 végén eljuttatott információkat megyei szinten az adóhatósághoz a kialakult helyzetről. A károkról, az áfa csalókról és az általuk forgalmazott étolajokról. Eltelt pár hónap, és az amerikai cég azt látta, semmi sem változott. Nagyban zajlik az áfa csalás, folyik a térvesztése a cégnek - mesélte egyik informátorunk.

Ezt érzékelve a Bunge készített egy prezentációt, és értesülésünk szerint 2012 elején eljuttatta a NAV központi hivatalába.

A NAV vezetői vajon félretájékoztatták a feletteseiket, vagy a felettesek is részesei az eltitkolásnak?

Amennyiben részeseik, akkor nincs helyük a közéletben. A KEHI-nek a NAV-ot kellene ellenőriznie és nem a civileket üldözni rendőri segédlettel. Lázár eltűnt, nem beszél, a beosztottak meg össze-vissza beszélnek. Tegyen már valaki végre rendet!

Már az első Fidesz kormány idején is látható jelei voltak annak, hogy nem rendelkezik kellő létszámú felkészült stábbal a színvonalas ország menedzseléshez az Orbán rezsim.

A II. Fidesz éra éppen megúszta, de most amikor erőt és új lendületet szeretne mutatni, recsegve-ropogva dülöngélni kezdett.

Korrupció, vagy alkalmatlanság? Egyik rosszabb, mint a másik. Biztos többen látták az egyik ellenzéki csoport kutakodását arról, hogy miért kellett törvényi szinten törölni 2010-ben a különböző posztokon addig elvárt 5 év vezetői gyakorlatot. És az is megérne egy misét, hogy milyen szintű vezetői gyakorlatról beszélünk. Ugyanis egy több ezer fős apparátus irányításához nem biztos, hogy elegendő - ha valaki korábban csak 8-10 beosztott munkáját irányította.

Egy ország adóhivatala ezer fő feletti apparátust és remélhetőleg a legjobb informatikai rendszert feltételezi. Az ismert kínai mondás szerint „kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni”. A jelenlegi NAV vezér 2010-ben 8 év kihagyás után foglalta el újra – a korábban 2 évig elnökölt - hivatalát. Ne higgyük, hogy 8 év a gazdaságban, az informatikában változás nélkül telt el. És a bekövetkezett változások követése, egy még magyar viszonyok között is közepeske vállalkozásból nehezen kivitelezhető.

Ami a sajtóból is szembetűnő, hogy az áfa csalási, számla gyárosi cselekmények úgy válnak milliárdos bulikká, hogy nem arról van szó, hogy egy adott vállalkozás dolgozik, és nem fizeti be a nála keletkező Áfa-t, hanem az történik, hogy trükkös papírozásra többnyire valóságos tevékenység nélküli cégeknek a NAV „visszautal” - százmilliós tételekben pénzeket. Vagy, ha van is tevékenység, akkor meg egyáltalán nem, vagy csak alig fizet valamit be a közösbe az adott vállalkozás, és így jut sokmilliós illegális pénzhez.

Ha ezt egy erre szakosodott szervezet nem tudja kideríteni, miközben évi 100 mrd Ft állami támogatásból gazdálkodik, akkor itt nem a portással van a baj (bár néhány információ ara utal, hogy a portások is szabálytalanul vannak, vagy voltak foglalkoztatva az adóhivatal épületeiben).

Horváth András ellen eljárás folyik, mert látta, ami a szeme előtt történt és ezt szóvá tette.

Úgy tűnik a NAV csak a kisebb szabálytalankodókat tudja kezelni, százmilliók felett már mintha máshogy működne a rendszer.

Az hogy ez már nemzetközi szinten is szemet szúr, óriási károkat okozhat Magyarországnak, és nem biztos, hogy tesze-tosza belső vizsgálódásokkal a kialakult helyzet orvosolható. Különösen úgy nem, ha a vizsgálatot az ügyben érintett vezeti. (A kormánynak független szakértőket kellene felkérni a probléma feltárására.) Az már csak hab a tortán, hogy a jelenlegi NAV vezérről kiderülni látszik, hogy egy olyan cégnek volt tagja, amely cég több mint 10 évig nem tett eleget például bevallási kötelezettségének sem, majd fantomizálódott és törölték. (Na, most – ha, tizenévek kellenek egy nem legális cég törléséhez, az is óriási problémára utal az adóhivatal működését illetően!)

A híradások szerint az átstrukturált Külügyminisztérium is hemzseg a vezető munkatársakat érintő mende-mondáktól, hogy a korábban gyakorlott diplomatákat lelkes, ám tapasztalatlan, sokszor kellő végzettséggel sem rendelkező munkaerő váltja. Ez utóbbira példa, hogy az új miniszter kabinetfőnök jelöltje végzettség híján a posztot nem töltheti ugyan be, de sikerült szómágiával kreálni számára egy posztot ahol kabinetfőnöki fizetést kap, miközben a kabinetfőnöki munkát az egyébként csak helyettesnek kinevezett munkatárs látja el –vélhetően a helyettesi fizetésért -. Ha van hivatali megalázás, - ez az iskolapéldája. Ám a Fidesz ezt is megteheti.

És nézzük a legújabb, már célegyenesbe fordult történetet, a Vidékfejlesztési Államtitkárság Kecskemétre költözését. Ez a roppant családcentrikus kormányzat sok tucat család szétdúlását sem érzi túlzónak egy hangzatos cél megvalósítása érdekében. Annyit szeretnék előre bocsájtani, hogy nekem Kecskemét az egyik kedvenc városom, továbbá vallom, hogy nincs pótolhatatlan ember.

DE

Pusztán azért, hogy egy látszatot még felnagyítsunk, nem hiszem, hogy milliárdokat kellene költeni a közpénzéből. Mert attól nem lesz jobb a vidékfejlesztés, ha vidékről irányítják. (Sajnos egy érzékletes példa ezt aktuálisan alá is támasztja. A korábbi infrastruktúráért felelős államtitkár, aki napi szinten járta a 10-es utat, így naponta szemtanúja volt a Bp.- Esztergom vasútfejlesztés programnak. A saját szemével láthatta a képtelennél képtelenebb történéseket ezen projekt kapcsán, és mégis az ország egyik legelhúzódóbb, fajlagosan legdrágább „fejlesztését” eredményezi majd - ez a magas szintű szemlélődés.)

Miért gondolja bárki, hogy Kecskemétről egy zalai projekt objektívebb elbánásban részesül, mint Budapestről????

Milyen unijós forrás fedezi majd csak a minisztériumi egyeztetések miatt szükséges többszörösére növekvő egyeztetési költségeket. Hány futárautót kell fenntartani a Kecskemét és Budapest közötti papírok és bélyegzők utaztatásához.

E-kormányzás? Értem én, - csak szeretnék február végén, amikor már a parlament is ülésezik egy hétre meghívást kapni Kecskemétre, hogy megnézhessem, 5 nap hozom-viszem költségét! Ez is egy dolog persze, - nem ettől megyünk csődbe. A jelenlegi dolgozók egy része, ahogy olvasom, már jelezte, nem kíván Kecskeméten dolgozni. (A fiatalabbaknak mondom, hogy az előző rendszerben sok példa volt arra, hogy speciális tudású szakembereket vidékre parancsoltak – és nemigazán lehetett ellenvetésük. De, a házastársnak adtak hasonló munkát mint amit addig csinált, biztosították a lakhatásukat, gyerekeknek a férőhelyet oviban, isiben. Ezek tények. Mint ahogy az is tény, hogy ezt ma már nem lehet, főleg nem tömegesen megoldani.) Ahogy írtam, persze mindenki pótolható. Az más kérdés, hogy milyen projektek és mekkora időre csúsznak meg, emiatt - a színjáték miatt. Mert ez csak cirkusz, kenyér nélkül. A mi szemünket elhomályosítják a decentralizáció ködével, hozadék egy csomó költség semmi más, meg néhány ember eddigi egzisztenciájának a tönkretétele. És tartok attól, hogy ez a fő szempont, megmutatni a beosztottnak, hogy nem érezhetik magukat biztonságban!

Ha valaki csak azt próbálja meg nyomon követni, hogy például az uniós pályáztatást hányszor szervezték át Fideszék az elmúlt 4 évben? És hová jutottunk? Meg kell kérdezni olyat, aki próbált már pályázni, ne adj isten még nyert is valamit. És most zajlik az n+1-ik átszervezés. Mivel a pénzt el kell költeni, persze előbb utóbb elköltjük.

A kormányzat folyamatosan az Unióra mutogat a pályázati pénzek bonyolult elszámolásáért. De az Unió előírásainak megfelelő rendszert nekünk nem kellene minden évben variálni, ha képesek lennénk olyan rendszert csinálni - ami jó. De vagy nem vagyunk rá képesek, vagy pedig csak szimplán mi akarunk trükközni az elszámolással. Ugyanis az a helyzet, hogy Magyarország egy Eurónyi tagdíjáért 5 Eurót kap vissza támogatásként. Az Unió csak azt kéri, mondjuk el mire és hogyan költöttük el a közös pénzt.

Érdekes módon ez a kormány csak a más pénzét tekinti sajátjának, a sajátunkat számolatlanul költi: MOL részvényekre, gáztározókra, offshore cégek finanszírozására, és totálisan szükségtelen hivatali költöztetésekre, nem feltétlenül égető múzeum beruházásokra, királyi elhelyezés visszaállítására (csak ez a felsorolt pár tétel ezermilliárd forint).

Mindezen közben fel-fellibben a függöny, hogy a kormány úgy a napi működését, mind pedig a saját maga kavarta katyvaszt sem tudja működtetni. És napjainkra már az eddig legalábbis látványszinten „bevált” kommunikációs stratégia is szétesőben van. Ha valaki egymásután megnézi a kitiltási ügy kapcsán reagáló miniszterekkel készült videókat, akkor láthatja, hogy az eddigi magabiztosság már a múlté. Csak sajnálatra méltó süketelés zajlik, az ostoba, tájékozatlanságot mímelő elsőszámú vezetők (miniszterek) megnyilatkozásaiban.

Vagyis olyan vezetőink vannak, akik láthatóan a napot is lehazudják az égről, csak hogy övék maradhasson az utolsó szó.

Pár éve az egyik miniszter úgy kezdte a beiktatásáról határozó parlamenti bizottsági meghallgatását, hogy - „Tisztelt bíróság”.

Csak mondom, bírósági tárgyalásokon így illik az utolsó szó jogán való megszólaláskor is!   

Az „Ő válságuk” a mi jelenünk, de a tét az a jövőnk, - akár nélkülük is!

Igen Kedves Olvasó, a „kakaóbiztosszámítógép” a helyes válasz. A Magyar Bálint nevével fémjelzett projekt – nem kis részben az akkori ellenzék hecckampányának köszönhetően – jelentős része zátonyra futott. Ennek okai összetettek. Butaság volt az óvodai oktatással kampányolni. Mert miközben a digitális világra való felkészülés beindítása már akkor is késésben volt (lásd Finnország), ez a dedós kampány elterelte az égető szükségletről a figyelmet. Így a tagadhatatlan eredmények ellenére egyáltalán nem vált országossá a digitális eszközök általános iskolai, de még középiskolai alkalmazása sem.

Azóta eltelt 8 év és a Magyarországi oktatás a törvény erejénél fogva tett egy 180 fokos fordulatot és elindultunk a 100 évvel ezelőtti oktatási modell megvalósítása felé.

Tegnap jött a hír, hogy Romániában a 3.-os tanulók a 2015-ös tanévtől tablet nevű számítástechnikai eszközt kapnak a kezükbe.

Most nagyképűsködjenek jeles eleink, hogy hová jutottunk!

Pedig a digitális tananyag lényegében nálunk is készen van. A KLIK meg- és szétszervezése helyett az anyagi és szellemi eszközöket inkább erre kellett volna fordítani, nem pedig az amúgy is kevés informatikai órát a felére csökkenteni.

A digitális világ már létrejött és szélsebesen terjed. Rajtunk múlik, hogy a csikós-gúlás renoménkat fényezzük tovább, vagy megpróbálunk megkapaszkodni a jövő technológiájában, társadalmi szinten.

Sajnos a sokat emlegetett PISA teszteken nem bukfencből és bibliamagyarázatból kell produkálni.

Az oktatás nemzetközi élvonalában jelenleg akkor sincs helyünk, ha van egy-két valóban nemzetközileg is értékes projektünk, és kiváló eredményeket is érnek el tanulóink jelentős nemzetközi versenyeken.

Az oktatás az egyetlen út egy ország normális működéséhez.

Hogy nem szükségszerű a leszakadásunk, itt egy kis számtan:

Ha a közoktatásban évfolyamonként 100 ezer tanuló van, akkor egy évjárat tabletesítéséhez kb. 3 milliárd forintra van szükség (lehet még ennyire sem, hiszen nagy megrendelésről van szó, tehát olcsóbb ár is elérhető, ha nem a „közgép” a szállító). Ha minden évben 3 évfolyamot szerelünk fel – 3., 6., 10. -, akkor 3 év alatt a teljes közoktatás úgymond digiződik, és utána már csak az újonnan belépőket kell felszerelni.

Vagyis az éves tablet költség az első 3 évben 3x3 milliárd =9 milliárd Ft (magyarul egy fehérvári stadion ára). Persze vannak járulékos költségek ilyen a pedagógusok felkészítése, ami jelenleg jó esetben önképzőköri szinten áll, nem mellesleg a Magyar B. –féle program keretében általuk vásárolt hardverek és szoftverek mára kuka szinten vannak. Tehát a tanerők szoftveresítése és eszközzel való ellátása is költség, ami 2 részletben megvalósítható így ez is kb. 2x3 milliárd Ft egyszeri költség. Az iskolák alkalmassá tétele és a digitális tananyagok elkészítése 20 milliárd forintnál többe vélhetően nem kerülne, de ezzel számoljunk úgy, hogy döntően az első évben kell, hogy rendelkezésre álljon. Viszont maga a tananyag nagyobbrészt készen van, döntően a most tönkretett tankönyves műhelyekben elérhető lenne.

A modell anyagi szükséglete (nagyságrendileg):

- első évben: 9+3+20=26 milliárd,

- második évben: 9+3=12 milliárd,

- harmadik évben:          9 milliárd, ez 3 év alatt 47 milliárd forint.

Országunk 2015-ös évi költségvetésében 20 milliárd forint szerepel stadionépítésre. A névre szóló, tartóstankönyv projektre és a tankönyv piac átstruktulására – döntően felszámolására -, ingyen tankönyvekre, valamint KLIK-esítésre 2014-ben 50 milliárdot szórt el a kormányunk.

Az utóbbi pár évben Szlovákia gazdaságilag került elénk. Most Románia az oktatás frontján előz, borítékolható, - hogy ennek mi lesz a gazdasági eredménye.

10 év múlva a legutolsók leszünk az unióban, észben, pénzben egyaránt.

Tényleg ezt akarjuk? 

A Fidesz vezetése eldöntötte a középiskolai oktatás teljes átszervezését, amelynek következtében a gimnáziumok 50% várhatóan megszűnik. Arról senki sem beszél, hogy mi lesz a tanárokkal, az évtizedek, vagy évszázadok alatt összerakott hagyományokkal.

A biztosan fennmaradó gimnáziumok listáját, itt olvashatja:

Vélhetően a felsorolt gimnáziumokban történhettek olyan atrocitások, ami miatt a jelenlegi hatalom azon töri a fejét, hogy hogyan szűnhetnének meg a gimnáziumok. A másik lehetőség az irigység, mert csak így lehet elérni azt, hogy jóval kevesebb legyen a középfokú képzettségűek száma..