Túlzó elvárásaink persze eleve nincsenek, mivel ilyen névvel nyilván csak abnormális lehet egy ember(?) de, hogy az anyatermészetnek ekkora legyen a humorérzéke, az lúdbőröztető.

(ATV_Egyenes beszéd_2015.05.18.: Schmuck Andor)

Mind megjelenésében, mind mentalitásában a legocsmányabb magyar politikai hímringyó.

Az eleve nem túl nívós hazai közélet tenyérbemászó, levakarhatatlan, irritáló Fásizsülikéje.

Tipikusan az a fajta, aki tíz fillérért a saját anyját is a ravatalozón. Gumi nélkül ofkórsz. (S ráadásul -az aktus közben, kérésre- igyekvő szorgalomból, lihegve még le is nácizná őt...)

Néztem őt tegnap az ATV-n és nem csupán Kálmán Olgához viszonyítva volt ordítóan fájó a kontraszt. Szó szerint hányingerem volt. A dülledt szemű, génhibás, gnóm Quasimodo a műfelháborodásaival, a tükör előtt begyakorolt gesztusaival (pedig a téma -tudvalévőenalapvetően fekszik az Egyenes Beszédben) még Olginál is súlyosan kibaszcsizta a biztit... Kötelező megnézni az ismétlést!!! Ha ott vagyok, szó nélkül kikúrtam volna az összes tetű fogát egy szeneslapáttal. Utána pedig -desszertként- páros lábbal órákig ugráltam volna a mellkasán. Amíg rugózik... (Esetleg még utána is egy picit.)

Eddig -a csupán virtuálisan létező szocdem párt vezetőjeként- a nyugdíjaskorú (azaz, az ő szempontjából optimálisan imbecilis) szerencsétleneknél játszotta el az "itt a piros, hol a piros"-t, most pedig -amikor szemmel láthatóan kezdtek beszűkülni a bevételi források (avagy kezdtek túl nagyétkűek lenni a pénzéért rácsimpaszkodó szolicicák)- kénytelen volt profilt váltani. Új szelek fújnak. Ribancunk más irányban kénytelen tovább kurvulni...

S ugyan, hol máshol van még hely ezen a hárompólusúvá szikesedett, szájbakúrt magyar politikai Negev-sivatagban, mint az örökzöld náciellenességben? A Fidesz -félve attól, hogy a jobbszárny tovább szivárog Vonáékhoz- nyilván nem basztatja túl a problémát, a Jobbik még annyira sem, a balek balosok meg -ahogy az alapvető testfunkciókon kívül minden egyébhezahhoz is túl töketlenek, hogy ebből a sztoriból kidesztillálják a zsét. Lerágott csont lenne a téma? 19-re lapot húzni? Uggyan már! Brilliáns terv! Le a kalappal Andorka!

A kiS mukk barátunk politikai elribanckurvulásában megnyíló új dimenzió sajátossága, hogy eddigi -a "Szegények és Szépkorúak fölé nyújtott óvó kéz"-projekthez hasonlatosan úgyszintén ökumenikus jellegű, azaz kínosan ügyel arra, nehogy bármely "méjnsztrííím" (Pap Réka Kinga óta tudom, hogy még mindig divat használni ezt a kifejezést) politikai irányzattal szemben markánsan állást foglaljon. Ó, hát be is baszna, ha óvó jobb kezétől, kirekesztő bal kezével lökné el az ellenkező nézeteket vallókat. Avagy netán ismer valaki olyasvalakit, akinek egy régi kollégiumi szobatársa már hallott volna Gnómtól bármiféle elhatárolódást holmi szoci nokiásdobozok, esetleg a narancsszínű tatárdúlás kapcsán? Naná, hogy nem. Ő a farvízen lavírozik. Középen. Az Update 2.0-ban ("Soha többé!") is ez lesz. Ez a kifizetődő... Úgyszintén tipikus schmuckos vonása a legújabb biznisznek, hogy Undor úr a regionális ökoszisztémában effektíve csupán a Hubble-űrteleszkóppal fellelhető ellenségképet rajzolvészjóslóan fölibénk, mellyel szemben folytatott ádáz, hősi küzdelmének eredményessége egzakt, tudományos módszerekkel nehezen lesz számonkérhető. (No meg nem is komilfó…)

Ne legyenek kétségeink, S.A. a közeli (s távoli) jövőben zokogásközeli állapotba önmagát hergelő extázisban, gyakorta fogja tetemre hívni a témát, az ATV ilyen-olyan műsoraiban. Marcangolni fogja testét s lelkét a kín, ahogy dülledt szemekkel a kertek alatt ólálkodó náci farkasokról vizionál. (Melyek -csak, hogy őt és mozgalmát direkte basztassák- néha nem átallanak báránybőrbe rejtőzni.) Dramaturgiai érzéke mindig is volt, otthon -tükör előttszépen begyakorolja majd azt a négy-öt mondatfüzért, amelyet még megszakítani sem lesz polkorrekt és rettegni fog. Delirálni... Összeszűkült pupillákkal. S mindig megilletődni illik majd attól, amit mond... Különben jön a gyanakvón döbbent szemöldökfelvonás. Horribile dictu, a kérdező azonosulási hajlamának megkérdőjeleződése... Beleizzadva a székébe s kapaszkodó körmeivel mély barázdákat vájva az asztalba. Súlyosan megrovó tekintettel.
Szemrehányón. Hitetlenkedőn. Uhhh... Nem lennénk oly alkalmakkor vele szemközt...

Biztosak lehetünk benne, élelmes Slukk-pajtás a közeljövőben gyakran fog felbukkanni a címlapokon Ilan Mor társaságában, a TEV-vel közösen tartott drámai sajtótájékoztatókon, a Wiesenthal-központ oszlopos (erkölcsi) támogatójaként s cserébe mindezért -"felmerült költségeire"- csupán "szerény" anyagi támogatást fog elvárni ártatlan, bánatos és hűséges kutyatekintettel. Magától értetődő evidenciaként. Csorgó nyállal. Farokcsóválva...

Hosszú, rögös út vezetett az MSZP-s "Xénia-láz (Űrgammák)"-tól, a Magyarországi Szociáldemokrata Párton át, a "szépkorúak" és szegények önzetlen oltalmazása után a náciüldözésig. De megérte...

Nem kell tovább aggódnunk, mutáns barátunk e zseniális huszárvágással a következő 5-10 évre immár simán előteremtette a soron következő szilikonbarbijai fenntartási költségeit.

Már csupán az a kérdés, hogy mikor fog ő is úgy járni egy kietlen parkolóban, mint -a 180 fokos morális fordulatok másik koronázatlan, feketeöves nagymestere- Csintalan elvtárs...

Lámpa Vas

civilhetes.net

Cipő, vagy ragasztó?

Ma reggel találkoztam egy barátommal az utcán, elmondhatnám, hogy régen láttam, de nem lenne igaz, mert rendszeresen beszélgetünk. Az első kérdés minden esetben az, hogy mi van veled? A válasz a szokásos köszönöm, minden rendben.

Ma reggel a kérdést eggyel tovább fűztem, hová mész - kérdeztem -, a válasz egyszerű megyek, veszek cipőt, mert levált a talpa a mostaninak. Mondom neki viccessen akkor miért nem ragasztót veszel? Rám néz nagy szemekkel és azt mondja, tudod, amilyen cipőt én veszek az olcsóbb, mint a ragasztó. Döbbenten néztem rá és nem tudtam, hogy viccel vagy ez a valóság. Hamar helyre tett nem panaszkodva, hanem technikusi végzettségének megfelelő pontossággal, kellő higgadtsággal, minden indulattól mentesen.

Nyugdíja és a felesége nyugdíja éppen hogy meghaladja a devizahiteles törlesztést, a rezsit, valamint a felesége gyógyszer költségét. Napi 1200 Ft marad a megélhetésre, amiből még lejön a nyugdíjas bérlet 3300 forintja. Már régen nem vesznek bérletet a feleségének.

Mikor hét évvel ezelőtt megvették a Suzukit, minden kezelhetőnek és fizethetőnek látszott, a maguk normális életmenete mellett, ismereteikkel nem láttak kockázatot, majd beütött a válság, a forint manipulációk és egyszer csak az ellehetetlenültek között találták magukat. Megkapták az értesítést a törlesztésről, azóta kevesebbet alszanak, mert az autó ér vagy egy millió forintot a hátralévő tartozás meg több mint két millió! A megtakarításaikat elvitte a feleség két műtétje, munkát vállalni nem tud, mivel rokkantsága ezt nem teszi lehetővé.

Maradt a humora a reménye és a töretlen élni akarása, a hite az unokáiban. Tudod, - mondta - az a szerencse, hogy a gyerekeinknek nincs devizahitele, így legalább ők még úsznak, és nem süllyednek.

Szomorú és fájdalmas történet, nem tudom mi lesz ennek a devizahiteles helyzetnek a vége, mikor azt látom, hogy stadionok nőnek ki a földből, egyik a másik után, várat újítunk, múzeumot költöztetünk, 55 000 000 000 forintért építünk vasutat Esztergomba, úgy, hogy szinte semmi sincs rendben. A  Quaestor  elsüllyeszt 250 000 000 000-ot, a Buda Cash 170 000 000 000-ot, Karcag nagyasszonya piti 20 000 000 000-ot, Rogán meg állítólag részegen azt mondta, hogy meg van a 10 000 000 000-om.  

A szolgáltatók a rezsicsökkentésbe beledöglöttek, az újszülöttek egy része már az anyja hasában éhezik, akkor csak azt tudom mondani, hogy menjen a p…ba  minden g.ci!

Csiripa Sándor

civilhetes.net

Szerencsére elérte már a hír a médiát és ez által a lakosság nagy részét is az "Ápolók fekete tavaszaként" ismertté vált demonstráció sorozatról, melynek célja, hogy az egészségügyi dolgozók felhívják a figyelmet a hazai egészségügyi ellátórendszer kritikus helyzetére.

A küzdelmet nem csak saját siralmas társadalmi és anyagi megbecsülést nélkülöző helyzetük, de a betegek ellátásának kritikán aluli színvonala miatt vállalták bátor őrangyalaink.

Tegnap a Kossuth téren demonstráltak, mely nagyon sikeres rendezvénynek bizonyult,  14.000 egészségügyi dolgozó gyűlt össze és áldozta fel a szabadidejét a nemes cél érdekében.

Volt azonban ott valaki, akinek ezen a rendezvényen a világon semmi keresnivalója nincs.

Az illető nem más, mint dr. Cser Ágnes, aki a Magyar Szociális és Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Cser Ágnes két nappal a tüntetés előtt a sajtóban jelentette be, hogy az EDDSZ nem vesz részt a tüntetésen, nem kíván sztrájkolni, ugyanis szerinte ez nem indokolt az egészségügyi dolgozók esetében.

Ebben nyilvánvalóan téved, hiszen kell-e nagyobb indok, mint az, hogy az egészségügyi dolgozók úgy érzik, hogy az ellátórendszerben rendelkezésre álló munkakörülmények már annyira rosszak, hogy a betegek ellátásának biztonsága is veszélybe került? Több hónapos, éves várólisták vannak? A jól képzett, tapasztalt dolgozók elvándorolnak, mert sem erkölcsileg , sem anyagilag nincsenek megbecsülve? A kórházak adósságállománya nőttön-nő, miközben 100 milliárdokat szór el az állam hatalmas stadionokra?

Ez úton kérdezem Cser Ágnest, mi kell még, hogy egy szakszervezet vezetője tegye a dolgát; azt, amit az elmúlt évtizedes tevékenysége alatt mindvégig elmulasztott?

A május 12-i rendezvényen, amelyet 2 nappal azelőtt megtagadott az EDDSZ vezető, látva a rendezvény sikerét, szót kért Cser Ágnes.

Az ápolók egyértelmű jelét adták, nem kérnek a Cser Ágnes-féle semmilyen érdekvédelemből többet, nem kíváncsiak a szavaira, mert hiteltelenné vált számukra.

Mit tesz ilyenkor egy józan vezető?

Lemond.

Mit tesz Cser Ágnes?

Nem mond le.

Pedig kellene, hiszen nem végezte el a munkáját, nem védte és nem képviselte igazán sohasem az egészségügyi dolgozókat, így ezért a legkevesebb, amit meg kell tennie, hogy önként lemond a tisztségéről.

Nem méltó rá.

Ezúton én Laskovics Diána, mint ápoló, minden ápolótársam nevében felszólítom Cser Ágnest, hogy mondjon le, nincs már semmi keresnivalója érdekvédőként ez egészségügyben.

Volt ideje, nem is kevés, nem cselekedett. Pedig tehette volna.

A legjobb, amit ezután tehet, hogy nem okoz több kárt a szavaival.

(Címlap: Forrás: jokortv.hu)

Laskovics Diána

civilhetes.net

2015. május 10. Az első olyan vasárnap, amikor már teljességében él a rendelet.

Mától vasárnaponként egyetlen helyen sem nyithat ki olyan bolt Magyarországon, melynek alapterülete meghaladja a 200 négyzetmétert, s ami ennél is fontosabb: szó sem lehet nyitva tartásról, ha az üzletben nem a tulaj, vagy egyik szakképzett rokona dolgozik.

Vajon érteni fogják a dolgot a külföldi turisták?

Mi magyarok sajnos kezdünk hozzászokni ahhoz, hogy nem kérik ki a véleményünket a döntéshozók semmilyen fontos kérdésben, így jobb híján elfogadjuk a tényeket, melyeket egyébként nálunk nem okosabb és nem is jobb emberek határoznak meg egyik napról a másikra.

Zárva kell lenni vasárnap? Hát jó, ez van. Nekünk bizony fát lehet vágni a hátunkon. De próbálná meg a német, vagy az osztrák kormány bevezetni ugyanezt.

Szóval, mi elfogadjuk különösebb zokszó nélkül. De mit mond majd az utca embere egy japán, vagy holland kirándulócsoportnak, ha megkérdezik tőle, miért nincs nyitva semmi? Biztosan érdekes szituációkat szül majd a kényszer.

Hányszor kérdezik majd mosolyogva: milyen nemzeti ünnep van ma? És hát, sokféle válasz lehetséges természetesen. „Ma van a családi összetartozás heti ünnepe.”; vagy „A boltosok védőszentjét ünnepeljük ezen a napon, havonta négyszer.”, de a prózai válaszadásra is bőségesen lesz lehetőség, csak hát ugye az ember egy kicsit szeretne büszke lenni a hazájára és ilyenkor kénytelen-kelletlen rosszat fog mondani: „A kormányunk néhány apró kivételtől eltekintve bezáratta a boltokat vasárnap.”. Aztán jöhetnek a kellemetlen bejegyzések az idelátogató külföldiektől a turisztikai portálokra, majd lassanként akár az éttermek is bezárhatnak vasárnap.

Minek is lennének nyitva? Ha egy rossz hír elterjed, az kihatással lesz a teljes nemzetközi turizmusra, gazdag szállóvendégek ide-vagy oda.

Nem gondoltuk végig ezt a boltosdit sem, de most már mindegy. Majd lesz valahogy. Ennél többet nem nagyon lehet mondani.

De azért tényleg, csak érdekességképpen képzeljék el, hogy a német kormány bejelenti: jövő héttől nem lehet nyitva vasárnaponként a boltok 90%-a...

(Címlap: kép forrása: nyugat.hu)

civilhetes.net

Miért nincs a magyar népnek pénze? Azért mert Orbánnak van!

Végig elemeztem az afrikai diktátorok vagyoni helyzetét és összehasonlítottam a népével, meglepő párhuzamra találtam.

Azokban az országokban, ahol a diktátoroknak van pénze, ott a nép iszonyatos szegénységben él. Talán ez alól kivétel néhány Észak-Afrikai arab állam, mint például, Marokkó, ahol valamennyit dobnak a népnek is. Eze3knek a diktátoroknak valami miatt egy rugóra jár az agyuk, a gyerekeket Svájcban tanítatják méreg drágán, ennek egyik eklatáns példája, az ugyan nem afrikai, de valamikori diktátor gyerekek, Kim Dzsong Un. Imádják a jó autókat, erre nagyon jó példa a kormány mostani 430 000 000 Ft-s gépkocsi beszerzése. Értelmezhetetlen és haszontalan hobbijaik vannak, a mi zsebdiktátorunk stadion bolond. A gátlástalanság és kontroltalanság csúcsa a most induló 5000 fős mezőkövesdi stadionépítés. Képzeljük el, hogy mekkora nyelv kellett, a zsebdiktátorunk seggébe, hogy a 16 502 lakóval rendelkező Matyón egy 5000 férőhelyes stadion épüljön.

Orbán szeme előtt az engedély megadásakor vélhetően egy eredményjelző tábla villant fel, ahol is az volt írva, hogy Matyóland – Manchester United: 6:3!

Szerintem a város a gátlástalan tékozlás szinonimája lesz, hiszen Nobel-díjas közgazdászok, a VIII. kerületi zug könyvelővel együtt sem tudnának olyan üzleti modellt kitalálni, ami indokolná a létesítést. Ezért kellenek a diktátorok, mert ők nem holmiféle üzleti modelleken törik a fejüket, hanem abban, hogy mik és melyek azok a létesítmények, amiket az örökkévalóságnak hátrahagyhatnak.

Azért az sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ilyen értelmetlen mementók lehetőségeket is teremtenek először a helyieknek a lopásra, hiszen minden nagy stadion mellett sok-sok kis stadion épülhet. A második lehetőség, hogy a diktátor bukása után meg lehet építeni a bor utakhoz hasonlóan, a diktátor emlékeit felölelő biciklis és lovas túra utakat. Ez egyben lehetőség lesz arra is, hogy ezeket a céltalan monstrumokat hasznosítani lehessen.

Képzeljük el, hogy a mezőkövesdi stadion kiinduló pontja lehet egy „Matyó hímzéstől – a keceli borhamisításig” elnevezésű túrának, amely Stadler stadionjában érne véget. A túrázok, egyben megtekinthetik azt a leépülési folyamatot és következményeit Kecelen, ami majd az ország többi stadionjában is végbemegy.

Afrikából indultunk Kecelre érkeztünk, közben az írás lényege arról szól, hogy milyen lesz egy ország ahol nincs létező demokratikus kontroll!

Tisztelt olvasó, talán érdemes lenne mozgalmat indítani a valamikori kínai népi kohók mintájára, hogy legyen stadionja minden csapatnak, így még színesebb lehetne a bajnokság, munkahelyeket teremtene a sok-sok stadion építése, és a zsebdiktátorunk is boldog lenne. Itt ért véget ez a nagyon is valóságos, nem népmese.

Aludjatok tovább szépen csendben!

Büki Ervin

civilhetes.net

A Fidesz az utóbbi években állandó célpontjának kiáltotta ki a bölcsészettudománnyal foglalkozó rétegeket, elsősorban az egyelőre diákstátuszban lévő fiatalokat.

A fixa idea: a bölcsészek eleinte romkocsmákban ábrándoznak, majd mennek gürizni a gyorsétterembe.

Egészen biztos, hogy így van ez?

Természetesen abból indul ki a kormány, hogy bölcsészekből túlképzés van. Ezt arra alapozzák, hogy a tanári, illetve kutatói állások igen szűkösek és ilyen formán a releváns munkalehetőségek száma véges. Húsz végzett diákból, csak egy megy posztgraduális képzésre, míg a tanárok közül is csak aránylag kevesen helyezkednek el a közoktatásban. Van azonban egy aprócska érdekessége a bölcsészeti képzésnek, amivel a Fidesz nem számol, hiszen ha jóhiszeműen nézzük, jogászokhoz szokott, ha kicsit reálisabban, akkor csak nem érdekli.

A bölcsészképzés megtanít egyfajta kritikai látásmódra, arra, hogy semmit ne vegyen az ember készpénznek, s minden lehetséges szituációban törekedjen a kreatív megoldásokra, s merjen újat elgondolni, ahelyett hogy minden esetben meglévő doktrinákat követne.

Mindezt a tudást lényegében bármilyen szakterületen remekül lehet kamatoztatni, amiképpen ez a valóságban sokszor meg is történik. A feltörekvő startup cégek jelentős része, melyek rájöttek minderre, nem kávéfőzésre veszik fel a bölcsészeket, hanem kreatív, kommunikációs feladatkörök ellátására, s nagyon sok esetben örömmel bízzák rájuk a brand építést is, már az alapoktól.

A bölcsész tudja, hogy mi hangzik olcsó, izzadságszagú reklámfogásnak, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy miképpen lehet eredeti módon, professzionális retorikával, ízlsesen kommunikálni kifelé. Ezt egy informatikus, egy közgazdász, vagy egy mérnök, legyen akármilyen jó a szakmájában, csak akkor képes átlátni, ha kilép a világából, ami nem biztos, hogy szerencsés. Sokkal jobb megoldás összefogni a bölcsészekkel, s rájuk bízni a lehető legtöbb olyan munkafázist, mely a humán érzékekhez kapcsolódik.

Ma egy ügyes bölcsész nem keseredik el, ha ne veszik fel doktori képzésre, vagy nem kap tanári állást egy neves gimnáziumban. Ha tudja kamatoztatni mindazt, amit megtanult, rövid időn belül egy komoly cég csapatában találhatja magát.

(A kép forrása: atv.hu)

civilhetes.net

Az utóbbi hetekben folyamatosan arról cikkeznek az európai lapok, még a legnagyobbak is, hogy mi a helyzet a halálbüntetés orbáni gondolataival, s miképpen lehetséges, hogy az Európai Unió egyik tagállamában tényleg szóba jött a kérdés, mármint a büntetésforma visszaállítása.

Létezik egy olyan párhuzamos dimenzió, amelyben a 21. századi Európában újra életbe léphet a halálbüntetés intézménye, vagy tényleg csak politikai fogásról van szó?

Minden jel arra utal, hogy a Fidesznek valójában csak egy nagyszerű politikai tőkekovácsolásra volt szüksége, ezért húzta elő a halálbüntetés-kártyát. Eljátszották a KDNP-vel az értékkülönbség meccset (azért nyilván jó előre ledumálták, hogy mi a helyzet), szereztek néhány ezer, ha nem több Jobbik-szavazót, most pedig igyekeznek feltakarítani maguk után, ezért a teljesen érthetetlen Nemzeti Konzultáció egy olyan kérdésben, melynek kapcsán senki sem veszi figyelembe valójában a válaszokat, hiszen nem lehet. Kicsit olyan ez, mint a szavazás 1949 és 1989 között...

A kérdésünk az, hogy valóban foglalkoztatja-e az európai embert (ha van ilyen ebben a szent értelemben) a halálbüntetés gondolata, vagy örül neki, hogy végleg eltörölték és hallani sem akar róla többé?

Az utóbbi években ugyanis egyre több olyan bűncselekmény történik a kontinensen, melynek megfelelő arányú büntetésére egész egyszerűen nincs felkészülve a modern Európa. Ott van például a diákokat tucatjait lemészárló norvég ámokfutó, de egyre több a terrorcselekmény is, míg a büntetés minden esetben legfeljebb tényleges életfogytiglan lehet. Nem biztos, hogy a legtoleránsabb ember zsebében ezúttal sem nyílik ki az a bizonyos bicska, s talán az igazán liberális országok polgárai is latba vetették már annak gondolatát, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetőit súlyosabban kellene büntetni valamiképpen.

A halálbüntetés ugyanakkor nem megoldás, s ezt Nyugatabbra pontosan tudják. Az Európai normákkal egész egyszerűen nem lehet összeegyeztetni a szemet szemért, fogat fogért elvet. Ellenben valami nagyon fortyog odabent, s bár megoldási javaslatok egyelőre nincsenek a komplexebb büntetésformákra, az igény egyre nagyobb lesz valami többre. Gondoljunk csak bele: most indulunk kollektíve az Iszlám Állam ellen.

(Címlap: a kép illusztráció!)

civilhetes.net

Böcsödi Gergely, 31 éves kajászói gazdát 1 millió 324 ezer forint kártérítésre, valamint 80 ezer forint perköltség megfizetésére ítélte a bíróság a Székesfehérvári törvényszéken.

Az ítélet jogerős.
A gazda kálváriája példaértékű és elgondolkodtató.

Böcsödi Gergely 2012-ben beadott egy földhaszonbérleti pályázatot, mellyel szerette volna megnyerni a Kajászó határában fekvő, 64 hektáros földterület bérleti jogát.
A fiatalember nem nyert, amivel az ég adat világon semmi problémája nem volt, hiszen egy jogállamban nincs garancia arra, hogy bárki is nyerjen egy pályázat során. Egyenlő feltételek mellett egyenlő elbírálásra számíthatnak a gazdák is, ha minden rendben működik.

A szóban forgó 64 hektáros földet is magába foglaló egész területet bérleti jogát azonban nem egy másik arányos versenytárs, hanem Mészáros Lőrinc, Felcsút fideszes polgármestere, illetve közeli barátja, a vállalkozó Kiss Árpád nyerte meg. Nem tévedés: az akkori eredmény alapján minden föld művelési joga az övék volt a Fejér-megyei település határában.

Forrás: atv.hu

Böcsödi a gyanús döntés ellen még 2012 őszén egy jelképes földfoglalással tiltakozott, melynek folytatásaként 2013 áprilisában egy 24 hektáros földterületet napraforgóval szántott be. A bíróság száraz jogi formulák közebiktatásával illegális földfoglalásért most közel másfél millió forintra büntette a gazdát.

A bíróság csupán annyit említett meg az ügy hátterével kapcsolatban, hogy a tiltakozásra legális megoldást kellett volna választania, tettével azonban a tulajdonos, tehát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonjogait megsértette.
Arra is felhívták Böcsödi figyelmét, hogy alapvetően jól járt, hiszen az NFA eredetileg 5 és fél millió forint megfizetésére kívánta kötelezni a földfoglaló gazdát.

Böcsödi Gergely kissé megtörten nyilatkozta a tárgyalást kövezően, hogy nem adja fel a harcot.
A kormány korábban azt ígérte, hogy földekhez juttatja a fiatal gazdákat, ennek ellenére a tűz közelében sütögető vállalkozóknak osztja szét a területek bérleti jogait.

Most gyűjtést szerveztek a környékbeli gazdák, hogy segítsenek Böcsödinek kifizetni a bírságot.

(Címlap: Böcsödi Gergely - a kép forrása: feol.hu)

civilhetes.net

Találkozik a „magyar” tej GMO-val? Egy komplett baromság analízise.

100% magyar alapanyag

Az első dolog, amit meg kell határozni, hogy hogyan jön létre az alapanyag. A jó magyar tejet, Holstein-fríz, vagy annak keresztezésével létrejött állományok állítják elő. A Holstein-fríz egy észak-amerikai fajta, amelyet az 1970-es években kezdtek keresztezni hazánkban a magyartarka állományokkal termelésjavítás miatt, tehát a tehén genetikailag nem magyar.  
A magyar földet külföldi traktorok, ekék, tárcsák és, vetőgépek művelik, a világ permetezőszereit fújják ki, orosz gázból készült nitrogén trágyával, import káliummal és foszforral műtrágyáznak.
A tömegtakarmányát amerikai, német és holland kukoricafajták termesztésével állítják elő, amelyet német Class vagy amerikai Jhon Deere, és más nyugati silókombájnok takarítják be, és német, olasz teherautók szállítják a silótérbe.
A szemes kukorica előállítása ugyancsak külföldi gépekkel és fajtákkal történik.   
A szója nagyon kis részben hazai, ami GMPO mentes, döntően GMO-s brazil , éppen ezért hazug, ami a GMO körül zajlik itthon. Nagyon nagy valószínűséggel a dobozra ráírható, hogy GMO-s! Ismereteim szerint az amerikaiak vagy japánok átlagéletkora magasabb, mint a magyar, pedig ők már évtizedek óta fogyasztanak GMO-s termékeket.
A gázolaj orosz.
Az áram, ami a technológiákhoz kell, részben magyar erőművekből jön orosz gázból, magyar lignitből és orosz atomból.
A teheneket holland és francia fejőgépek fejik. A csövek orosz, svéd és egyéb acélokból vannak. A tartálykocsi, ami szállítja Európa valamelyik termékét, a feldolgozó gépek, német, olasz, holland, francia gyártmányúak, a csomagolóanyag orosz gázból vagy kőolajszármazékból készülnek, vagy finn és magyar papírból, a TETRA PAK svéd gyártmány.
Szóval az egész egy igazi európai együttműködés. A föld magyar, amelyen a termelési folyamatok zajlanak és az épületek állnak.

100% magyar munkahely

Annyiban igaz, hogy a dolgozók itt dolgoznak, az adót itt fizetik utánuk.

100% Magyarországon adózott termék

Igaz.
A doboz reklámja jól igazolja azt a zárt és értelmetlen gondolkodást, ami a nemzetközi együttműködést és munkamegosztást jellemzi. Sokkal fontosabb a hazai íz, a hagyomány, hangsúlyozása, mint a termék eredete.
Meggyőződésem, hogy 2000 méter magas hegyek teheneiből kifejt tejből tisztább alapanyagot kapnak, mint a hazai nagyüzemi, vagy ipari biogyárakból. A tehenek genetikai képessége a végtelenig ki van zsarolva, éppen ezért viszonylag rövid az életszakaszuk, de hatalmas a termelésük, e rövid életszakasz alatt.

Gondolkodj magyar és légy nyitott!

civilhetes.net

200 napja nem tudjuk, hogy Vida Ildikón kívül kik azok a tisztviselők, akiket kitiltottak az Amerikai Egyesült Államokból.

200 kibaszott napja nem tudjuk, hogy ki a másik öt lapító, aljas, rohadék, kitiltott tisztviselő.

Ilyenkor bezzeg nem játsszák a törvények rettenthetetlen őreit...
Ilyenkor bezzeg nem a maguktól elszállt, tévedhetetlen Hivatali Atyaúristenek…
Ilyenkor kussolnak és lapulnak, mint szar a fűben s immár fél éve zabszemmel a seggükben imádkoznak azért, hogy merüljön már a picsába feledésbe ez az egész fárasztó, tetves történet.

200 kibaszott napja nem történik semmi...

Már ők unják...
Már szinte ők méltatlankodnak,  hogy milyen nyomasztó számukra ez az egész  hacacáré...
Ők nem szoktak hozzá az ilyesmihez. Ők nem erre szocializálódtak. Ez nem az ő világuk...

200 kibaszott napja nem szólalnak meg...

Alapesetben természetesen nem ők azok, akik a kurva, betarthatatlan adótörvények miatt piti, gagyi trükközésekbe kényszerített kisvállalkozóként éjszaka idegbetegen, leizzadva forgolódnak az ágyukban, mert csupán a hatalom úri jókedvén múlik, hogy tönkreteszi-e őt, avagy (átmenetileg) megkegyelmez neki. Most a hóhért akasztják. Azaz -miket beszélek- lófaszt sem akasztják a hóhért... A hóhér köszöni szépen elég jól elvan, csak néha-néha eszébe jut ez a faszom, indiszkrét történet és akkor felforr az agyvize, hogy ez az aljadék, senkiházi, pór csürhe, ez az analfabéta, gyökér, tapló nép, hogy jön ahhoz, hogy őt bármilyen kritikával is illesse. Hogy őt egyáltalán a szájára vegye. Hánehogymá!!! Hát a fasz kivan, de tényleg...

Fél éve, minden egyes kibaszott napon azzal a tudattal ülnek be a kibaszott hivataluk kibaszott íróasztala mögé és úgy veszik fel a kibaszott zsíros fizetésüket, hogy sunnyogva köpik szemen azokat a törvényeket, amelyek legapróbb, rohadék betűje megsértéséért a kisembert bezzeg azonnal felelősségre vonják, agyonbírságolják, tönkreteszik, keresztre feszítik. Azonnal elveszik a pénzét, az autóját, a házát, no és ekkor már a gyerekét is, mert hajléktalannak az nem dukál. Akkor sem, ha ő szülte. Széttépik a legszentebb köteléket. Habozás nélkül. Szemrebbenés nélkül. Hidegvérrel. A pénzért… S e pillanatban már az életét is elvették, mert ami ezután marad neki, az már nem az. Az már csak vegetálás, aminek csupán egy célja van. Az hogy a fizetésének felét élete végéig lecsipegetve, tovább tudja tömni kapzsi és gátlástalan Urai feneketlen zsebeit. Ezért hagyják életben. Hogy termelje a hasznot, mint hajdan az örök sötétségtől megvakult bányalovak, amelyek élve soha nem kerültek fel a napfényre. Mi is igavonó barmok vagyunk és annak is néznek minket. Soha életünkben nem pillanthatjuk meg a szűretlen, életet adó napfényt. Az csak az Urainknak jár...

200 kibaszott napja nem vállalják fel a bűneiket...

S közben morgolódnak. Méltatlankodnak. Dúlnak-fúlnak. Ők kikérik maguknak a sprőd gyanúsítgatást. A vádaskodást. A kocsmai hangnemet. Az alpári stílust. Az nem az ő szintjük. Mert ők önérzetesek. Nekik kijár a tisztelet. Mindenkor. Feltétel nélkül. Nekik kijár az ártatlanság vélelme. Melynek rapid és hiteles megállapítására ugyan ki más is lenne alkalmasabb, mint pont a feddhetetlen Vida Ildikó, az igazmondásáról elhíresült Varga Mihály, a kérlelhetetlen Polt Péter, vagy a tisztességben megőszült Pintér Sándor. Avagy maga Geci. A nagybetűs tulajdonnévvé átlényegült jelző. (Excusez moi! Nem mi mondjuk! Ohh, nekünk ugyan eszünkbe nem jutna ilyesmi. Az autentikus információ a vele harminc éve szoros kapcsolatban álló ősrégi harcostárstól származik. Ő már csak tudja... Ugyan, hogy jönnénk mi ahhoz, hogy kétségbe vonjuk azon kebelbarát szavait, akit három évtizeden át maga a Nemzet Miniszterelnöke tüntetett ki megtisztelő és örökös bizalmával...) Tehát Geci...

Még plasztikusabban: őexcellenciája GECI… Aki errefelé, ezen az ázsiai nomád, retardált, szájbakúrt félgyarmaton az élet és halál ura.  Őket valóban megilleti a tisztelet. Őket csupán abban az esetben lehetne fasszopó, rohadék, senkiházi, mocskos patkánynak nevezni, ha uralkodásuk miatt, ha lopásaik miatt, ha egyetlen egy feleslegesen felépített kibaszott stadionjuk miatt ebben a nyomorult országban csak egyetlen egy éhező kisgyerek is lenne. Ha egyetlen kisgyerek csak egyetlen este is korgó gyomorral kellene, hogy lefeküdjön. Csak ekkor. Csupán ez jogosítana fel minket arra, hogy ne Fabergé-tojásként kezeljük őket. Csakis ez esetben küldhetnénk el az egész bandát lazán, mosolyogva, lelkiismeret-furdalás nélkül, a francia főúri szalonok etikettjéről megfeledkezve a bárcás, büdös, kurva anyjukba. Ekkor viszont -par excellence- kötelező jelleggel...

Goodfriend… A "Jóbarát"... A titokzatoskodó - a sztoriból már kilépett- amerikai ügyvivő... Akiben annyian bíztunk. Aki csupán pár millió bizakodó embert baszott át. Annak a mesebéli szuperhatalomnak a képviselője, amely két hordó olajért nem haboz nehézbombázókkal exportálni a „demokráciát" bárhová... Amely két hordó olajért az öreganyját is megbaszná a ravatalozón.Olyankor bezzeg nincs 7750-es elnöki proklamáció. Olyankor buja pénzszag van.

Goodfriend barátunk! A fél karunkat adtuk volna azért, hogy becsússzon egy szerkesztőség redvás postaládájába egy kurva boríték. Nevekkel, kapcsolatokkal, adatokkal, összegekkel, számlakivonatokkal... Bíztunk benned. Belengetted előttünk a reményt... Hogy túlcsordul esetleg a pohár. Hogy azt mondja tízmillió birka, hogy „elég”! Hogy véget érhet ez a rohadt lázálom. Aztán úgy hagytál minket... Angolosan távoztál. Leléptél, mert itt ugyanúgy nincs két kibaszott hordó olaj, mint Észak-Koreában. Ilyen helyekre nem muszáj vinni az áldott demokráciát. Az olyan helyeken, ahol nincs két hordó kurva olaj, ott nem baj, ha korrupt a hatalom. Nem baj, ha éheznek a gyerekek. Hááát… Kedves Goodfriend-pajtás... Próbálok Viktoriánus-korbéli, decens úrinőként, árnyaltan fogalmazni... Plíz, szopjál lovat, te balfasz!

200 kibaszott napja nyálkásan tekergő, bűzös csúszómászóként élik életüket...

Fél éve falaz nekik a mindenható atyaúristenünk, a tolvajok királya, Geci, falaz nekik a magyarul is csak alapfokon makogó Vida, a lófejű, hazug Varga Mihály, a sunyi, feminin, szolgalelkű Polt Péter, a ragyás gengszter, Pintér, az opportunista nulla Trócsányi s a trottyos, vén szarházi Rubovszky. Falaz nekik a NAV, rendőrség, az Állami Számvevőszék, a TEK, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Ügyészség, a KEHI, az MTVA, meg az összes egyéb rohadék, buzi, kurvaanyja sóhivatal. Tán még a Vágóállat- és Hús Terméktanács is. Az egész tetves, szájbabaszott államapparátus, a komplett Antiochiai Szent NER rejtegeti ezt az öt fasszopó bűnözőt. Az egész pokolravaló bagázs az idő múlását várja. És a feledésünket. Amely már annyi mocsokságukra fátylat borított. Várnak, mint dögevők az áldozatuk haláltusájára...

A tetves kuplerájuk totális átvilágítására bezzeg elég volt egy hétvége. Elég volt 2 geci nap. Ahhoz, hogy előmásszanak a föld alól ezek az aljas, senkiházi csótányok, arra a 200 sem elég.

200 kibaszott napja kussol ez az öt szarházi, gerinctelen, korrupt féreg...

Csillag Dezsőné? Somos Katalin? Dávida Marianna? Varga Árpád? A titkárnő?? A portás???

Ne legyenek kétségeink, meg fogják úszni. Soha nem fogjuk megtudni, kik ők. Soha a büdös életben nem fogja őket retorzió érni amiatt, hogy milliárdokat tüntettek el. Melyek nagy része vagy a gazdáik zsebébe vándorolt, vagy az övékbe. Maradnak a szájbabaszott íróasztalaik mögött, amelybe mély barázdákat vájtak már kapaszkodó körmeik, maradnak a beosztásukban, néha előléptetik őket, néha csurran-cseppen pár tízmilliócska, aztán pár szerény százezret havonta még felmarkolva szépen elmennek tanácsadónak, vagy felügyelő- bizottsági tagnak valami szép, hangzatos nevű "Nemzeti" nagyvállalathoz, netán elballagnak nyugdíjba és évente körbeutazva a bolygót, élnek békében, amíg meg nem halnak...

Akkor rövid, érdemeiket méltató újságcikk jelenik meg róluk, a gyászoló hozzátartozókat együttérzésükről biztosítják az ugyanazokba a rohadt íróasztalokba, ugyanúgy elfehéredő ujjpercekkel kapaszkodó rohadt utódaik, rövid híradásban megemlékezik róluk a köztelevízió, pár pillanatra elsötétül a képernyő és gyermekeink -akik soha nem tudják meg, hogy pont ezek lopták el tőlük a jövőjüket- megilletődve gyászolják őket. Elment egy fontos ember...

Ezek soha nem buknak le. Soha nem szankcionálják őket. Ez a hatalom hálája azért, hogy fenntartások nélkül nyalják gazdáik seggét. Hogy ők a hatalom kinyújtott csápjai. Hogy nélkülük nem lenne fenntartható ez az embertelen pénzszivattyú. Ezek az ő Júdás-ezüstjeik...

Ezek söpörnek le padlásokat Rákosinak, ezek érkeznek meg hajnalban a fekete Pobedával, ezek tépnek le körmöket az Andrássy u. 60-ban, ezek mennek el TEK-esnek, NAV-osnak, ügyésznek, rendőrnek, tahó közterület-felügyelőnek, a korrupt, gátlástalan hatalom hivatásos felszopóinak. Ehhez nem kell elhivatottságtudat. Ehhez patkánylélek kell... Magyarázatuk kézenfekvő: "Parancsra teszem". Reakciónk hasonlóképpen: "Baszd telibe a kurva anyádat!"

Miattuk agonizál ez az ország. Miattuk van szétrohadva a lelke...

"Az Adóhatóság nem tartja életszerűnek...". "A NAV abból a következtetésből indul ki...". "A NAV kétségbe vonja...". "A NAV nem tudja figyelembe venni...". "A NAV elutasítja...". "A NAV cáfolja...". "A NAV úgy határoz...". Közkedvelt szófordulatok, melyeket kényük s kedvük szerint alkalmazva, nap mint nap döntenek emberekről, sorsokról, életekről. Úri jó-, avagy kevésbé jó kedvüknek megfelelően... A tények és a valóság korrekt mérlegelése csak ritkán bonyolítja véleményalkotásukat. Retteg tőlük mindenki s ők élvezik korlátlan hatalmukat. Kéjesen lubickolnak benne. Elélveznek tőle… Soha nincs lelkiismeret-furdalásuk. Nekik lelkük sincs. Élet és halál urai ők. Istenek...

Ám ez esetben, amikor a saját bűzlő irhájukról van szó, mily kegyes nagyvonalúsággal s mily nevetségesen szánalmas, lihegő igyekezettel tuszkolják be a szőnyeg alá a Csomolungma-méretű szarkupacot. Ó, mily gálánsan megengedők is tudnak ők lenni... Mily rugalmasak... Mily empatikusak... Mily szenzitívek… Csoda történt! Hirtelen emberré váltak...

Törvényekkel szembemenő, a „megállapított” adóhiány függvényében premizált adórevizori túlkapás? Nem gond! Ja, hogy közben tönkrement, idegileg beleroppant, belebetegedett az érintett? Ugyan, ki nem szarja le? Vörösiszap-katasztrófa, melynek helyszínét napokkal előtte ellenőrizte fél tucatnyi zabhegyező hatóság? No és?! Évekig az összes illetékes, geci hivatal szeme láttára folyó gyermekmolesztálás? Nincs felelős. Uniós normákat messze túlszárnyaló arzénos és nitrátos ivóvíz megyényi országrészeken? Oszt akkor?! Hosszú évtizedek óta a talajvízbe szivárgó mérgek és rothadó hordók tele robbanásveszélyes anyagokkal a főváros közepén? Közöd hozzá?! Idióta jogszabályok miatt befóliázott kirakat mögött kirabolt vagy lemészárolt trafikosok? Hát, ez van... Nem létező lepkék pusztulása miatt kirótt milliárdos bírság? Bocsika! Kihallgatás közben agyonvert gyanúsított? Hoppili! Impotens hatóságok tötyörgése miatt fel nem számolt, rákkeltő azbeszt-telep, ahonnan a szél évek óta okádja a környékbeliekre a halált? Ugyan-ugyan, más "hatáskör". Ezrével ilyenek. Naponta.. Ez az ország sok-sok ilyen ciánkapszulából épül fel. Lassan mindenkit felőröl. Megnyomorít. Megöl. Ez az ország élhetetlen. Ezért menekül innen mindenki. A maradék meg itt pusztul el..

200 kibaszott napja takargatják a pofájukat ezek az aljadék, rohadt, AVH-s, dögevő hiénák...

Ezeket soha nem vonják felelősségre. Ebben a nyomorult, elbaszott, tetves országban ez nem divat. Itt a következményekkel csak a kisembernek szembesülnie. Neki viszont mindig... Az ő esetében nincs pardon. "A szabál az szabál..." Az embertelen szankciók őt mindig utolérik. Könyörtelenül. Kíméletlenül sújtanak le rá. Ezek a senkiháziak viszont mindig megússzák...

Hülyének néznek minket. Átbasznak minket. Nap mint nap. S közben a bárgyú pofánkba röhögnek azzal a "rogános", bicskanyitogató, "bármit megtehetek", korcs, sátáni nyerítéssel...

S miért is ne? Birka nép, birka sorsot érdemel. Meg nyírást. Meg vágóhidat. Meg pusztulást…

Lámpa Vas

civilhetes.net