A tudósítások tele vannak mindenféle cselekedetekkel, csak arról nem ír senki, hogy milliók mit tesznek szép csendben.

A héten Gánton jártam, amikor a miniszterelnök édesapja el akarta magyarázni a többségnek, hogy mitől lesz jobb. ha építési törmelék érkezik a térségbe, egy védett terület peremére. A téma igazából nem érdekes, hiszen egy üzleti vállalkozás érdeke ütközik hétköznapi emberek érdekéve. Nap mint nap történik ilyen, azután egyezségre jutnak és szép csendben megy az élet tovább.

Gánt esete más lett, Gánt az állampolgári bátorság próbája lett az önkény öt évével szemben. Gánt nem más, mint egy apró falu a Vértes peremén, döntően sváb lakókkal. Kitelepítésekkel gyötörtek, bányát zártak es nyitottak , bauxitot bányásztak külszínről. A településnek ipari kisvasútja volt Bodajkig, majd magára hagyták a Vértes-vadon szélén. A rendszerváltás után újra éledt, minden lett, amely egy kistelepülés életéhez kell, amire a legbüszkébbek, az sok munkával megőrzött természet, ez adja hírüket és részben kenyerüket

Ezen kitérő után érthető, hogy miért nem akarnak hulladékot beengedni, még ha talán nem is veszélyes, de önmagában a tevékenység léte kockázatot jelenthet. Az igazi kockázat az Orbáni "demokrácia", hiszen ha nem engednek, akkor, ha kell Viktor törvényt módosít és nem is kell az állampolgári vélemény. Orbán Győző eddig nem így viselkedett, hiszen támogatott, segített ha kellett, de most nagyon nagy üzletről van szó, ez már nem a tisztesség kategóriája.

Ez az oka annak, hogy Gánt jelképpé válhat, az állampolgári bátorság jelképévé, ahol még a civilek ki mernek állni jogaikért és érdekeikért.

Kíváncsian várom, lesz-e büntetés!

Büki Ervin

civilhetes.net

Zúgolódik a nép, nem márciusért, hanem azért az egyszerű tényért, hogy olyan hazában élünk, amelyben ezer év után kiürült az államiság tartalma.

Büntetnek, fenyegetnek, embereket elvisznek, alapítványokat lerohannak, NAV elnököt szabadon hagynak, de 350 Ft büntetésből milliósat csinálnak, az egész így egy szuszra.

Itt van ez a bróker botrány, ahol már az állam is bujkál, a hatalmon lévő felelős másik pártot keres, az meg szemlesütve magyarázza, hogy neki semmi köze a lopáshoz. Csak arról nem beszél senki, hogy a bankfelügyeletnél, a NAV-nál, a rendőrségnél, a TEK-nél és a titkosszolgálatoknál sorba tüntették ki az embereket, jutalmakat kaptak, meg plecsniket, csak kérdést nem. A kérdés egyszerű, mit tettetek az emberek tulajdonának védelmében?

Ez a kérdés fokozható a végletekig, mert odáig jutottunk, hogy az állam jelenléte csak büntető, nem ellenőrző. Nem ellenőrzi saját magát csak az állampolgárát. Lopj egy kenyeret a boltból. Azonnal elkapnak, bilincsben visznek és rögtön ítélnek. Lopj egy bankot, otthon ülhetsz nyugalomban, a büntetésed ejnye-bejnye, majd minden folytatódik, mintha semmi sem történt volna. Kikiálltjuk a cigányt bűnösnek, mert lop, de nem beszélünk arról, hogy néhány nyakkendős, simulékony, kormánysegget nyaló, többet lop néhány hónap alatt, mint az összes cigány az elmúlt ezer évben.

A cigányokat szidják és szítják az ellentétet, de a kisemberek pénzét ellopó, kötvényhamisító mocsodékokat csak óvatosan lehet mutogatni és beszélni róluk, mert ők őfelsége közvetlen szolgái, stadion építők és állami feladatokat ellátó, népnyúzó, mocskos fajzatok. Ki kér bocsánatot a cigánytól, azért mert egy tyúkért jobban meghurcolták, mint ezeket 210 000 000 000 forintért? Minden magyar állampolgártól 21 000 forintot loptak, csak a Quaestorok. Nincs állam, mert ha lenne, akkor ezt nem engedte volna, nincsen vezetés, mert parolázott velük. Nincs más csak az elkeseredés és a félelem. Mi történhet még velünk?
Tisztelt Hölgyeim és uraim, ideje lenne komolyan venni azt, amit csinálnak!

(Fotó: 444.hu)

Büki Ervin

civilhetes.net

Az olyan elmaradott megyékben, mint Szabolcs, úgy tűnik, hogy megpecsételi a kormány a szegények sorsát azzal döntéssel, melynek értelmében az eddigi 100 milliárd forint helyett csupán 30 milliárdot kaphatnak majd az önkormányzatok a szociális „segélyek” kifizetésére.

Így lényegében megszűnhet a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, a ma már nem így nevezett önkormányzati segély, de még az óvodáztatási támogatás is.

Míg a nagyobb városokban, így például Debrecenben a továbbiakban is megmaradnak az időseket és a rászorulókat támogató, állami alapú kertek, azok mértéke és jellege nem csökken, addig a kisebb települések önkormányzatai elé lényegében megoldhatatlan feladatot állít a kormány, hiszen a Hajdú-Bihar- és Szabolcs-megyei vidékeken a legnagyobb probléma mindmáig a szegénység kérdése.

Magyarország elmaradott területein nincsenek munkahelyek, így akik tehetik, elköltöznek máshová. Azonban az ottmaradottak számára az egyetlen esélyt a túlélésre az önkormányzati támogatások csekély összege jelenteti.

Míg eddig elkülönített összeget kaptak a kisvárosok, a községek és a falvak a szociális juttatások kifizetésére, addig a döntés hatályba lépésétől kezdve működésükre fordítandó pénzükből kell valahogyan kitermelniük majd a segélyeket. Mindez egy kisváros számára éves szinten körülbelül 30 millió forint kiadást jelent.

Szerencsésebb helyzetben vannak azok az önkormányzatok, melyek számolhatnak a településen működő vállalatok és cégek iparűzési adójából befolyó összegekkel. Azonban a veszélyben lévő vidékek egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy alig, vagy egyáltalán nincsenek olyan vállalkozások, melyek területükön kívánnának telephelyet fenntartani.

A Fidesz makacsul érvel a „munka nélkül megszerezhető jövedelmek” ellen. Ellenben a települések megszorítása minden tekintetben csak súlyosbíthatja azt a helyzetet, amit elviekben a döntés igyekezhetne megoldani (ha van egyáltalán ilyen törekvés).
A kormány leendő döntésével elengedi az igazán rászorulók kezét, s akár anarchisztikus állapotok kialakulására is számítani lehet majd a legszegényebb vidékeken.

(A kép illusztráció! - Forrás: sajogalgoc.hu)

civilhetes.net

Az utóbbi hónapokban szinte hatványozódott a menekültek száma hazánkban, akik a zöldhatáron átjutva, Budapesten keresztül szeretnének nyugatra menekülni a kilátástalanság elől.

Ma már hétköznapi látványt nyújtanak a Keleti, vagy épp a Nyugati pályaudvarról sorokban induló, menekültekkel telezsúfolt rendőrségi kisbuszok.

Tavaly év végén lényegében zavartalanul jutottak át sok ezren hazánk területén, több mint egy hónapon keresztül, sikeresen felszállva a fővárosból induló, reményeik szerint az „új világba” tartó vonatszerelvényekre.

A rendőrség és a menekültek közötti küzdelem elkeseredettsége mostanra inkább rutinná változott. A rendőrök többsége sem éppen szívesen végezte a feladatot, hiszen sokszor kisgyerekes családokat kellett megfosztaniuk annak reményétől, hogy ezúttal végre sikerül eljutniuk a hőn áhított Münchenbe, vagy máskor épp Ausztria valamely városába. Aztán beletörődtek a munkába.
A menekülni vágyók azonban egyáltalán nem hajlandóak a beletörődésre.

Nemrégiben előfordult olyan is, hogy bár a rendőrség ma már az illegálisan nálunk tartózkodók közül a legtöbbeket sikerrel megállítja, egyszerre hatvan menekültet szállítottak le egy vonatszerelvényről az utolsó pillanatban.

Sokan buszokkal, illegális, de gyakran még hivatalos taxijáratokkal is megpróbálkoznak. A taxisok is egyre jobban figyelnek, hiszen egy sofőrnek néhány hete csupán nagy nehezen sikerült bebizonyítania a hatóságoknak, hogy nem embercsempész, hiszen fogalma sem volt arról, hogy  Budapest-Sopron fuvarjának lényege egy menekülési kísérlet.

Sokan betegen, kimerülten, de emberfeletti erővel rohannak nyugat felé. Nehezen összekuporgatott pénzük épp arra elegendő, hogy valamiképpen eljussanak úti céljukig, ha azonban visszafordítják őket, kezdhetik elölről az egészet. És bizony elölről kezdik.

Már hivatalosan elismert halottja is van a szélmalomharcnak. Egy kétéves koszovói kislány tüdőgyulladásban vesztette életét menekülés közben.
A rendőrök és a határőrök szerint sokakat magas lázzal és a végkimerültség határán sikerül csak elfogni.
Az emberek közül sokan már harmadik, negyedik alkalommal indulnak útra ismét, hátha ezúttal sikerül majd.
Talán fogalmunk sem lehet a híradások alapján, hogy milyen ma, a 21. században, 2015-ben, Koszovóban állampolgárnak lenni...

(Fotó: origo.hu)

civilhetes.net

A szerdán megtartott kormányülés eredménye többek között az lett, hogy a boltok vasárnapi zárva tartásának ügyében az alapvetésekhez képest is szigorítást szavazott meg a Fidesz-KDNP.

Ennek értelmében azon kiemelt területeken sem lehetnek nyitva a bevásárló egységek, melyek környékén hétvégente kimagaslóan jelentős a turistaforgalom.

Giró-Szász András közölte, hogy a világörökségi területeken sem engedélyezik majd, hogy boltok tartsanak nyitva vasárnaponként, így például Buda frekventált városrészeiben is lehúzhatja a redőnyöket a boltosok jelentős része, hiába, hogy forgalmuk tetemes hányadát szombaton és a vasárnap bonyolítják.
A kormány újfent a dolgozók pihenési lehetőségére, s annak tiszteletben tartására hivatkozik.

Mindebből többek között az is következik, hogy hazánk kiemelt turisztikai központjaiban a turisták alig találnak majd olyan helyet, ahol vásárolhatnának, ez pedig idővel akár komoly turistaforgalom-visszaesést, illetve jelentős bevételhiányt generálhat. Csak idő kérdése, hogy mindezen jelenségek mennyi idő múltán fejtik majd ki mérhető és jól érzékelhető hatásukat oly mértékben, hogy a döntés megalkotói is érzékelhessék: a megoldás egész egyszerűen őrültség.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség csütörtöki sajtóközleményében arról számolt be, hogy a nyitva tartást ugyan szüneteltetni kell vasárnap, azonban olyan tevékenységeket továbbra is végezhetnek majd a dolgozók a hét utolsó napján is, mint az árufeltöltés, vagy a leltározás, illetve minden egyéb olyan munkafázist, melyhez nem szükséges kinyitni a boltot a vásárlók számára.
Kérdés persze hogy ez mennyire vigasztalja majd a boltosokat.

Továbbá az is kiderült, hogy a vasárnapi 100%-os bérpótlék csak azon boltok alkalmazottainak számára lesz kifizethető, akik az időnként vasárnap is nyitva tartó boltokban dolgoznak. Így a napokban elfogadásra kerülő törvény szerint a vasárnap is rendszeresen nyitva tartó egységek (mert lesznek ilyenek is) alkalmazottai csupán 50%-os pótlékkal számolhatnak majd.

civilhetes.net

Egy Nógrád-megyei cég megközelítőleg 420 millió forint kárt okozott egy gondosan megszervezett költségvetési csalással.

A vállalkozás külföldről behozott betonacélt értékesített az itthoni piacon, minek során  fiktív számlás adás-vétellel igyekezett túladni portékáján.

A bűnszervezetre a NAV emberei csaptak le a minap, miután látókörükbe került a tizenhárom fős csoport.
A betonacélt valójában Lengyelországból, Ausztriából és Szlovákiából hozták, tehát az Európai Unió területéről. Egy különleges precizitással megtervezett fiktív számlaláncolat kiállításával gyorsan értékesítették az árut, ráadásul egy olyan hazai (Pest-megyében székelő) betonacéllal foglalkozó vállalkozásnak, mely a gyanú szerint pontosan tudta, hogy mi folyik a háttérben.
A Pest-megyei cég acélszereléssel és értékesítéssel foglalkozik, így eleinte nem tűnt fel a hatóságoknak, hogy valami nincs rendben. A jelentős forgalombonyolítás jellemző volt alapvetően is, így nem szúrt szemet, hogy az átvett betonacél egy része – amint utóbb kiderült – sáros.

Az átvevőcég igen sok munkával rendelkezett, ezért kifejezetten jót tett működésüknek, hogy végeredményben adómentesen vásárolhatták a látszólag magyar, valójában külföldi építőanyagot.
Úgy tűnik, jobban megérte volna megmaradni az egyébként is komoly bevétellel járó, de legális munkánál, hiszen a hatóságok azonnali jelleggel mintegy 100 millió forint vagyonelkobzást ítéltek végrehajtandónak az érintettekkel szemben...

A vád az ilyenkor szokásosnak mondható, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás.
Valószínűleg az elkövetők sem hitték volna, hogy egy kis „számla-játék” ilyen súlyos következményekkel járhat.

Még becslések sem állnak rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy vajon hány cég csalhat hasonlóképpen a határok megnyitása óta. A NAV időnként látványos rajtaütéssel demonstrálja munkáját, ugyanakkor be nem vallottan, valójában tehetetlenek a jelenséggel szemben.

Amennyiben bizonyosságot nyernek a vádak, a jelenleg még gyanúsítottakként aposztrofált ügyeskedők akár fejenként tíz évet is kaphatnak.

civilhetes.net

Az Európai Bizottság egy március 12-i, csütörtöki közleményében bejelentette, hogy mélyreható vizsgálatot indítottak a Magyarországon tavaly bevezetett reklámadó ügyében.

Az uniós támogatások a reklámadó hatályos szabályzása közötti összhangot fogják vizsgálni.

Az Európai Unió azt szeretné kideríteni, hogy a reklámadó nem jelenthet-e aránytalanul nagy előnyt bizonyos vállalatok számára, köszönhetően annak, hogy az adókulcs 0% és 50% között van, így a mozgás és az eltérés óriási különbségeket szülhet.
A testület a vizsgálat idejére felszólította a kormányt, hogy inaktiválja a progresszív adókulcsot, hiszen addig, ameddig nem bizonyosodik be, hogy működése nem rúgja fel a versenyszabályokat,  nem engedhetik működni.
A vizsgálat a bizottság szerint nem jelenti azt, hogy a reklámadó magyarországi variánsa feltétlenül jogszabályba ütközne, azonban a teljes és mélyreható kivizsgálás ebben az ügyben elkerülhetetlen.

Jelen pillanatban két eljárás is folyik hazánkkal szemben az Európai Bizottság irányából, melyek egyike versenyjogi, míg a másik adójogi vonatkozású. Lázár János ennek kapcsán említette, hogy a kormány a reklámadó módosítását tervezi márciust követően.
Talán ráéreztek a dolog súlyára a kormányon belül is, hiszen egy esetleges szankció elkerülése igencsak közös érdekű célnak mondható, hiszen bizonyos uniós források megvonása láncreakciót indíthatna el.
Lázár arról is beszélt, hogy a bizottság döntése határozza meg a módosítás mértékét, amit azonban legkésőbb április végéig szeretnének elfogadni, majd eszközölni.

A bizottság elsősorban azzal indokolja a vizsgálatot, hogy határozott véleményük szerint az egyenlő versenyfeltételeket az Unión belül a médiapiacon is meg kell teremteni, illetve tiszteletben kell tartania annak elemeit valamennyi tagországnak.

A lényeg tehát, hogy egyetlen országban sem nyílhat lehetőség arra, hogy bizonyos cégek a médiában a többieknél nagyobb előnyre tehessenek szert az adókulcsok szabta „egyéni” határoknak köszönhetően.

(Fotó: parameter.sk)

civilhetes.net

Mind a Buda-Cash Brókercég, mind a DRB Bank jelentős pozícióban lévő vezetői számára eljöhetnek a legrosszabb idők a közeljövőben.

Ha az érintettek nagy része pert indít, a néhány héttel ezelőtt még súlyos tíz-, vagy akár százmilliókat birtokló egyének elveszíthetik magánvagyonukat képező utolsó ingóságaikat is.

Nem csupán büntetőeljárásról lehet szó immáron, hanem egyénileg indítványozott kártérítési perek végtelennek tűnő halmazáról is. A DRB bankcsoportot képviselő ügyvédet, Magyar Gábort mind ezidáig kétszáznál is több károsult kereste fel, s a szám gyorsan és jelentős mértékben növekszik az idő előrehaladtával.
Ha bebizonyosodik, hogy a brókercég vezetői bűncselekményt követtek el, illetve oly módon bántak a rájuk bízott pénzzel, hogy azzal kapcsolatban felelőtlenséget állapíthat meg a bíróság, saját vagyonukkal is felelniük kell hibáikért. Minderre a tavaly életbe lépett Új Polgári Törvénykönyv szolgáltat lehetőséget.

A Buda-Cash felszámolását már hivatalosan is elrendelték a múlt hét közepén, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a cég vagyonából mekkora mértékben valósítható meg a kártérítések kifizetése. A probléma abból fakad, hogy több ezer befektetőről és ügyfélről van szó, akik közül csak azokat a károsultakat tudja kártalanítani a Befektetővédelmi Alap, akiknek a Buda-Cashnél tárolt pénze nem haladja meg a 6 millió forintot. Mindenki más az ügy eddigi állása szerint elveszítette a pénzét, így azt peres úton kell visszanyernie az érintettektől.

Azok számára, akik DRB bankfiókban tároltak pénzt, valamivel „egyszerűbb” dolguk lehet, hiszen az említett Befektetővédelmi Alapból 30 még millió forintig kártérítésre lehetnek jogosultak a jelenlegi információk szerint.

Az is problémát jelent, hogy a Buda-Cash pénzéből először a ki nem fizetett munkabéreket és a felszámolói díjat kell rendezni, s csak ezután következhetnek a banki károsultak.

Mindebből érthető módon következik, hogy jelenleg az ügyben károsultak a vezetőket igyekeznek perelni, mert így még talán lehet némi esélyük a kártérítésre.

(Fotó: napi.hu)

civilhetes.net

Háborúba megy a magyar!

A zavaros ország értékelő beszéde után, gecizés közben a III/III-as ügynöki tevékenységgel vádolt miniszterelnök kívül keres olyan ellenséget, amely méltó lehet arra, hogy a zavaros belpolitikai helyzetét részben kiegyensúlyozza. Erre kitűnően alkalom a Szíriában zajló háborúban való részvétel. Ez egy olyan terület, ahol nagy valószínűséggel meghal valaki.

Mi kell egy hatalmon lévő kormánynak, ha a hatalma megkérdőjeleződik: háború! A háborúnak vannak hősei, élők és holtak!

Az élőket ki lehet tüntetni, a holtakat pedig nagy díszelgés közben eltemetni. A legfontosabb, hogy folyamatosan lehet a médiában szerepeltetni és szerepelni.

Ezért kell 150 katonát kiküldeni, nem pedig azért, mert ezt kérik a szövetségeseink. A szövetségeseink azt kérték, hogy ne építsük meg orosz pénzből Paksot, ne legyen Déli-Áramlat, ne legyen illiberális demokrácia, ezeket a kéréseket nem hallottuk meg, mert logikusak és célszerűek voltak a haza szempontjából, de nem Orbán szempontjából.

Háborúba megy a magyar, földrajzilag távoli helyre, olyan szerepkörbe, ami ugyan kockázatos, de szerepében megalázó. Veszélyes posztokon lesznek a katonáink őrök, éjjeli őrök, olyan alig katonák, akik teljesen célpontok lesznek, akkor, amikor Orbán itthon díszeleg.

Sajnálom őket és magunkat, hogy egy nevetséges szerepbe betolva kell végezni a szolgálatukat!

(Címlap: Magyar katonák Irakban - Fotó: mno.hu - A kép illusztráció!)

Csiripa Sándor

civilhetes.net

Bénaság a Magyar polip – A posztkommunista maffiaállammal szemben!

Az elmúlt időszakban több országban láttam a feltörő, vagy törekvő baloldal sikerét és munkáját. Megújult büszke csapatokat!

Itthon sajnos más a helyzet, mert a baloldalon jelenleg nem látható tíz olyan politikus, akik képesek lennének az egyéni ambícióikat, a köz érdekében visszafogni, ezt még tovább súlyosbítja az egyes politikusokat érintő hitelességi probléma. Mivel ma Magyarország politikai „elitjének” alapgondolata az egyéni sikerre alapozott cél elérés, ezért szinte kizárt az együttműködés.

Mivel nincs csapat, csak többé és kevésbé leamortizált, valódi bemutatható teljesítménnyel nem rendelkező egyének halmaza, ezért a magyar társadalom rendkívül kiszolgáltatott és veszélyes helyzetben van, mert kiszámíthatatlan az Orbán utáni korszak.

Orbán bukása, így is, úgy is idő kérdése, ma úgy érzékelhető, hogy ez az idő rövid lesz, legkésőbb 2018-ban. Ez az időintervallum a politikában szinte mérhetetlen, tehát az ellenzéknek maximum van szűk két éve arra, hogy felálljon, világos érthető és végrehajtható programot hozzon össze. A siker egyik alap pillére, az odakozmáltak teljes körű kiszorítása! Ebben a folyamatban a legfontosabb peremfeltétel, hogy ennek nem generációsan kell végbemennie, hanem „érdem szerint,” a generációktól függetlenül. Nem egyszerű feladat, nem is látszik, hogy ki képes ezt végrehajtani, ki képes összefogást indukálni. Az újraépülés fontos kockázati eleme, a magyar értelmiség ballib része. Hajlamos azt elfelejteni, hogy a politika és ezen belül a politikusok teljesítménye nem független az értelmiség teljesítményétől.
Az elmúlt 12 év hihetetlen színvonal csökkenéssel járt, hiszen a megelőző időszak, elváró-cselekvő értelmiségéből, hívő-zsűriző lett. Ezt még el lehetne fogadni, ha a hit nem menne át személyek iránti szerelmi történetetekbe, ha közben tudnának hideg fejjel gondolkodni.

Sajnos ebbe a körbe tartozik a média értelmiség is, aki a szimpátiát nem a tudásból és kritikából meríti, hanem a kormány, változó színvonalú ostorozásából. Nem építi és teljesítményre kényszeríti a saját oldalát, hanem juttat és megvon egyéni ambíciók szerint.

A még részben megmaradt média nem volt képes egyetlen konstruktív gondolatra, hanem csak arra, hogy a kormányon kívüli, neki érzelmi alapon nem tetsző politikai erőt a médiából kiszorítsa vagy lehetetlenítse, (az írásnak nem része a Jobbik).

ker érdekében minden demokratikus alapon álló politikai erőnek, médiának, értelmiségnek és szavazónak önvizsgálatot kellene tartania és visszatérnie a vágyak világából a valóságba, felismerni azt, amit a Magyar Bálint által szerkesztett A Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam szerzői megállapítottak, hogy rendszerekkel és érdekekkel állunk szemben, amelyik emésztik, vagy felemésztették a demokratikus rendszerünket.

A polip ellen nem lehet érzelmi alapon harcolni, politizálni és nem lehet finnyáskodni és zsűrizni, hanem csak keményen dolgozni, morális és politikai rendszereket létrehozni és ezzel együtt a zsűrit megszüntetni.

Van példa arra, hogy ez sikerülhet, a napokban Izraelben jártam, ahol iszonyatos erővel dúl a kampány, a jövő csütörtöki választás miatt. Nagyon sok hasonlatosság van a két ország politikai állapotában, jobban mondva csak volt, mert valami olyan történt, ami akár Magyarországon is megtörténhet.

Netanyahú sok tekintetben korrupt erőszakos politikája oda vezetett, hogy megosztotta az országot. Izrael alapvetően jobboldali ország, csak ritkán sikerült igazi sikert elérnie a Munkapártnak. Mára viszont a legjelentősebb párt a Munkapárt lett, amiből nem következik, hogy kormányozni is fog, mert az Izraeli rendszer olyan, hogy többnyire a koalíció képesség határozza meg a kormányalakítást. A munkapárt évtizede tartó gyengélkedését, megfordította, alig több mint egy tucat fiatal, elszánt politikus szívós munkája. Isaac Herzog és csapata, annyit mindenképpen elért, hogy helyre állt a bizalmi rendszer pártjában és a szövetségeseivel és ma úgy tekintenek rájuk, mint váltópártra, mindezt teszik szövetségben.

A zászló itthon is áll, csak valakinek fel kellene emelni!

Csiripa Sándor

civilhetes.net