A Fidesz-frakció unortodox törvényértelmezésének ékes bizonyítékai az általuk 2011 áprilisában megszavazott, de az Alkotmánybíróságon elkaszált reorganizációs terv elfogadásának a körülményei. Az Esztergom hivatalos honlapján megtalálható jegyzőkönyv szerint az azóta távozott aljegyző így fordult az egybegyűltekhez: "Tisztelt képviselőtestület vagy nem tudom, minek nevezzem most ebben az esetben önöket (...) jogi aggályaim vannak ennek az ülésnek a megtartásával, és mindez felvetheti mások részéről a most meghozott döntések érvényességét (...)."

Az Alkotmánybíróság vélhetőleg nem találta kielégítőnek e válaszokat, ezért december 2-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a fideszesek reorganizációs rendeletét azon indoklással, hogy azt "az ellenzéki képviselőket és a polgármestert kizárva" fogadta el a Fidesz-frakció.

Az állam válaszul 2011 decemberében a város anyagi gondjai miatt átvette az esztergomi intézményeket (12-t), de az önkormányzattól inkasszóval leemeli a működtetési költségeiket, ami közel 400 millió forint. Jellemző, hogy Szabó Erika, Czunyiné Bertalan Judit és Navracsics Tibor az előterjesztésben még úgy fogalmazott: azért kell a megyének, illetve az államnak átvennie ezeket az intézményeket, mert a képviselő-testület folyamatosan törvény- és alkotmánysértő. Három nap múlva ez a sor kikerült a fideszes képviselők indítványából, hiszen az alkotmánysértés közvetlen ok lehetett volna arra, amit az esztergomiak olyannyira szeretnének, és amit a Fidesz olyannyira el akar kerülni: a városházi testület feloszlatására. Ezután az Országgyűlés név szerinti szavazásban elutasította az ellenzéki pártok azon kezdeményezését, hogy oszlassák fel Esztergom önkormányzatát.

2012-ben a város csak mintegy a felét tudta befizetni az 1,1 milliárd forintnak. Az akkori költségvetési törvény szerint ha a város nem fizet 90 napon túl, akkor az állam adósságrendezési eljárást indít Esztergom ellen. Ez nem történt meg, viszont 2013 júniusában az Országgyűlés visszamenőlegesen úgy módosította a 2012-es költségvetést, hogy Esztergom tartozását adók módjára lehessen beszedni.

Kétes döntések

Tétényi Éva maga is sok esetben a Fideszhez hasonlóan erősen megkérdőjelezhető módon politizál, ha úgy tetszik, felveszi a kesztyűt, de vajon érdemes-e a törvénysértésekre és visszás döntésekre hasonló módon felelni? Jó példa erre a költségvetés.

2013 márciusában Tétényi az általa korábban megvétózott költségvetés újratárgyalására kérte a helyi Fidesz-KDNP-frakciót, de mivel nem született kompromisszum, Tétényi Éva visszavonta előterjesztését, és közölte, hogy a törvények szerint az átmeneti időszakban ő gazdálkodik.

"Az új önkormányzati törvény megerősített polgármesteri lehetőségeivel élek. Amíg nem fogadnak el kompromisszumos megoldást, nincs aláírás, és a törvény szerint a 2012-es költségvetés keretein belül gazdálkodhatok. Ez egy joghézag, amit a törvényhozók nem vettek észre. Ha nem tetszik, jogilag támadják meg" - jelentette ki Tétényi.

Meggyes Tamás volt polgármester kijelentette, hogy az "előterjesztés visszavonása súlyos jogi tévedés". A vétó után 15 napon belül kérhet újratárgyalást, "de ha a testület dönteni akar és ön nem engedi, akkor törvénysértésben van".

A jegyzőt helyettesítő Sarkantyú Adrián elmondta: a jogszabályok szerint, ha nincs döntés a költségvetésről, akkor nem is lehet végrehajtani, viszont a polgármester megilleti a visszavonás joga. "De itt a törvény véget ér, ami most történt, arról jogi állásfoglalást kell kérni".

A polgármester korábban azért vétózta meg a költségvetést, mert a Fidesz-frakció módosító indítványaival elfogadott tervezet szerinte súlyosan sérti az önkormányzat érdekeit, mivel több feladatra nulla forintot tervezett, és veszélyezteti a közigazgatást is azzal, hogy 24 embert építene le a polgármesteri hivatalból.

Előzőleg Tétényi Éva elmondta: nem fogadja el a hivatal létszámleépítését, de a költségvetést 87 millió forinttal csökkentették, valamint csökkentettek több, korábban túltervezett bevételi előirányzatot, a városüzemeltetési holdingtól viszont 122 millió forint bevételt szeretne a költségvetésbe felvenni. Majd bejelentette, hogy az előterjesztés joga az övé, ezért visszavonja a javaslatot, és kompromisszum nélkül nem lesz költségvetés.

Steindl Balázs frakcióvezető figyelmeztette a polgármestert, hogy a törvények értelmében költségvetés híján a miniszternek mérlegelési lehetőség nélkül meg kell vonni Esztergomtól a normatív támogatást.

Az önkormányzat működési zavarai miatt Tétényi Éva kezdeményezte az Országgyűlésnél az esztergomi képviselő-testület feloszlatását 2013 novemberében, hiszen még akkor sem volt költségvetés.

Esztergom városközpontja 2014. március 10-én

2013 nyarán újból a közvilágítás kikapcsolására került sor, az anyagi helyzet őszre rendeződött, ám az égők visszatekerése hosszas folyamat, sok helyen egészen 2014 év elejéig nem volt közvilágítás.

Bartus Tamás

http://civilhetes.hu/a-kormany-is-segit-a-helyi-fidesznek

A Fidesz-KDNP tíz képviselője ugyanis abszolút többségben van a képviselőtestületben és szinte semmilyen ügyben nem működik együtt az új vezetővel. Meggyes pár hétig az irodáját sem volt hajlandó átadni utódának, az alakuló ülés után nem sokkal pedig megvonták a polgármester alapvető jogköreit, egyben deklarálták, hogy fél évig nem hajlandók alpolgármestert sem választani.

Közben mindennapos botrányok kísérték az önkormányzat életét, egy 2011. februári ÁSZ-jelentésből pedig az is kiderült, hogy a város törvénytelenül bocsátott ki kötvényeket az előző polgármester idején, svájci frankban felvett hitelei miatt emellett olyan mértékben eladósodott, hogy a működőképessége is veszélybe került.

Egy hónappal az önkormányzati választások után sikerült alpolgármestert választani Esztergomban: az LMP-s Batyikné Csőke Ágnes személyében. Tétényi Éva másik jelöltje Stámusz Andrea, a Jobbik képviselője volt. (Batyikné 2011 márciusában egészségügyi okokra hivatkozva lemondott pozíciójáról, azóta nincs alpolgármester.) De a dologhoz az is hozzátartozik, hogy a fideszesek Nyíri Attila MSZP-s képviselőt jelölték volna alpolgármesternek. Tétényi Éva azonban közölte, hogy továbbra is a legnagyobb frakcióból szeretne munkatársat maga mellé és mivel őt illeti a jelölés joga, további egyeztetéseket kezdeményez. A fideszes képviselők ezt követően elhagyták az alakuló ülés helyszínét, a polgármester pedig közmeghallgatást tartott a helyszínen.

Esztergom egy részében ez idő tájt az egyik este nem kapcsolták be a közvilágítást, mert az önkormányzat előző vezetése csaknem 80 millió forintos adósságot halmozott fel a világítást szolgáltató TIVI Kft.-nél. Ekkor még sokan nem sejtették, hogy ez nem lesz szokatlan állapot Esztergomban.

2011 márciusában a 25 milliárd forintos adósságának rendezéséről döntött Esztergom önkormányzatának képviselőtestülete. A meginduló adósságrendezési eljárás keretében támogatási szerződések felmondásáról, társadalmi szervezeteknek nyújtott pénzügyi segítség megszüntetéséről döntött az esztergomi képviselő-testület.

A helyi Fidesz-frakció a megindított adósságrendezési eljárást törvénytelennek tartotta. Tétényi Éva az együttműködés hiányára hivatkozva nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől a testület feloszlatását. A levelet 200 helyi lakos kíséretében gyalog vitte Esztergomtól a Parlamentig. A Fidesz pártvezetése abban bízott, hogy az esztergomi képviselőtestület feloszlatását kérő Tétényi rosszul jön ki a konfliktusból, és a végén esetleg még fel is függesztik a hivatalából.

Az alkotmány és az önkormányzati törvény értelmében az országgyűlést illeti meg az önkormányzat feloszlatásának a joga. Erre a kormány javaslatára akkor kerülhet sor, ha az adott képviselő-testület működése az alkotmánnyal ellentétes, ami akkor valósul meg, ha a képviselő-testület tartósan nem működik és működőképességének helyreállása, illetve működésének folytatása nem várható.

2011 májusában egy érdekes kezdeményezés bontott szárnyat. „Alsóház” néven árnyék képviselőtestület alakult a Városházán.

A testület 17 fővel kezdte meg munkáját. A civil kezdeményezésre létrejövő szervezet havonta ülésezik, tagjai pedig az önkormányzati választáson második helyezést elért jelöltek. A grémium valójában csupán javaslattevő fórum, amely közjogi döntéseket nem hozhat. Az eseményen Tétényi Éva is megjelent, ahol elmondta, hogy "megpróbáljuk megmutatni, hogy lehet a képviseleti demokráciában másképp gondolkodni, ilyen még nem volt Magyarországon". Nos, véleményem szerint a dologgal két probléma is van. Egyfelől maga Tétényi nyilatkozta nem sokkal győzelme után, hogy „lehet engem látványpolitizálással vádolni, de ennek itt és most vége.” Tehát korábbi önmagának mondott ellent azzal, hogy bár nem ő maga hozta létre, de megjelent egy ilyen abszolút látványpolitizáló szerveződés megalakulásán. Másfelől azonban visszatetsző hatású is lehet az, ha a valós problémák megoldása helyett (és ebből a szempontból lényegtelen, hogy a fideszes többség ezt akadályozza) egy teljes mértékben hatáskör nélküli, senki által meg nem választott, közjogilag nem létező testületre helyezik át a hangsúlyt. Persze szimbolikusan érthető ennek a testületnek a létrehozása, szándékai, de egy csőd szélén álló városban sokaknak bosszantó lehet az ilyen és ehhez hasonló „cirkusz”. A kezdeményezés egyébként idővel elhalt.

2011 júniusában Tétényi érdekes javaslattal ált elő. Úgynevezett kiegyezési csomagot terjeszt a helyi Fidesz-frakció elé. A kiegyezési javaslat lényege, hogy az önkormányzati választásokon mandátumot elnyert fideszes képviselők közül három lépjen vissza, és ezekben a körzetekben újra szavazhassanak az emberek annak érdekében, hogy "a kétharmados erőpolitikával ne lehessen a várost tovább megbénítani". Javaslata értelmében egy "belsős" alpolgármestert is jelölt volna, a jobbikos Stámusz Andreát, a másik alpolgármestert civilek vagy a KDNP helyi szervezete jelölhette volna. A Fidesz politikai zsarolásnak minősítette az ajánlatot. De tulajdonképpen teljesen lényegtelen, hogy a Fidesz ezt minek minősítette, ugyanis ez az ajánlat abszolút mellényúlás. Valószínűleg maga Tétényi is tisztában volt vele, hogy ezzel az ajánlattal nem fognak élni, hiszen ez irreális, sőt, dilettáns gondolat. A politikai racionalitással teljesen ellentétes természetű ötlet.

Azt gondolom, ez is bizonyítja, hogy Tétényi Éva nem rendelkezik politikusi erényekkel, híján van a politikai érzéknek. Az ilyen cselekedeteivel inkább csak élezi, mintsem enyhíti a meglévő konfliktusokat. Mint amikor rögötn az alakuló ülés elején teátrálisan feltette valamennyi fideszes képviselőnek azt a kérdést, hogy vállalják-e az alpolgármesteri tisztséget, a nemleges válasz hallatán a Tétényivel rokonszenvező jelenlévők zajos méltatlankodásban törtek ki. A fideszes képviselők az együtt nem működők hálátlan pozíciójába kerültek. Holott a polgármester már az alakuló ülés előtt tudta, hogy a fideszes képviselők fél évig nem kívánnak alpolgármestert állítani.

Mindeközben 2011 júliusában lényegében megszűnt a tömegközlekedés a városban, mert az önkormányzat három éve 112 millió forinttal tartozott a Vértes Volánnak. Bár a cég a helyközi járatok átszervezésével biztosította az alapvető ellátást, a helyiek életét így is nagyban megkeserítette a jóval szűkebb és ritkább buszkínálat. A helyzet csak 2014. elejére változott meg, amikorra is részlegesen visszaállt a helyi tömegközlekedés.

2011 év végére már olyan súlyos anyagi helyzet állt elő, hogy az önkormányzatnak mérlegelnie kellett, hogy a hitelezőket fizeti ki vagy bért fizetnek az önkormányzat alkalmazásában állóknak. A képviselőtestület egy novemberi ülésének határozatképtelensége miatt nem fizették ki a településen közétkeztetési feladatokat ellátó Hungastot, valamint a közvilágítást végző Tivi Kft.-t. A két cégnek összesen több mint 250 millió forinttal tartozott Esztergom. Ennek következtében nem volt közétkeztetés a gyermekintézményekben és a szociális központban, illetve újra megszűnt a közvilágítás.

Mindeközben a polgármesterről könyv jelent meg, aki nem mellesleg az országos médiában szinte hetente szerepelt, s láthatóan ezt nagyon élvezte/élvezi is. A könyv címe Itt állok, nem tehetek mást – Tétényi Éva az esztergomi Jeanne d’Arc. Jól szemlélteti a könyv címe azt a heroizálást, amit Tétényi esetében rendszerint alkalmaz a nem kormánypárti média. Tény, hogy valóban rendkívül nehéz feladatokkal kell megbirkóznia a polgármesternek munkája során, de az ilyen és ehhez hasonló túlzások kontraproduktívak lehetnek és éppen egy esetleges konszenzust, kiegyezést akadályozhatnak. A könyv bemutatóján hangzott el Tétényitől az a mondat, miszerint: „nem vagyok jó politikus, ember vagyok.” Meglehetősen populista és demagóg kijelentés egy olyan helyi politikustól, aki – ahogy arra később kitérek – az országos politikai felé kacsingat. Hasonlóan hangzatos, ám megkérdőjelezhető tartalmú annak folyamatos hangoztatása, hogy ő civil. Csakhogy a civilség éppen akkor ér véget, amint valaki belép a politikai világába, hivatalt vállal és a politika világának szabályai szerint tevékenykedik.

2012 májusában helyi népszavazásra került sor. A 11 kérdésben tartott népszavazást az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP közösen kezdeményezte. A kérdések között szerepelt, hogy a képviselő-testület átalakítsa-e a hulladékgyűjtésről szóló rendeletét, írjon-e ki nyílt pályázatot a piac, a temetkezés, a parkolás, az ingatlangazdálkodás, a hirdetésszervezés, a közétkeztetés és az élményfürdő üzemeltetésére. Külön kérdésben tudakolták a választópolgároktól, egyetértenek-e azzal, hogy az önkormányzattal kapcsolatos magánvádas perek költségeinek megtérítése közpénzből ne történhessen, illetve hogy töröljék az önkormányzat javára az esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogokat. Ám a népszavazás érvénytelen lett, mivel a jogosultak mindössze 35 százaléka vett részt rajta. Mindkét oldal a maga szempontjából pozitívnak értékelte a népszavazást. Tétényi szerint jó volt az arány, akik pedig elmentek nyilván mind vele értettek egyet (a legutolsó, 2009-es helyi népszavazáson 43 százalékos volt a részvétel, így erősen megkérdőjelezhető a Tétényi által jónak titulált 35 százalék). A Fidesz pedig mindamellett, hogy pénzkidobásnak minősítette a szavazást, úgy értékelte, az otthon maradók az ő igazukat támasztják alá. Azt gondolom, az igazság valahol a kettő között lehet, az azonban tény, hogy a Tétényi által folyamatosan hangozatott civilség és állampolgári részvétel a helyi ügyekben ezúttal nem mutatkozott meg.

http://civilhetes.hu/uj-korszak-kezdodik-ellenszelben 

Bartus Tamás

2010 októbere óta Tétényi Éva független polgármester áll Esztergom élén. Immár négy éve akadályozza a Fideszes többség a polgármester munkáját, egyben a város működését is. Négy év alatt leállt a tömegközlekedés, gyakran nincs közvilágítás, az utak, közterületek állapota siralmas. A városba érkező turisták elképedve szembesülnek a fájó valósággal, egy egykori gyönyörű város agóniájával. Ebben pedig nem csak a Fidesznek vannak „múlhatatlan érdemei” (bár kétségtelenül leginkább nekik), hanem a polgármesternek is, aki beleállt ezekbe a harcokba, sőt az országos politika felé kacsingat. A következő oldalakon nem elsősorban Esztergom 4 évének történetét kívánom megírni, hanem viszonylag kronologikus sorrendben, egy-egy jellemző esetet kiemelve bemutatni a város politikai közegét, benne a főszerepet játszó Tétényi Évával. Ám mielőtt a helyzet részletezésébe belemennénk, vizsgáljuk meg, mi volt 2010 előtt. Nézzük meg Esztergom „mini politikatörténetét”.

Előzmények

Esztergom, mint egyházi központ, a „magyar Sion” a II. világháború után mellőzött város lett. 1952-ben a megyei tanács átköltöztette székhelyét Tatabányára, ezzel megszűnt Esztergom megyeszékhelynek lenni. Megkezdődött az iparosítás is, melynek révén a város profilját is némileg átrajzolták. Azért fontos minimum ennyit megemlíteni Esztergom közelmúltjából, mert ennek révén érthetőbbek a rendszerváltás utáni politikai események.

Az 1990-es önkormányzati választásokon a 27 fős képviselőtestületből 14-et (!) a KDNP adta, az MSZP pedig egyetlen egyet sem. Polgármesternek a testület (hiszen csak majd 1994-től létezik a közvetlen polgármester választás) a független dr. Könözsy Lászlót választotta.
1994-ben, amikor országos szinten az MSZP-SZDSZ elsöprő győzelmet aratott, helyi szinten a siker mérsékeltebb volt. A 23-fős testületben jobboldali többség jött létre (6 MSZP-SZDSZ, a többiek KDNP-MDF-FGKP és egyéb egyesületek és függetlenek). A polgármester továbbra is dr. Könözsy László maradt.

1998-ban a 24 fős testületben az MSZP-SZDSZ 5 fővel volt jelen, a jobboldali pártok 7-el, a többiek egyesületi és független színekben jutottak be. A polgármester újra Könözsy, ám rendkívül alacsony részvétellel (17,58 %) és szintén alacsony támogatottsággal (8,24 %). 1999. novemberében Könözsy le is mondott, a várost ideiglenesen alpolgármestere, Meggyes Tamás vezette, akit 2000-ben időközi választáson polgármesterré választottak.

Ezen adatok fényében azt mondhatjuk, hogy Esztergom inkább jobboldali profilú város.

Bár az országgyűlési választások eredményei árnyalják ezt a képet (de az is tény, hogy ebben az esetben nem csak Esztergom van a képben), hiszen az egykori 5. számú egyéni választókerületben 6 alkalomból háromszor MSZP-s, egyszer SZDSZ-es és kétszer FIDESZ-es jelölt győzött.

A Meggyes-korszak hagyatéka

Röviden mindenképpen szólni kell Meggyes Tamás polgármesterségének 11 évéről is, hiszen ez a „hagyaték” vezetett 2010-es csúfos bukásához. Kalandos politikai életút állt mögötte, hiszen bár 1990 óta tagja a helyi képviselőtestületnek (bár csak 1994-ig, majd 1998-tól újra) zavaros üzleti ügyeiről már akkoriban lehetett hallani. Ám politikai akcióival is felhívta magára a figyelmet, ugyanis  1998-ban szimbolikusan hajléktalanként jelentkezett be szavazni, mert az akkori városnak nem kívánt adófizető polgára lenni. Ehhez képest ugyanazon évben a helyhatósági választásokat követően alpolgármester lett, azaz tagja lett a korábban még kárhoztatott városvezetésnek. Igazán elvszerű politizálás.

Ahogy fentebb említettem, 1999-ben Könözsy lemondásával polgármester lett, előbb ideiglenesen, majd 2000-től megválasztották, 2010-ig folyamatosan. Kezdetben népszerűségnek örvendett, több látványos beruházás is a nevéhez kötődött. Első sikere a Mária Valéria Híd újjáépítése volt. Bár ebben konkrétan Meggyesnek meglehetősen kis szerepe volt, mégis a helyiek az ő nevéhez kötötték az eseményt (2001-ben került átadásra). Tulajdonképpen ugyanez játszódott le nagyban is, hiszen az első Orbán-kormány saját sikereként hirdette a hídfelújítást, holott a beruházásról egyfelől már a Horn-kormány idején döntöttek, másrészt főként az EU és csak kis részben a magyar és a szlovák kormány állta a költségeket.

Szintén Meggyes sikereiként említhetőek a színes kulturális események és Esztergom turisztikai központként való működésének továbbvitele. Megépült az élményfürdő, ami bár már a kezdetekkor is problémás volt (nem volt elég meleg a bevezetett víz, ezért folyamatosan fűteni kellett, illetve a Párkányban működő hasonló létesítmény, amely bár kevésbé modern, ám olcsóbb népszerűbb volt és nem igazán látogatták az esztergomi fürdőt), de rövidtávon eredményként könyvelték el a helyiek. Hasonló történet a Szent Miklós Alap. Az alapba az önkormányzat a 2005. január elseje óta minden, Esztergomban született gyermeknek letétbe helyezett félmillió forintot, amelyet húsz éven át évi ötvenezer forinttal növel meg. A kedvezményezett fiatal mintegy hárommillió forintot vehetett volna fel 21 éves korában, amelyet otthonteremtésre és felsőfokú tanulmányokra használhatna fel. Önmagában méltányolandó és népszerű kezdeményezés volt ez. Ám mint később kiderült az önkormányzat az alapban lévő pénzt felhasználta a működési gondok enyhítésére.

A botrányokból pedig egyre több lett. Csak röviden a legfontosabbak: az ártérre épített mélygarázs, a nagyhírű Szent István Gimnázium átköltöztetése, majd szétverése, a főtér rendkívül drága átépítése, amely ezután megszűnt közösségi területnek lenni, az egész városban megjelenő fizetős parkolók, a forgalmi rend megváltoztatása és nem utolsósorban a polgármester magánéleti zűrjei kezdve a feleségének bántalmazásától egészen korábbi drog ügyeiig. Nem is beszélve az egyre agresszívebb és vállalhatatlanabb stílusáról, amiről a képviselőtestületi üléseken rendszerint számot adott.
 A 2010-es országgyűlési választásokon ismét a Komárom-Esztergom megyei 5. számú egyéni választókerületben indult, amit ezúttal megnyert (2006-ban listáról jut be). Kissé ellentmondásosnak hat, hogy vajon miért nyert egyéniben (55,68%) ennyi botrány után. Valószínűleg ez a siker összefüggésben van a Fidesz-KDNP elsöprő országos győzelmével, és ezt a hullámot Meggyes sikeresen „megülte”.

Ám látni fogjuk, hogy az őszi önkormányzati választásokon, ahol már a helyi ügyek dominálnak a politikai életben, lényegesen eltérő kép rajzolódott ki.

Tétényi Éva feltűnése

A 2010-es őszi önkormányzati választásokhoz közeledve egy új (bár nem teljesen ismeretlen) név tűnt fel Meggyes Tamás kihívójaként. Tétényi Éva. Korábban a Magyar Építész Kamara főtitkára, Győr-Moson-Sopron megye főépítésze, Budapest VI. kerület főépítésze. Utóbbi minőségében részt vett az Andrássy út és történelmi környezete UNESCO pályázatának elkészítésében, a folyamat koordinálásában 2000. okt. 13. - 2002. június 27. között.

Kezdetektől hangsúlyozta, hogy pártoktól független civil jelölt. Az LMP, a Jobbik, az MSZP, az MDF, az SZDSZ és néhány helyi civil szervezet támogatásáról biztosította Tétényit (pontosabban nem állítottak ellenjelöltet).

Az október 3-án lezajlott választás több szempontból is meglepő eredményt hozott. Egyfelől Tétényi Évát elsöprő többséggel választották polgármesternek (64,36 %), másfelől azonban a képviselő testületben a Fidesz-KDNP került többségbe (a 14 főből 10 képviselő). Ez az ellentmondásos helyzet alapvetően meghatározta a polgármester mozgásterét, következményeit azóta is tapasztalhatjuk.

Ű
Tétényi Éva megválasztása estéjén

Bartus Tamás

http://civilhetes.hu/Esztergom-negy-eve-Tetenyi-Eva-polgarmestersegenek-tukreben

Buta kormány - Gyáva ellenzék

A 2014-es választási kampány úgy fog befejeződni, hogy talán el sem kezdődött. Az egyik fő jellemzőjének és kulcsszavának a gyávaságot tartom. Gyáva a kormány és ugyanolyan gyáva az ellenzéke. A kockáztatás egyiknek sem kenyere. Az egész zagyvaságot olyan botrányok sorozata övezi amelyeknek egy-egy darabja is elég lenne egy stabil polgári demokráciában a teljes megsemmisüléshez. Magyarország bénán áll és figyeli mi is történik vele.

Az események közül kiemelnék néhányat, az egyik ilyen a gázimporthoz kapcsolódó offshore környezet valamint az 50 milliárdot meghaladó nyereség, miközben Garancsi egy fociedző, aki nem mellesleg a miniszterelnök közvetlen környezetébe tartozi. A rezsi harc dúló háborújában hozzájut egy ekkora összeghez úgy, hogy az ellenzék még egy parlamenti vizsgáló bizottságot sem kezdeményez, ez szinte érthetetlen.

Kiderül, hogy Orbán helytartója, Mészáros Lőrinc néhány év alatt több mint 6 milliárdos vagyont szerzett kétes környezetvédelmi rekultivációkból. Ez az ügy a szemeket sem rebbenti. Devizahitelesek mennek sorban tönkre, szájukon az utolsó, hogy a kormány segített.

Az ellenzékből meg jönnek elő a különböző botrányok, miközben semmi közük az egészhez, hiszen egy köztörvényes cselekedet nem kérhető számon semelyik párton. Ettől függetlenül ők magyarázzák a Simon bizonyítványát. A pitiség ne továbbja Zuhschlag gyermekded könyve, amit kormányzati eszközökkel emelnek a mennybe.

Közben mi történik?

Az államadóság az egekben, az intézményesített lopás Azerbajdzsáni szinten, a politikai kultúra, pedig lassan alulmúlja a türkmenisztáni lehetőségeket.

Gyáva kifáradt bal-lib értelmiség politizál, ahelyett, hogy politikát csinálna, bátorsága nem terjed tovább, mint addig, hogy írjon egy vaskos kritikát az ellenzékről, majd mindjárt a sorok végén el is temeti az egészet.

Hisztisek a sajátjaikkal vagy elutasítóak, olyan az egész, mintha készülnének arra, hogy a mai kormány, hatalmon marad és éppen ezért, nem akarnak kimaradni a pályázatok nyújtotta lehetőségekből, meg a nekik ritkán leeső kitüntetésekből.

Torzult világukat mi sem mutatja jobban, mint az, hogy újra Gyurcsány felé fordultak és előállították az összefogás helyzetét, ami ma már látszik nem több, mint egy felelősség elhárító, szerencsétlenség.

A kormányt támogató értelmiség is szétszakadt, Fritz Tamások ütik a dobokat, szerintem sokszor maguk sem értik miről beszélnek, a lényeg, hogy rúgják az ellenzéket. Tudományos köntösben van az egész hazugság, morálról beszélnek ott ahol ez nem található.

Egy dolog azonban reményt nyújthat, hogy a Professzorok Batthyányi Köre csendben hallgat, talán van a tisztességnek egy olyan szintje, ami becsületes életúttal már nem múlható alul.

Az egésznek a végére érve, szörnyű, hogy Vona hívja ki Orbánt egy TV vitára, miközben az összes többi legszívesebben gyáván bujkálna. Mi lesz ennek a vége, megtudjuk április 6-án valamikor az éjben, marad-e ez a mostani sötét, primitív kormány, vagy átveszi-e a hatalmat az ellenzéke gyáván.

Harvay Péter

http://civilhetes.hu/A-merce-a-Professzorok-Batthyany-Kore

Ahogy a tegnapi cikkünk végén írtuk, beszámolunk a Piliscséven tapasztaltakról. Továbbra sem értünk a vasúthoz, csak szeretjük.

"Látnák a Piliscsév utáni szakaszt, amelyet  14,8 méteres szélességre építették. Ez a szélesség  3,5 sínpályának biztosítana helyet, iszonyatos pénzbe került." - láttuk,
"Ilyesmi, vagy ennél részletesebb tervek alapján dolgoznak. Előre megvan, hogy hova mi és hogyan kerül:
www.pilisvorosvar.hu/letoltesek/telepulesi_tervek/vasutvonal_korszerusitese/pilisvorosvar_allomas.pdf. Ha valahol indokolatlanul széles sávban végeznek földmunkákat, akkor az a tervezők sara, és semmiképpen se azért van, mert a kivitelező próbálkozik, hogy az adott sugarú ív hogyan fér oda be. Bár ennek belátáshoz talán kell se vasutasnak, se vasútmérnöknek lenni... :)" - idézet egy kommentből.

Elindultunk Pilisjászfalu irányába

Hamarosan egy lépcsőre lettünk figyelmesek, amely véleményünk szerint a semmibe vezet.

Szépen meg van erősítve a töltés. Ezzel kapcsolatban utánaolvastunk annak, hogy mit jelent az, hogy "az ágyazat szélessége"?

Mi ezen a szakaszon rendre 10 métert mértünk. Lehet, hogy ez túl széles, de az is lehet, hogy pont jó. Reméljük, a NIF majd elmagyarázza, hogy miért kellett majdnem kétvágány szélesre dolgozni a területet.

A kép jobb sarkán egy 70 km/h-ás sebességkorlátozó tábla.

A sebbeségjelzőhöz közeledve véget ér a szikkasztó-árok és belekanyarodik a semmibe.

Egy áterszhez értünk. A képen látható, hogy az árok itt véget ér, és sehová sem vezet.

Úgy látszik, kicsit rádolgoztak a régi átereszre.

Az áteresz másik oldalán nem ér véget az árok, hanem levezették a mélységbe.

Az átereszhez levezető lépcső korlátjának csavarain már megjelent a felületi rozsda.

A korlát sem rozsdamentes anyagból készült, már megjelent itt is a felületi rozsda.

A vízelvezető árok betonjával szemre nem stimmel valami.

Ide nem jutott béléstest, de az előző képen látható furcsa betonból szépen "kikőműveskedték" a csatorna-szakaszt.

Jobbra egy "hetvenes" balra, elöl egy "hatvanas" korlátozás.

A "hatvanas" közelebbről.

Ide jutott vagy maradt a régi zúzott kőből is?

Egy újabb áteresz, a korlát legalább 3 méterrel van lejjebb a töltés szélétől.

Ez valamit jelöl, de nem tudjuk, hogy mit. Korábban Leányvár előtt is láttunk ilyet.

A majdani felsővezeték oszlopain sem rozsdamentes a biztosítóberendezés rögzítése.

Ott a biztosítóberendezés, de majd a NIF megmondja, ha nem az.

Újabb áteresz

Közelebb lépve helyes kis ciszternát láttunk.

Ez egy másik áteresz. Úgy látszik itt nem volt feladat a támfal megerősítése, mert már elkezdett beleomlani a hegy.

Úgy tűnik egy valami sztenderd lehet, hogy az átereszek bal oldalába nem kötik be az árkokat. Az is lehet, hogy azoknak nem a csapadékvíz-összegyűjtés a funkciójuk, hanem a legördülő kövek összegyűjtése.

Miért van az, hogy ha omladékony a partoldal, akkor csak valamettől erősítik meg? Mitől függ a "honnan"?

Reméljük, nem fogja lemosni a domboldalt az eső vagy a hó.

Visszaérkeztük Piliscsév megállóhelyhez. Első kérdésünk az volt, merre van a zebra?

Gyalogosforgalomra figyelmeztető tábla van, de kijelölt gyalogátkelő hely nincs.

Sorompó-bekötés

Lazára hagyott kábelek, azt sem értjük, ezek miért nem valami csőben és a föld alatt futnak?

A peron korlátja laza, homokos talajba van leszúrva. Alapozva nincsen.

A térkő hézagolására nem gondoltak.

A peron fedett részének tetőszerkesztében megvannak a hangszóró-helyek, talán egy jövőbeni ütem részekén lesz is bennük valami, ami szólhat-tájékoztathat.

Szép és modern. A kérdésünk az, hogy mi ellen védi meg a vároakozó utasokat? A nap vagy szél és csapadék ellen?

A felső fényképet Esztergom-Kertvárosban, az alsót Piliscséven készítettük. Van a két képen egy kis eltérés. Várjuk a NIF vagy az államtitkár úr magyarázatát.

További képet itt.

http://civilhetes.hu/Piliscsev-megallohely

A Schweidel lakótelep Esztergom egy frekventált, mégis elhagyott része. Nem messze van a vasútállomás, a bevásárló központok és már majdnem kész az iskolai kollégium helyén épült focipálya komplexum is. 

A zöldhulladék az egész járdát eltakarja!

A takarítás ezen a részen valahogy mégis elmarad. Idén már eljutottak oda a városi közmunkások, hogy összetakarítsák a faleveleket, de valahogy ez csak a vasút közvetlen közelében sikerült, akkor is egy jó ideig ott éktelenkedtek az összehúzott levelek. 

A lakóközösség egy része egy ideje évente két-három alkalommal összegyűlik és takarít. 

A lakók egy részét bántja a kép

Több lakó jelezte, hogy ebben a hónapban szeretnének takarítani, csak szükségük van néhány szerszámra. Az Eszterlánc Polgári Társulás megszervezi a takarítást, valamint a munkához magunkkal visszük a következő szerszámokat:

-    5 db avarseprű,
-    1 db seprű,
-    1 db gereblye,
-    1 db lapát.

Tegnap reggel bejártuk a környéket, hogy lássuk, mivel is állunk szemben.

Sok helyen láttunk összehúzott levélkupacokat a járda közepén, állítólag az úton is volt, de azt már egy lakó és egy helyi vállalkozó összetakarította. Átmentünk a házak túlsó oldalára, ahol rengeteg olyan fekete zsákot láttunk, amibe valamelyik lakó már összeszedte a levelek egy részét, csak valószínűleg nem tudta, hogy azt a kukák mellé kell tenni és a szemétszállító cégtől kell kérni az elszállítást.  A levélkupacokat lehetőség szerint elkezdjük bezsákolni, valamint a már bezsákolt hulladékot is a szeméttárolókhoz hordjuk, majd elszállíttatjuk.

A takarítást az említett lakókkal egyeztetve március 22-én, szombaton reggel 9 órára hirdetjük meg. 

Kérünk mindenkit, akinek fontos a környezete és van akár csak fél óra szabadideje, amit erre az ügyre tud szánni, hogy jöjjön és tartson velünk a munkában!

A zöldhulladék nagy mennyiségére és állagára való tekintettel várjuk olyan vállalkozók és magánszemélyek segítségét is, akik szabályosan el tudják szállítani a hulladékot. Szükségünk van még körülbelül száz darab erős szemeteszsákra és lehetőség szerint néhány további lapátra.

Felajánlásokat az info.eszterlanc@gmail.com címre tudunk fogadni.

Előre köszönjük mindenkinek a segítséget.

Eszterlánc Polgári Társulás

http://civilhetes.hu/Esztergomban-ujra-takaritanak-a-lakok

Ma délelőtt a Városüzemeltetési Irodán jártam, hogy a Városfejlesztési Bizottság tagjaként felhívjam a figyelmet néhány veszélyhelyzetre és megoldást javasoljak.

Ötleteimet és javaslataimat többen örömmel hallgatták, remélem törénik is valami.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Nagyobb méretért kattintson a képre!

2. A Géza Fejedelem iskolánál lekopott a zebra, azt pótolni kell. A Magvető szobor helyénél, valamint a Budai Nagy Antal utca - Áchim András utca sarkon a gyerekek átlóban kelnek át az úton, ami életveszélyes. A régóta arra lakók szerint ott volt is gyalogos átkelő, de a hivatal ehhez nem tud hozzászólni. Abban egyetértettek, hogy ez a két csomópont veszélyes, valamit tenni kell.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

3. A Simor János utcán a K&H Bank mellett a térkövezés a körülötte lévőhöz képest feljebb van, de nehéz meglátni, mert beleolvad a környezetébe.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A fenti pontokon kívül rákérdeztem arra, tudunk-e már valamit arról, hogy a Suzuki buszai miért terhelik a vasútállomás előtti utat?

Mint a hivatalban elmondták, az autógyár már két éve nyilatkozott arról, hogy buszai a "külső íven", vagyis a Dobogókői úton járnak. Azt mondták, felhívják a vezérigazgatót és figyelmeztetik, hogy a buszok valószínűleg a tudtán kívül a városnak ezen a részén mennek keresztül.

Köszönöm a Schweidel lakótelep lakóinak nevében!

Horváth Norbert

http://civilhetes.hu/veszely-forrasok-es-suzukis-buszok

Az egész munkán csak az látszik, hogy kimaradtak belőle azok a MÁV szakik, akik tudják a vasút csínját-bínját, de vélhetően nem kockáztatta miattuk senki a profitját!

A mai napunkat a szokásos helyünkön kezdtük a NIF aknánál, leellenőrizve, hogy az ígértek szerint lefedték-e. Sajnos rosszhírünk van, mert az utasítás még nem ért el az aknához az azonnali lefedésről.

Találtunk egy másik "aknát" is.

A szakasztelefon-ajtó is árván várta látogatóját. A közeli bozótosban találtunk egy leselejtezett oszlopot is.

Ennek az oszlopnak talán mindegy, hogy a rajta lévő ajtó zárva van-e.

Gyalogoltunk kb 1 km-t, nem láttunk mást csak trehány munkát. A pályát nem tudtuk megítélni, csak azt, hogy mikor elment a vonat, kellemesen rugózott az aljzat. Dorogon élő vasutas szakik elmondták, ”azért, hogy nagyobb legyen a zsozsó, kicserélték az ágyazatot is, így a régi szenes vagonok által ledöngölt talajt elszállították, az újat meg nem tömörítették rendesen”.

Lassan tanuljuk a vasutas szakmát, ma már tudjuk, hogy nem akármilyen kőből lehet az aljzat, méret szabályok vezérlik a beépíthetőséget. Vettünk is tolómérőt, hogy megmérjük a kövek átmérőjét.  AZ25/65. szabvány szerint a legkedvezőbb szemszerkezet a 25-65 milliméter közötti egyenletesen megoszló szemcsék, a MÁV elvileg ezt  alkalmazza.

Méréseinket a mellékelt képek mutatják.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Az ágyazatvastagság ha a terhelés nem nagyobb  225 kN nál és a vebesség nagyobb, mint 140 km/h akkor 57cm. Mi a következőt mértük:

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Valaki kutya jó üzletet csinált, iszonyatos mennyiségű követ adott el, ezt hittük, míg észre nem vettük, hogy az ágyazat anyagát keverték régi és új bazalttal, közte, vélhetően dolomittal, vagy mészkővel.

Kimentünk a szántóföldre onnan fotóztunk vissza a munkára, ezeket a képeket kaptuk, lehet velük vitatkozni, de számunkra biztos, hogy több mint 20 milliárdért ilyen munkát elfogadni nem szabad.

Kérdezzük, ki vagy kik voltak a műszaki ellenőrök és az üzembehelyezést engedélyező szakértők?

Az feltűnt, hogy sehol egy centiméter geotextiliát nem láttunk, csak remélni tudjuk, hogy ez azért van mert a beépítés technológiája tökéletes.

Látogatásunk végeztével, megcéloztuk Piliscsévet, az ottani tapasztalatainkról a következő írásunkban tudósítunk!

Minden rendben az Esztergom-Budapest vonal felújításának költségével?

Az Esztergom-Budapest vasútvonalról írt cikkünk után kaptunk hideget-meleget, csak azt nem, hogy itt minden rendben.

A NIF Zrt. még azzal is megtisztelt bennünket, hogy minden képünket kommentálta. A minimum, hogy nevetségessé próbálnak tenni, de ez bennünket nem zavar, hiszen ilyen világban és ilyen országban élünk. A szakértőjüket az sem zavarta, hogy egy félredobott betonelemmel kapcsolatban leírja, hogy hamarosan tető kerül rá. Kíváncsian várjuk.

De térjünk a lényegre, arra, hogy ennyi szemét és nem tisztességes munka után, amit észleltünk és fotóztunk, a szerkesztőségünk nyugtalan lett. Az Esztergom-Budapest vasútvonal kivitelezésének minősége miatt. Felvetődött bennünk a kérdés, hogy vajon a költségek rendben vannak-e?

Vizsgálat tárgyává tettük a Berlin-Drezda vasútvonal teljes rekonstrukciójának költségét, - amely részletesen megtalálható a Wikipédián - néhány apróbb művelet után megállapítottuk, hogy a két ár között nincs is nagy különbség, hiszen a németek 174.2 km hosszan végezték el a teljes rekonstrukciót 802 millió Euróból, ami kilométerenként 300 Ft/ Euró áron számolva, 1 milliárd 381 millió forint, a magyar ár , 1 milliárd 318 millió forint. Mivel nem vagyunk vasúti szakértők, a dolgot rendben lévőnek is találhattuk volna, csak volt egy kis bökkenő, a német vasútvonal 2x2 vágányos és villamosított, valamint a sebessége 160 km/óra, kiépítve 200 km/órára.

Egyetlen szintbeli kereszteződése sincsen, zajvédő falak vannak 80 km hosszan, a biztosító berendezések ennek megfelelően lettek kiépítve, a megállóhelyek és pályaudvarok német alapossággal átépítve.

Ez volt az a pillanat, amikor elállt a lélegzetünk, mert minimum dupla árért kaptunk egy össze nem hasonlítható, minőségében megkérdőjelezhető, torzszülöttet. A matematikai műveletet tovább folytatva ezt a vonalat villamos felsővezetékkel, 160-200 km/óra sebességre képes pályával, kellett volna megkapnunk 656 millió forint kilométerenkénti áron. Ehelyett kaptunk egy dízel szerelvényes süllyedős, nem kellően tömörített, lassú szárnyvonalat, amelynek a környezetében, rendetlenség és hazugság van.

Az Esztergom-Dorog szakaszon, használt 1986-s gyártású sínekkel, 1981-87 között gyártott, használt, töredezett, repedt talpbetonokkal, földön fekvő kábelekkel, törött beton elemekkel, beázó kábelekkel, (lásd Leányvár állomás), lassító jelekkel, szükségtelen földmunkákkal.

Egy olyan vonalat, ahol 59,3 milliárd forint elköltése után a menetidő szinte semmit sem változik. Ez egy igazi magyar vircsaft, már csak az a kérdésünk, mikor hoz dr. Völner államtitkár úr nemzetközi szakértőket a pálya műszaki és pénzügyi felülvizsgálatára?

2010-ig az igazság és tisztesség bajnoka volt, lássuk mi maradt belőle!

a Szerkesztőség

A felújított vasúti pályán újraindul a személyszállítás Esztergom és Pilisvörösvár között 2013. december 12. 14:23 - írja a nif.hu. Ezek szerint az esztergomi vasútállomás is készen van?

Az Új Széchenyi Terv forrásaiból támogatott fejlesztés a budapesti elővárosi vasúti közlekedés egyik legfontosabb szakaszát, a naponta 14 ezer utast kiszolgáló Budapest – Esztergom vonalat érinti. Az első ütemben Pilisvörösvár és Esztergom között, több mint 30 kilométeren fejeződött be a vasúti pálya felújítása. Az átfogó rekonstrukciónak köszönhetően javult a megállók és megállóhelyek megközelíthetősége, csökken a menetidő, kiszámíthatóbb lesz a vasúti közlekedés, nő a személyszállítás színvonala. A közel 20 milliárd forintos komplex beruházást Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár adta át 2013. december 12-én, Dorogon.

A Pilisvörösvár és Esztergom között 32,7 kilométeren megvalósult egyvágányú vasúti pályafelújítás mellett 2 kilométeres forgalmi kitérő épült a Terranova gyárnál. Az ellentétes irányba haladó vonatok így megállás nélkül kerülhetik ki egymást. Piliscsaba és Esztergom között a sebesség a jelenlegi óránkénti 60 kilométerről 70–100 kilométerre nő, ezzel a teljes szakaszon rövidül a menetidő. A pályakorszerűsítés nyomán jelentősen csökken a zaj- és porterhelés. Az utasok 2013. december 15-étől szállhatnak ismét vonatra Pilisvörösvár és Esztergom között.

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár elmondta: „A fejlesztés jövőre a solymári, pilisvörösvári és piliscsabai állomásépületek teljes körű felújításával folytatódik. Az Északi Vasúti-hídig tartó szakasz kivitelezése várhatóan 2014 végén fejeződik be. A beruházás keretében új, kétvágányú vasúti pálya épül Aquincum felső és Pilisvörösvár között, így akár a 100 km/órás sebesség is elérhetővé válik. A teljes átépítés után a Budapest – Esztergom viszonylaton több mint 20 perces menetidő csökkenés várható. Az utazás 2015 őszére az új FLIRT motorvonatok forgalomba állításával még kényelmesebb lesz.”

Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője kiemelte: „Az elővárosi vasútvonalak esetében a ráhordási feltételek javítása a kiemelt cél, hiszen a komfortos és biztonságos megközelíthetőség bírhat rá minél több utast a vasúti személyszállítás használatára. Ezért a most átadott szakaszon 11 helyszínen összesen 1170 P+R és 422 B+R parkoló épül. Dorog állomás mellett az átszállást megkönnyítendő buszfordulót alakítottunk ki. A megállóhelyeken térvilágítást telepítettük, szélesítettük és magasítottuk a peronokat és perontetőket.”

Új megállóhely lesz Magdolnavölgynél, a Lakópark felé esélyegyenlőségi rámpával, Kertváros irányába pedig gyalogos átjáróval. Új közúti aluljáró épül a Terranova gyár térségében és a 10-es út forgalmának átvezetésére a pilisvörösvári állomás végében. Átépítették és biztonságosabbá tették Pilisvörösváron a Kálvária és az Őrhegy utcáknál található két felüljárót, a Piliscsabai úton és a Tó utcában lévő közúti aluljárókat is. Új gyalogos aluljáró vagy átjáró épült Szabadságligeten, Piliscsabán, Pilisjászfalun és Piliscséven.

Pál László pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes hozzáfűzte: „A MÁV számára nagyon fontos az esztergomi vonal fejlesztése. Az egyik legforgalmasabb budapesti elővárosi vonalon a szolgáltatási színvonal folyamatos emelése már eddig is számos új utast vonzott a vasútra. Célunk a menetidő csökkentése, utasaink kényelmének és elégedettségének további növelése itt és más vonalainkon is.”

A beruházás két lépcsőben párhuzamosan, két külön közbeszerzés keretében valósult meg. A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG., nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője az Inflexió Konzorcium (Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.) nettó 8,7 milliárd forint értékben.

Állomásépületek

Úgy tűnik, hogy az átfogó rekonstrukcióba nem fér bele a lepusztult állomásépületek tatarozása, javítása. Esztergom nem, de például Esztergom-Kertvárosban, Leányváron és Piliscséven épültek új peronok. De ahogy Esztergomban, úgy a többi településen sem költöttek a fejlesztés-korszerűsítés során az épületek állagára.

Esztergom

Arra nem jutott pénz, hogy legalább a "Vasútállomás" táblát újrafessék?

Gazos a lépcső, ezzel sem fogalkoznak.

Megoldották az új kémény bekötését is.

Összefirkált fal, na nem friss festésen.

Nagyon rég zárva.

A peronon is megállt az idő. Modern utastájékoztató rendszernek a nyomát sem láttuk.

Esztergom-Kertváros

Az őrbódé tetjét nagyon takarékosan újították fel.

Az új út végéről fényképeztük az állomásépületet. A jobb oldali oszlopra nem tudjuk megmondani, hogy milyen tábla kerülhetne.

Szemben az állomásépülettel, meghagytak egy kis földnyelvet, hogy be lehessen menni a kerités tövében álló padhoz.

A kertvárosi állomáson legalább látszik, hogy "Vasútállomás", az esztergomin nem.

Kissé pereg a vakolat.

Az emelti ablak sem tegnap törött be.

Leányvár

Ahogy a képen is látható, itt sem nyúltak az állomásépülethez.

Piliscsév

Piliscséven a régi megállóhelyet "eredeti pompájábán" hagyták meg.

Elsőre egy félresikerült lépcsőnek néztük, de közben csak a "véletlen" műve. A parkolót országút választja el a megállóhelytől, a zebra felfestése és a gyalogos forgalomra figyelmeztető táblák elmaradtak.

http://civilhetes.hu/Esztergom-kesz-van