Ki lesz Orbán kihívója? Botka, Wittinghoff, Juhász...

Orbán sebzett vadként küzd a politika színterén, nem az ellenzéktől kapott sebet, hanem szokás szerint a sajátjaitól. A seb elég nagy ahhoz, hogy az ellenzék mély köreiben elinduljon a lehetséges kihívójának keresése.

Informátorunk szerint az MSZP esetében két személy jöhet szóba: Botka László és Újhelyi István .Az utóbbi  ha beszáll, akkor egy sima alkuval, amelynek a pártelnökség a tárgya, kiszállna a harcból. Botka beszállása egyben azt is jelenthetné, hogy megvan az ellenzék közös jelöltje, nehéz nála felkészültebb és elfogadottabb személyt találni.

A DK-s informátorunk szerint, Gyurcsány valamikori környezetében keresi a jelöltet, széleskörű háttérbeszélgetések zajlanak, felmerült Wittinghoff Tamás neve, aki jelenleg Budaörs polgármestere, valamint Jaksity Györgyé, aki a Concorde Értékpapir Rt. elnök-vezérigazgatója. Wittinghoff mozgásán jól megfigyelhető, hogy egyre több országos kérdésben nyilvánul meg, keményen részese volt az autópályák fizetőssé tétele elleni tiltakozásnak.

1991 óta Budaörs polgármestere, vezetésével teljes mértékben átalakult a település, igazi élhető, modern lakóközösség jött létre. Nagy rutinnal rendelkezik az önkormányzati politikában.

Jaksity György esélyeit jelentős mértékben rontják a brókerbotrányok és a bankár körbe sorolása. Jaksity jelentős makrogazdasági tapasztalatokkal rendelkező, hiteles szakember.

Informátorunk szerint Juhász Péternek is megjött az étvágya, az utóbbi hónapokban az ellenzék igazi beleállós véleményformálója lett. Talán ezért is elképzelhető, hogy indulni fog a csatában a kihívói lehetőség megszerzéséért.

Reméljük, hogy a sor nem ért véget és minőségi emberekkel tovább fog folytatódni!

Csiripa Sándor

civilhetes.net

Ugye, megvan a kép? Az a fölényes önbizalomból és határtalan büntetlenségtudatból fakadó röhögés, mely olyannyira jellemző Urainkra.

Már annyira beleégett a retinánkba, hogy fel sem tűnik. Megszoktuk. Beletörődtünk. Életünk részévé vált.
Kiröhögnek minket. Tele szájjal. Szinte fröccsen a nyáluk...
Bele a kamerába.
Bele az arcunkba…

Nap mint nap tudatják velünk, hol helyezkednek el hozzánk képest s egyértelműen értésünkre adják, hogy nekünk mi a helyünk nemzettestünk legújabb kori hierarchiájában.
Nap mint nap gátlástalanul és féktelenül éreztetik velünk, mi a dolgok rendje errefelé. Még mielőtt eretnek gondolatok sarjadnának agyunkban felsőbbrendűségüket illetően.
Nap mint nap megaláznak minket.
Élvezettel. Kéjesen.

Videójátékok egyik cheat-je, a „God-mode”. Az „Isten-mód”. Amikor -a nevéből is kikövetkeztethető- sebezhetetlenek vagyunk, elérhetetlenek és mindenhatóak. Sérthetetlenek. Istenek.
Ők is Istenek. Úgy alakították a játékszabályokat, hogy azok lehessenek. A politikából vallást csináltak, önmagukból pedig felettünk álló lényeket. Mi pedig bárgyún asszisztálunk ehhez. A törvények értük születnek. Nem a köz javát szolgálják, hanem az ő mérhetetlen hatalomvágyukat és kapzsiságukat.

A nyerítésre visszatérve. A legtenyérbemászóbban (nem lesz nagy meglepi) Rogán műveli. Ő a Full Hardened Edition. De mindegyiküknél megfigyelhető. Lázár, L. Simon, Kovács, Kubatov, Habony, meg a többiek. Mind, egytől-egyig. Az Alfa-, Bravo-, Charlie-, Delta- és Echo-fokozatok. Szigorú hierarchia szerint. Egy L. Simon nem nyihoghat hangosabban, mint pl. Lázár. (Be is baszna!) S ja persze a főnök is. Akivel viszont KÖTELEZŐ együtt nevetni. Ha gólt lő a hazai csapat, vagy ha pl. Drezda bombázásának történetébe fűz be eklektikusan egy nem várt dakotás poént (már ezen sem lepődnénk meg) és várakozón pillant a sleppjére, a spontán reakció nem fakultatív, hanem kötelező. A falka törvényeit be kell tartani, különben könnyen kegyvesztetté válik az ember. Errefelé nem szaroznak a renitensekkel. Tudják mind.

Szóval a Vezír... Update: a „Négybetűs”. Update 2.0: a Spicli. Excusez-moi, nem mi mondjuk (eszünkbe nem jutna ilyesmi), csupán egy kedves kortárs klasszikust idéztünk. Akinél jobban éppenséggel senki nem ismeri nemzetünk mindörökké lobogó xenon-fáklyáját. Akivel Urunk három évtizede, éjjel-nappal azon gürizik, hogy népünket kiemelje a középszer posványából. S -szemlesütve bizony, el kell ismernünk- e törekvése részben sikerrel is járt. Kettőjüket illetően legalábbis mindenképpen. A három évtized egyelőre erre volt elég. De nem kell aggódnunk, mi tízmilliónyian is előbb-utóbb sorra kerülünk. Nem Bitzkrieg ez, türelem! Mészáros Lőrinc is csupán az első gázszerelő volt, aki -kísérleti nyúlként, halált megvető bátorsággal- tűrte, hogy bölcs vezérünk, a nemzet tévedhetetlen innovátora orvul letesztelje rajta a Dolgos Kisemberek unortodoxan rapid felemelésének elixírjét. S lőn! Nyugalom, majd szépen sorra kerül a többi gázszerelő is. Akinek meg netán nem ez a szakmája, az pl. cukrászdát fog nyitni Bécsben, a Mariahilfer-strassén. (Vagy mangalicatelepet. Ízlés szerint.) A neoliberális ellendrukkereknek immár szava nem lehet. Magunk közt mondva, valójában nincs is, mert -némely közelmúltbéli tüntetésük balfaszkodását (magzatpózba gömbölyödve, hüvelykujjunk révült szopogatása mellett) végigzokogva- szerencsétlenek akkora birkák, hogy nem igazán nézünk ki belőlük konstruktív ellenoldali kommunikációt.

S vajh mi van a felszín alatt? Mármint azon túl, hogy azt tesznek velünk, amihez csak kedvük van. (Amit -valljunk be- nagyjából már meg is szoktunk. Vagy a Stockholm-szindróma, vagy valami szájbakúrt, eleddig felfedezetlen, Nobel-díj gyanús genetikai defektus lehet, amit még Etelköz óta hurcolászunk kollektív tudatunk rejtett bugyraiban, de nagyjából odáig jutottunk el, hogy szerintem különösebben már azon sem vonnánk fel szemöldökünket, ha Uraink azt várnák el tőlünk, hogy naponta leszopjuk őket.)

Tehát mi mozgatja vajon az egész történetet? Nem nehéz kitalálni. Hacsak nem e pillanatban érkeztünk egy távoli univerzumból, vagy nem kizárólag az MTVA hormonokkal felduzzasztott csecsét szopva töltődünk fel az aktuális alapinformációkkal (a kettő tulajdonképpen komplementere egymásnak) elsőre rávágjuk. A PÉNZ. Pontosabban a SOK PÉNZ. (Ha nagyon hergelni akarjuk magunkat, akkor -elolvasva pl. a témába vágó http://civilhetes.net/velemeny/szamoljunk értekezést, vérszemet kapva még precízebbek leszünk és úgy fogalmazzunk: KIBASZOTTUL SOK PÉNZ.)

E pillanatban minden a helyére kerül. Már éppen kezdtük megsajnálni szerencsétlen honatyáinkat, hogy mily irdatlan összegű banki-,  baráti- és családi  (muhaha) hiteleket kell kigazdálkodhatatlanul zord uzsorakamatra felvenniük, hogy még mártíri életük zenitjén túllendülve is, ne egy híd alatt kelljen álomra hajtani fejüket.
Homlokunkat ráncolva már éppen kezdtünk eltűnődni azon, hogy mi a náthás, meredező lófasztól rendelkeznek terheik mellett, oly vértanúi lélekerővel, hogy a hiteltörlesztés napi terhe alatt sínylődve (nyilván csak, hogy minket ne terheljenek sanyarúságukkal) is képesek oly önfeledtnek tűnően kacarászni a kamerák tapintatlanul tolakodó kereszttüzében s oly tündérien elterelni figyelmünket sanyarúságukról és napi nélkülözésükről a félmilliós Louis Vuitton-, ill. Gucci-tatyóikkal, Audijakkal, G-Klasse Mercijeikkel, luxuskecóikkal és bejárónőikkel. S mindezt -nyilván- csupán miattunk teszik. Hogy ne aggódjunk miattuk. Hogy ne idegeskedjünk nyomasztó problémáik miatt.

Nagy levegővétel… Viktoriánus-korbéli letűnt, decens úrinők kibaszottul  árnyalt visszafogottságával fogalmazzunk úgy, hogy mocskos, szarházi, patkány Uraink lopnak, mint az állat. Gyakorlatilag kilopják a szemünket is. Miközben Pokorni és L. Simon „dédszülőktől örökölt Rolex-ekkel” etet minket, naponta derül ki, hogy melyik potentátunk melyik kiskorú ivadéka gyarapodott ismét egy-egy szerény budai villácskával. (Lassan már annak lesz hírértéke, hogy melyik kormánypárti politikus csemetéje nem ingatlantulajdonosként ballag az óvodából.) S mindez -tegyük hozzá gyorsan- csupán a jéghegy csúcsa. Ami a felszín alatt van, az a mi eszünkkel felfoghatatlan. Ott már nem milliók vannak. Az már a milliárdok univerzuma. Egy másik dimenzió. Az nem a mi világunk. Az az övék…

S fájón megvilágosodott elménkben -gyarló, egyszerű, rusztikus emberek lévén- ekkor bizony hajlamosak olyan gondolatok fészket verni, hogy vajon miért nem lengeti ily csúnyán megtévedt Isteneink evilági porhüvelyét a szél az Andrássy út impozáns kandeláberein?

Hogy az eljövendő korok Istenei -ebből okulva- még véletlenül se essenek kísértésbe.

Ha már a jelenünk menthetetlen is…

Lámpa Vas

civilhetes.net

Verik a Rogánt, a Vidát, a Simicskát, hülyézik az Orbánt, Tóbiást számba se veszik és Gyurcsányt ki-ki vérmérséklete szerint.

Közben szalámizzák az összes valamilyen szinten demokratikus pártot, emelik a pártocskákat, süllyesztik a civileket, az egész olyan töketlen. Eggyel azonban nem foglalkoznak, a Jobbikkal. Struccpolitikát csinálva a seggüket mutatják nekik.

Nem értik mi történik az országban. Nem értik a szegénységet, a kilátástalanságot, a fogatlanságot és a remény vesztését, akár egy sárgarépa szintjén. Nem tudják, hogy a vidéki ember nem antiszemita, nem jobbos vagy balos, nem a pap irányítja, hanem az érdeke, ami most nagyon világos! Arra megy, ahol biztonságot remél, szarik arra, ha sérül a demokrácia, hiszen neki arra nincs szüksége, akkor meg egyáltalán nincsen, ha nincs kenyere. Segélyét elveszik, életkedvét lassan megszüntetik. Az oknyomozás tömeges megjelenése előhozta a letargiát, a megoldhatatlanság torz képét. Egyre másra derül ki, hogy bizonyos beosztás felett nincs tisztességes ember, tolvaj ország, tolvaj lakói lettünk. Megosztottak vagyunk, vannak a vesztesek, meg a tolvajok. A vesztes a lopásról álmodik a tolvaj a tisztességről, mind a kettő elégedetlen, az ország meg lassan tönkremegy.

A jobbik menetel, lassan beelőzi a Fideszt, a szocik csak elrobogásuk porát szívják, hatalmas világuk tele van kisstílű Szanyikkal meg Újhelyikkel, akik egymással játszanak seggre pacsit.

A finnyás értelmiség egymással vitázik, hatalmas eszmefuttatásaikat maguk sem értik. Orbán ott áll a hatalmával, lassan arra vár, hogy valaki leváltsa és behúzódhasson a Budai várba.

Na, mi lesz már? Mondjon valaki okosat, mert az ilyen írásoktól mint az enyém, nekem is gyomorgörcsöm van!

(A kép illusztráció!)

Büki Ervin

civilhetes.net

Az 1989-ben még elviekben kézzel fogható iratanyagnak több mint a fele egész egyszerűen eltűnt. Sajnos egészen biztos, hogy a dolog hátterében a mindenkori magyar politikai elit keze nyomát kell keresnünk, még akkor is, ha többen reflexszerűen Oroszország felé mutogatnak pártállástól függetlenül.

Az oroszok ugyanis aligha érintettek annak ügyében, hogy ne derüljön fény a tényekre: ki volt besúgó hazánkban a szocializmus alatt.

A megmaradt dokumentumok ma az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában találhatóak, s az Országos Széchenyi Könyvtár 1956-os Intézetének kutatói tudnak a legtöbbet azok múltjáról és jelenéről. De még ez sem jelent sokkal többet annál, a tények szintjén, hogy a dokumentumok az elmúlt 25 évben folyamatosan ritkulnak, hiszen a levéltárba való szabad és ellenőrizetlen bejutás magasabb szinteken beosztott egyének számára közel sem lehetetlen.

Az 1956-os intézet, de a témakörben megszólaltatott történész is megerősítette, hogy 1990 után  még bőséggel történtek iratmegsemmisítések, s nagy valószínűséggel ez a folyamat – bár jóval csekélyebb mértékben – még ma is tart. A tettesek kiléte azonban sohasem kerül nyilvánosságra, s hiába is kerülne, hiszen a végrehajtó csupán megrendelést teljesít, személyének kérdése a legtöbb esetben valószínűleg egyáltalán nem beszédes.

Mindez egy olyan, súlyosan elhibázott múltfeldolgozási kísérlet (hiányának) eredménye, mely a témakörben döbbenetes mértékben érintett társadalom háta mögött zajlik, s egyfelől torz történelemképet szül, másfelől ellehetetleníti a továbblépést.
Amíg sejtjük, hogy mi folyik a háttérben, addig nem igazán lesz kedvünk tiszta lappal indítani: a múlt élő felelősei látszólag tabuként kezelik (sajnos esetlegesnek mondható) érintettségüket, s a feldolgozás legfeljebb olyan kitüremkedésekben nyilvánul meg, mint a Biszku-ügy, mely közel 26 éves késésével mára komolytalannak és érdektelennek hat.

Szeretnénk már elfelejteni az 1945-től 1990-ig tartó időszakot, hogy végre továbbléphessünk a 21. századba, de minden próbálkozás hiábavaló, ha nem vagyunk hajlamosak és hajlandóak elszámolni mindazzal, ami történt.
A fiatalok nagy részének érdektelensége pedig ugyanúgy járhatatlan útvonalnak bizonyul, akár az elhallgatás és sunyítás, hiszen a feldolgozatlanság okozta problémákat bizonyos betegségekhez hasonlóan sajnos öröklik az újabb generációk.

(A kép illusztráció!)

Csiripa Sándor

civilhetes.net

A legnagyobb probléma már régóta nem az számukra, honnan szerezzék a milliárdjaikat. Bizonyára már ők is szánakozó félmosollyal emlékeznek vissza régi, primitív hőskorszakukra, amikor még székház-eladásokkal, „nemtaggyűlésekkel”, Kaya Imrahimokkal és Josip Tot-okkal mérsékelték az akut folyó fizetési mérleghiányaikat.

(Ez nagyjából úgy konvergál a jelenhez, mint az egykori, a szovjet tankok kivonulásáért gyújtó hangú szónoklatával harcosan kiálló Orbán, a jelenlegi pocakos, fejhangon vonyító hadúr /Update: spicli/ „Négybetűshöz”,  aki fű alatt bulizza ki Közép-Európa legnagyobb energetikai beruházás-mutyiját Kelet-Európa legkorruptabb, véreskezű oligarchájával.)

Ezek a milliárdossá válásnak legalább annyira ősi, kezdetleges módszerei, mint pl. ismeretlen, ragyás, rosszarcú gengszterként olajszőkítéssel baszakodni, kezet összepiszkolni, törvényi kiskapukat létrehozatni, tartályvagonokat határőrökkel mellékvágányra irányíttatni (eme határőröket utóbb netán e mellékvágány tövében elásni), majd mindezt nyolcezer (nyolcszáz vagy nyolcvan, gyakorlatilag tökmindegy) évre titkosítani, melyet még így, kivonatosan elmondani sem egyszerű. Macera, macera, macera… Ugyan, hát nem elegánsabb -pl. (néhány kényes tartalmú III/III-as aktát boldogan tulajdonló) belügyminiszterként- horror-árszabással, be nem jelentett alkalmazottakkal, néhány céghálón oda-vissza átfuttatott nyilvántartással mondjuk, az összes OTP-s ingatlan biztonsági szolgálatát ellátni, hogy hivatalosan is rendelkezhessünk pár kóbor milliárddal, valamint a vagyonnyilatkozatunk elhagyhatatlanul sarkalatos elemével, az 1995-ös évjáratú, kétütemű, -utólag applikált extraként- vonóhoroggal ellátott, Wartburg de Luxe személygépkocsival? Avagy: „Hogyan legyünk pofátlanul milliárdosok - Level Expert”.

Mindenki viszont nem őrizhet állami-, MOL-, vagy OTP-objektumokat, ezért a NER szigorú számadású, a korrupcióval szemben (a talpig becsületes, gerinces, férfias és kérlelhetetlen Polt Péter főügyész személyében) zéró toleránciával fellépő rendszerében felettébb kreatívnak kell lennie annak, aki negyvenegynéhány éves korára szeretne végre hozzájutni a jól megérdemelt (univerzumunkhoz hasonlatosan, folyamatosan táguló) havi cca.300 ezres közös költségű Pasa-parki luxuskecójához, A6-os Audijához, házastársa S3-asához, félmillás Louis Vuittion-pelenkázótáskájához, potom hárommillás Hublot-kronométeréhez, gyermekei (kobakonként bagatell 150 ezres magánóvodájához), bejárónőjéhez, sofőrjéhez, kertészéhez, kurvaanyjához, no meg -a minden bizonnyal csupán alaptalan és rosszindulatú városi legendákban létező- milliárdos magánvagyonához, ill. ahhoz a (szégyenlősen) Ausztriában parkoltatott,  nyolchengeres, tűzpiros maranellói sportkocsihoz, melyben a hétvégenként nyomott kövér gázfröccsökkel, a hányatott sorsú kormánypárti frakcióvezetők munkás heteinek fáradalmát tudjuk jól megérdemelten kipihenni. („Keményen dolgozó kisemberek - Level Pro”)

Hozzunk netán létre kibogozhatatlan offshore-céghálókon és félhülye strómanokon keresztül (közbeszerzési eljárásokon tök véletlenül eredményesen induló) cégeket, azaz fantáziátlanul másoljuk le a Közgép-, MET-, Garancsi-, Mészáros-, vagy Tiborcz-modellt, avagy (a belvárosi ingatlan-panamáinkban rejlő lehetőségeinket lassacskán kimerítve) esetleg értékesítsünk valami mást? Ámde mi az anyánk picsáját adjunk még el ebből a lerabolt sivatagból, ahol kátyúkkal csipkézett útjainkon, a fásult közmunkásaink üveges tekintete előtt, már csak kiszáradt ördögszekereket kerget a szél? Kúrjuk fel netán az eBay-re a szent jobbot, vagy a Bazilikát? Azt talán mégse... Na, nem a (soha nem létezett) hazafiságunk miatt, inkább ha a „négybetűs” Spicli „saját lábán álló” leánykájának, a kikötőtulajdonos kulák feleségének, nemzetünk Lóarcú Récsölkéjének az egész Balaton és a komplett Dunántúl után pl. a Skót Hebridák néhány szigetcsoportjának megvételére is kedve szottyan, akkor a forrásokat illetően maradjon már szegénykének némi mozgástere.

Avagy legyünk sokkal kreatívabbak, hatékonyabbak és állítsuk ki saját anyánkat strichelni az utcasarokra, esetleg -erkölcsi magasságait tekintve, ettől klasszisokkal nem eltérően- pl. kamu közvetítőkön keresztül adjunk netán magyar állampolgárságot zűrös előéletű, ám zsozsóval jól kitömött vadidegen külhoni alakoknak? Oh yeah! Miért is ne, adjunk! Felettébb elegáns... Ugyanitt használt szobabicikli és választási malac is eladó. Veri nájsz!

Well done, a bevételezés szinopszisáig akkor hát el is jutottunk. Lóvé már van, viszont annyira fárasztó, hogy mindenünket folyton dugdosni kell, mert ezek a pofátlan újságírók,  no meg ez a gyökér, tapló nép állandóan olyan baromságokkal fárasztja az embert, hogy „miből”, „mikor”, „hogyan”, „miért”. Hát csoda, hogy Basedow-kórtól (és a folyamatos hazudozástól) halszem-objektívvé tágult gülü-látószervünk már rángatózni kezd, ha sokadszorra ugatnak arról, hogy a jelenlegi „vagyonnyilatkozati-rendszer” szart sem ér. Mintha nem tudnánk… Mintha véletlenül lenne ilyen… „Hehehe…” (©R.A.)

Vajh, mit tesz ilyenkor a nemzet rogántónija? Netán azt a fapados szcenáriót porolja le, amit még a góré sütött el, amikor az APEH elnöki székébe ültetett Simicska Lajossal (ez idáig akár egy Jirí Menzel által rendezett szürreális csehszlovák tragikomédia is lehetne) 1998-ban, a lírai csengésű „hosszú bájtok éjszakáján” (itt dramaturgiailag már kezdünk átfordulni Franz Kafká-ba) -egészségünk megóvása érdekében- töröltette a rendszer minden olyan Fidesz-közeli cégekre vonatkozó adatát, mellyel az az indiszkrét, kákán is csomót kereső utókor csak feleslegesen baszta volna fel azt a töppedt, borsónyi agyát.

Rogán azonban -ahogy már többször bizonyította- nem kispályás. Neki ez már túl szűk keresztmetszet. Ő nem fél kihasználni a NER-ben rejlő határtalan lehetőségeket. A tőle megszokott végtelenül pofátlan és cinikus „én pukiztam, de úgy csinálok, mintha te lettél volna”-arccal, 2013-ban benyújt egy törvényjavaslatot, miszerint -a „Stabilitás Megtakarítási Számlá”-nak nevezett- agyrémmel gyakorlatilag bármilyen forrásból szerzett pénzt tisztára lehet mosni. Öt év alatt adómentesen, korábbi kivétnél pedig a személyi jövedelemadó (0-3 év) 200%-ával, (3-4 év) 100%-ával, ill. (4-5 év) 50%-ával. (Az ötmilliós alsó határt nézve, ez nyilván nem az „átlagos” gázszerelők pénzmosási lehetősége. Magukra szabtátok a játékszabályokat. Mint mindig…)  Csak gratulálni tudunk! Ti aztán nem vagytok szívbajosak! Al Capone is megnyalta volna a tíz ujját... Szerencsétlen, amatőr balfasz Simon Gábornak, hogy nem jutott eszébe egy napra bekúrni egy SMSZ-re a lopott lóvét, hogy aztán patyolattisztán felmarkolja. Neki bezzeg magas egy ilyen huszárvágás. Pedig a pofátokba röhöghetett volna. (Ebből is kiviláglik, a két brancs közül ki játszik kispályán és ki nagyon…)

Mindez pont akkor, amikor már tényleg nem nagyon lehet tovább a szőnyeg alá söpörni a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvánossá tételét, ami -valljuk be- sok mocskos kiskaputokat bezárná. Ennek bevezetését -idézlek- „bonyolultsága” (hogy nem szakadt rád az ég, amikor kimondtad baszod!) miatt csupán 2016-ra ígérted, amivel kissé következetlennek tűntél, mert sem az (ennél nagyságrendekkel összetettebb) online pénztárgépek kötelezővé tételével, sem EKÁER-, sem pedig az Útdíj-rendszer pár hónap átfutású rapid tető alá hozatala során nem szarakodtatok túl sokat. (Még a „próbaüzem”-nevű orbitálisan blőd faszságot is bevállaltátok.) Ja, hogyne! Nektek, akik repterek várójában, érkezés és felszállás közt, egy faszom laptopon összehegesztetek egy „Alaptörvényt”,  akik egy hétvége alatt átvilágítjátok az AVH-tokat, tényleg roppant bonyolult lehet leírnotok egy darab papírra, hogy „holnaptól a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok is nyilvánosak”. Amikor ennyire hülyének néztek minket, akkor -ugye sejtitek- még gyakrabban csuklik az a jó édes anyátok…
(Egyébként -téged ismerve- meg lennénk lepve, ha nem csupán a 2016. évre vonatkozó nyilatkozatokról lenne szó, amit viszont csupán 2017-ben kell előadnotok. Túl sunyi féreg vagy te ahhoz, hogy ezt a poént kihagyd. Hogy rohadnál meg…)

Bizonyára teljesen véletlen, hogy pont te nyújtasz be ilyen törvényjavaslatot.

Bizonyára teljesen véletlen, hogy kézzel-lábbal törekedtek a személyi jövedelemadó ész nélküli csökkentésére.

Bizonyára teljesen véletlen, hogy kézzel-lábbal húzzátok az időt a hozzátartozói-vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát illetően.

Tudniillik, ha időt nyertek, pénzt nyertek. Most még csak szja-val csökkentve tudnátok felmarkolni. Most még 16% ennek mértéke. Egy-két év múlva -ha a „Négybetűsnek”lehet hinni, akár 0%-os is lehet. (Még véletlenül sem a járulékterheket csökkenti az a görény…) Onnantól aztán, utánatok az özönvíz. Onnantól lehet bárki a jelenlegi (magyarul is csak alapfokon makogó) luvnya helyett az adókuplerájotok főmadámja és lehet a jelenlegi szarházi féreg ( http://civilhetes.net/velemeny/polt ) helyett mondjuk egy Laura Kövesi-kaliberű (DNA, Románia) karakán főügyészünk is, semmit nem tehetnek. Fejre is állhatnak, nem tudnak ellenetek tenni semmit. Akkor már -mint Dynamo, a bűvészkirály- elővehetitek a szájbabaszott milliárdjaitokat és még szélesebb vigyorral ( http://civilhetes.net/velemeny/az-a-jellegzetes-nyerites )  nyeríthettek a kamerákba. Akkor megúsztátok…

Akkor már soha nem kerül vissza a kurva pénzetek a borsodi-, szabolcsi- és nógrádi, rongyokban járó és éhező kölykökhöz. Akiktől elloptátok...

Ügyes gyerek vagy Tóni!
Le a kalappal!

DE!

Már csak a puzzle azon nüansznyi,  kis részletén kell törnöd azt a felettébb szimpatikus fejed, hogy -ha mindez idő előtt kitudódik,  ha valaki idő előtt kinyitja a száját, ha túlfeszítitek a húrt, ha netán úgy ér véget a NER-éra, mint 1956-ban egy másik hasonló és ha a főnöködnek netán nem a klagenfurti magánklinika pszichiátriai osztályának VIP-részlegén, hanem a tököli rabkórházban törölgetik a rángatózó szájzugából csüngő nyálcseppeket- hogyan úszd meg azt, hogy az említett borsodi-, szabolcsi- és nógrádi gyerekek apukái -akik már most elég durcik rád- a pasa-parki parkolódban, az Audidból kirángatva, a helyszínen meglincseljenek…

Amikor majd lepereg a szemed előtt szarházi, tolvaj életed mocskos filmje…

Majd akkor vigyorogj…

Lámpa Vas
civilhetes.net

A Főtaxi finanszírozza az FTC-t!

A legfrissebb hírek egyike, hogy új finanszírozója van az FTC-nek. A Főtaxi fogja fenntartani a labdarúgó klubbot. Mikor ezt végig gondoltam rájöttem, hogy itt valami nem stimmel, hiszen a Főtaxi profitját minden, a taxisoknak kiközvetített utas fizeti meg.  Ezek után a pénz egy része átvándorol a Fradiba, ez nem több, mint egy tulajdonosi döntés. Azonban én nem vagyok Fradi drukker, sőt kifejezetten nem szeretem a labdarúgást, mert ugyan olyan lett itthon mint a golf, ahol marha nagyot lehet sznoboskodni. A focinak itthon már sport értéke nincs, csak sznob értéke! Természetesen ez nem vonatkozik az ifjúsági korosztályra.

A foci mára paraszt golffá vált, mivel tolonganak a seggnyalók  - meccsenként néhány százan-  a páholyok irányába, csak rendes focidrukkereknek nem lesz lassan hely, meg igazából nem is nagyon kellenek!

Erről írt a napokban az Újpesti polgármester.

A nagy üzleti és politikai dolgok a meccseken dőlnek, illetve dőlhetnek el. Mindenki fotóztatja magát, majd mutogatja, hogy köpés távolságon belülre tudott tülekedni és találkozhatott Orbán szotyolájával. Aki lusta és nem elég sznob, az elmegy a focimeccsre celebeket nézni, aki meg sznob és szeret mozogni, az meg Alcsútdoboz mellé a Mária-völgybe golfozni.

Ez így rendjén is volna, ha nem látnám mindenhol az Orbánt. Még mielőtt vita lenne, a Mária-völgy környéke Orbán befolyási övezet, az új stadionok meg szintén, tehát a Fradi stadion Orbán földje. Na mármost beszállok a Főtaxi hálózatába tartozó kocsiba, ahol látok egy díjtáblázatot  - ami vakít az ablakban- csak azt nem látom, hogy mennyi megy belőle Orbán földjére a Fradi stadionba. Mit szólnak ehhez a Dózsások, az MTK-sok, Honvédesek, mi lesz az erősebb, a megszokott taxi társaság, vagy a csapat hűség.

Hamarosan kiderülhet.

Büki Ervin

civilhetes.net

Azt hihetnénk, hogy a legfontosabb a költségek drasztikus és azonnali csökkentése egy felszámolás alatt lévő bankcsoportnál.

De nem az ÉRB felszámolásánál.

A felszámoló biztos valami oknál fogva közel 10 ügyvezetőt tart még most is állományban, milliónál több fizetésekért fejenként, a bankcsoportnál. Felmerül a jogos kérdés: kinek az érdeke ez? Mert ugyebár jelen pillanatban az ügyvezetők semmire nem használhatók. Azaz egyvalamire igen, segítenek minél "olcsóbban" kirakosgatni a valódi dolgozók szűrét.

Teszik ezt pofátlanul és az empátia teljes mellőzésével. A távozni kényszerülő dolgozókkal egyedi megállapodásokat köt a felszámoló biztos. Teszi ezt úgy, hogy a jogosan járó végkielégítéseket is lefaragja. Persze ezt azért teheti meg, mert az ügyvezetők azt tanácsolják a dolgozóknak, akiknek a törvény szerint jár(na) a (több) pénz, hogy mondjanak le a végkielégítésük jó részéről és akkor azonnal mehetnek az új munkahelyükre. Azzal érvelnek, hogy a felszámoló biztos csak harmadát adná meg úgyis. Pedig ezt nem tehetné meg.

A jólfizetett ügyvezetők pedig csak tengenek, lengenek, havonta százmilliókat elvíve az állítólagosan amúgy is „kevés” pénzből. Ez mégis kinek éri meg?
Az ügyvezetőknek, akik eddig sem hozták a pénzt, biztosan megéri, hiszen potyapénzt kapnak. A másik, még mindig állományban lévő horrorisztikusan megfizetett vezetői állomány a régióvezetők és ágazati vezetők népes tábora.

Tulajdonképpen már semmilyen értékteremtőt nem tesznek, tehetnek, csak asszisztálnak a felszámoló biztosnak, amit egy-egy fiókvezető is megtehetne. Apropó! Ágazatvezetők. Az MNB (régebben a PSZÁF) rendszeresen ellenőrizte a bankokat és a bankcsoportot is. Érdekes, hogy egyszer sem tűnt fel senkinek, hogy van két olyan ember, akinek teljesen egyforma a vezetékneve, csak az egyiknek "né"-re végződik a keresztneve. Olyan beosztásban van ez a házaspár, ahol milliárdokról döntenek... Természetesen a havi 2 milliós fizetés, amit hazavisz a család, jól hangzik. Nekik legalábbis.

Röviden: „ha én mondjuk, egy gazda vagyok és nincs elég takarmányom, akkor nem a csirkéket kezdem el levagdalni, hanem megválok a nagy takarmányszükségletű, hímivarú szarvasmarháktól. Így tennék az ÉRB-nél is, hiszen a többség érdeke azt kívánná, hogy ne a drága potyautasok maradjanak utoljára a fedélzeten.”

A nagy kérdés:

KINEK AZ ÉRDEKE, HOGY MÉG MOST IS SZÁZMILLIÓKAT RAKJON A FÖLÖSLEGESSÉ VÁLT ÜGYVEZETŐK ÉS KÖZÉPVEZETŐK ZSEBÉBE?

(Fotó: index.hu)

civilhetes.net

A magyar katonák iszlám "Don-kanyarja"?

USA-IRÁN deal

Az USA felfogta, hogy a szíriai hadműveletben nem építhet tovább csak az erőre. Az Irán elleni tervek, melyek alapján szekták közti háborút szít, nem jöttek be. A szíriai konfliktus kezdete óta, tehát az elmúlt négy évben egymillióra lehet becsülni a radikális beözönlött muzulmán áldozatok számát. Ez a szám nőni fog, mert Európából, a közép-ázsiai államokból (volt FÁK országok), Szaúd Arábiából, Líbiából, Pakisztánból, Afganisztánból továbbra is nagy számban érkeznek.

Irakban új alapja helyezték az ISIS elleni harcot. Az iraki északi hadtestben megtisztították a katonaságot az USA által kiképzett katonáktól és közös iraki-iráni egységet hoztak létre. Nagyon különös, hogy ennek vezényletét az iráni Qasim Suleymani tábornokra bízták, aki korábban az iszlám gárda főparancsnoka volt Iránban. A tábornok iraki és iráni egyesített légierő bevetéssel és szárazföldi hadműveletekkel egy hét alatt visszafoglalta egykori ellenségének, Szaddam Husszeinnek szülőfalúját, Tikritet, mely addig az ISIS kezében volt. Az USA váltig állította, hogy az ISIS elleni harc évekig el fog húzódni. Irán az ellenkezőjét bizonyítja.

Erősödik Irán pozíciója. Az USA tárgyal Iránnal a nukleáris létesítményekről, szankciókról, de olyan témák is felmerülnek, ami USA-Irán deal és Irán jövőbeni pozíciójára vonatkozik a térségben. Nincs kizárva, hogy Irán kiemelt helyet fog kapni egy USA által támogatott ISIS elleni hadjáratban. Ebben az esetben Magyarország milyen pozíciót vállalna be? Megfordulna minden!

Ha az iráni hegemónia az USA kapcsolatok javulása után erősödne, az Öböl jelenlegi nagyhatalmának, Szaúd Arábiának a helyzete gyengülne. Ha Irán atomerőműhez jut, Szaúd Arábia nem erőművet, hanem atomfegyvert akar… További eszkalálható konfliktushelyzet…USA számára ígéretes

Magyarországi iszlám helyzet

Magyarországon több közösség létezik.
A hivatalosan bejegyzett iszlám vallási közösség a Magyar Iszlám Közösség, mely nem játszik meghatározó szerepet, csupán seftel. Ennek kellene ernyőszervezetként rendet teremtenie a többi mecset, irányzat között.
Számos török irányzat van. Jelen van a török kormányzat által támogatott iszlám, pár szúfi iszlám vonal és a török hivatalos irányzattal szemben álló Fathullah Gülen csoport is.  Ennek vezetője, Fathullah Gülen, valaha a jelenlegi elnök, Erbakan közeli barátja, társa volt. Erbakan hatalomra jutása óta vitáznak a halalmon és egymással ellenséges iszlám csoportokat hoztak létre. Fathullah Gülen az USA-ban él.

Meghatározó a Katar által épített és fenntartott Budapest mecset (Magyar Muszlimok Egyháza), amely mögött a Muzulmán Testvériség áll. Központ Katar.
Szintén meghatározó a Dar-al-Szalam mecset, ami szaúdi szelefi irányzatot képvisel.

Magyarországon ezek a mecsetek nézetem szerint nem képeznek veszélyt, de kiváló rejtőző helyek azok számára, akik nyugat-Európában veszélyforrások lehetnek.

Összegzés

Magyar kontingens kiküldése a jelen helyzetben számos rizikófaktorral és ellentmondással terhelt.

1. Hogyan lehet szövetségesi feladatot ellátni annak oldalán, aki maga hozta létre azt a szervezetet, ami ellen harcolni kell?
2. Az USA a támogatások egyszeri leállításával el tudná lehetetleníteni az ISIS-t.
3. Kurdisztán megosztott, a pesmergák napi megítélése és frakcióik sokfélesége nem ad alapot a magyar egységek biztonságához
4. A területen megjelenő és a térséget, annak mentalitását nem ismerő katonák kiváló utánpótlást biztosítanak emberrablásokhoz, váltságdíj szedéséhez. Emberélet biztosítására nincs garancia.

Az, aki a kérést küldte, tehát USA valljon színt, hogy milyen szerepet fog játszani a bevetésben és milyen garanciákat ad a magyarok számára. Ezen garanciák mérlegelése után kell döntést hozni
Mindenképpen meg kellene várni, mire jut USA Iránnal (várhatóan március vége). A kettejük közti deal függvényében kellene elhatározni a magyar csapatok küldését.

Jelen körülmények között beláthatatlan és fölösleges kockázatnak tartom magyar személyek bevetését Kurdisztánban

(Fotó: AP)

Büki Ervin

civilhetes.net

Fideszéknél a sajátja által elkövetett bűn, nem bűn!

Veres Áron a Fidesz Ifjúsági Tagozatának elnökének az ügye eltűnt a közéletből, olyan ütemben történnek a korrupciós és politikai balhék egymás után, hogy ma már szinte senki sem emlékszik arra, hogy a Keleti pályaudvaron érték tetten a Fidesz Ifjúsági Tagozatának elnökét, amint hamis pénzt próbált elsózni egy férfinak.

A rendőrök elfogták a menekülő Veress Áront, majd a lakásán 30 ezer euró hamis pénzre bukkantak. A fideszes politikus vallomásában azt mondta, hogy egy moldáviai férfitól kapta a hamis bankjegyeket, sajnálja, hogy csőbe húzták. A bíróság elrendelte a letartóztatását.

Mindenki emlékszik még, amikor Hagyót szíjon vezették a rendőrök, naponta órákat mutogatták a képeket és a róla készült filmeket.

Démont csináltak belőle! Mára már a bíróságon fogynak a tanuk és a vallomások, a vélelmezés helyett bizonyítani kell, és nem megy.

Fideszéknél a saját bűn nem bűn, csak a más nem bizonyított, de kommunikálható vélt- vagy valós ügye.

Bizonyára mentik a srácot és védik, nehogy köpjön, pedig az összeg olyan kicsi azokhoz az ügyekhez képest, amelyek tucatjait követik el nap, mint nap többszörös összegre.

Hosszú a sora azoknak, akik sorsát a mostani hatalom végleg elrontotta és egyre több az elkövető, akit bújtat.

(Címlap: ifjusagitagozat.hu)

Csiripa Sándor

civilhetes.net

Habony formában!

Úszik a korrupcióban a Fidesz, lassan bezárják az országot is, hogy lefedjék az alaptörténetet, hogy lassan nincs egyetlen mértékadó politikusuk sem, aki vagy ne sérült volna meg, vagy ne kötődne össze a neve a korrupcióval.

Dől a balhé minden oldalról, ilyenkor szokott egy méretes ország háborút csinálni, mert az eltakar mindent. A kurdisztáni magyar katonai felajánlás is egy mínuszos hír szintjére csökkent, szomszédokkal meg maximum egy vívóversenyt tudunk összehozni, mert velük a béke a nem létező katonai erőkön múlik.

Az autópálya díjak ügye elfogyott, a netadó kipukkadt, fordítva sült el nem tompított, hanem gyújtott,  a vasárnapi zárva tartás hosszan kígyózó zavaros ügy lett, a rezsicsökkentés már nem finanszírozható.

Merkel és Putyin hazament, Paks egyre büdösebb, a kétéves költségvetés júliusra a kutyát sem érdekli.

Rogánról, Szíjártóról dől a mocsok, Andy Vajna felesége, lassan már egy kommunikációs minisztérium felállítását indukálja. Varga Misi összeköltözik Rogánékkal, mert neki is jár a lakópark.

Ekkor jött Habony ötlete, némi készpénzért égessük el szilit, neki már mindegy, de a közvélemény hörögni fog, a baloldaliak néhány napig csak erre koncentrálnak, a jobbosok meg a röhögéstől nem tudnak figyelni, így lesz néhány nap arra, hogy a következő lépés ki legyen találva.

Habony magára lelt, feltámadva poraiból kitűnő ötletet adott főnökének.

(Fotó: stop.hu)

Csiripa Sándor

civilhetes.net